A 30 évvel ezelőtt alakult kolozsvári Zurboló néptáncegyüttesben ma 19 pár táncol aktívan
Fotó: Zurboló/Facebook
Jubilál a kincses városbeli Zurboló: fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a néptáncegyüttes a hét végén a Kolozsvári Magyar Operában. Az ünneplésről, a kolozsvári néptáncegyüttesek elmúlt évtizedeiről Könczei Csongort, a gyerekek alkotta Bogáncs együttesek, valamint az azokból „kinövő” Zurboló vezetőjét kérdeztük, aki feltárta, miként élnek szimbiózisban egymás mellett a különböző korosztályt képviselő csoportok.
2023. április 14., 18:142023. április 14., 18:14
2023. április 14., 18:202023. április 14., 18:20
Néptáncot rop a kincses város a hétvégén. Szombaton 17 órától lesz látható-hallható a 30 éves Zurboló táncegyüttes ünnepi műsora, a gálán a Zurboló jelenlegi és egykori táncosain kívül fellép a Bogáncs néptáncegyüttes valamennyi csoportja – a Morzsabogáncs, Apróbogáncs, Kisbogáncs és Bogáncs –, valamint közreműködik a Rezeda zenekar. Könczei Csongor néprajzkutató – aki a 30 éve alakult Zurboló és a 35 éve alakult Bogáncs vezetője, továbbá a Sapientia egyetem táncművészeti szakának oktatója – a Krónika megkeresésére kiemelte, a gálaműsor nagyszabású produkció, amelyben a Zurbolósok mellett a gyerek- és ifjúsági együttesek is színpadra lépnek az erre az alkalomra hatfőssé bővülő Rezeda zenekar kíséretében.
Könczei Csongor néprajzkutató, egyetemi oktató, a kolozsvári Bogáncs és Zurboló néptánegyüttesek vezetője
Fotó: Ocskay Márk
Az elmúlt 30 évben 163-an táncoltak a felnőttek alkotta Zurbolóban
Kolozsváron több néptáncegyüttes működik, de a Bogáncs és a Zurboló számít „a kincses városbeli néptáncegyüttesnek”. Bár más településekről is többen bekerültek az évek folyamán a csapatba, olyanok is, akik egyetemre jöttek, a táncosok túlnyomó többsége kolozsvári fiatal, akik a Bogáncs együttesben gyerekeskedtek és úgy kerültek aztán a Zurbolóba.
Fotó: Zurboló/Facebook
„Körülbelül 10 az 1-hez az arány, vagyis tíz Bogáncsos gyerekből egy lett Zurbolós felnőttkorára az évek során. Jelenleg 19 pár, vagyis 38 táncos alkotja a Zurbolót, ehhez a csapathoz társul még néhány olyan ember, aki már nem kimondottan aktív, de ha szükség van rájuk, vissza tudjuk hívni táncolni” – tette hozzá az együttes vezetője. Hozzátette, a Bogáncs négy gyerekcsapatában összesen 160-an táncolnak, tehát jól állnak, nem panaszkodhatnak.
Hozzátette, a Zurboló 1993 októberében alakult, tehát ez a 30. évadjuk, a Bogáncs néptáncegyüttes, Erdély legrégebbi gyerek-néptáncegyüttese pedig 1985-ben alakult. „Mi, az 1992-93-ban végzettek voltunk az első végzős nemzedék, és amikor kikerültünk az iskolából, akkoriban a Bogáncs a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tánccsoportjaként működött. Aztán fokozatosan lett belőle kolozsvári gyerek-és ifjúsági néptáncegyüttes” – idézte fel Könczei Csongor.
Fotó: Zurboló/Facebook
Kifejtette, úgy döntöttek 30 évvel ezelőtt, hogy alapítanak egy felnőtt tánccsapatot, de akkoriban biztosan egyikük sem gondolt arra, hogy három évtized múltán is működni fog az együttes. Akkor csak azt tudták, hogy 18-19 évesekként tovább akarnak táncolni.
Mint magyarázta, ők, a Zurbolósok hamar rájöttek, hogy gyerekek nélkül nem megy, így aztán megalakult a Bogáncs mellé a Kisbogáncs, majd az Apróbogáncs és a Morzsabogáncs együttes, és a mai napig működik a szimbiózis.
Fotó: Zurboló/Facebook
A legkisebbek 5-7 évesek, a nagyobbak 8-10 évesek, a Kisbogáncsosok 10-12 évesek és a középiskolások a Bogáncsosok. Eddig nyolc Bogáncsos nemzedéket búcsúztattak, és ezeknek a táncosoknak egy része jött táncolni a Zurbolóba.
Zurbolók: „ha sokat köpülik a tejet, vaj lesz belőle”
Könczei Csongor kérdésünkre arról is beszélt, hogy miért választották az együttesnek a Zurboló nevet, és mit is jelent ez a tájnyelvi szó. „Amikor eldöntöttük, hogy felnőtt tánccsapatot is alakítunk, tudtuk, hogy nem szeretnénk a Bogáncs nevet magunknak, mert azt meghagyjuk a gyerekeknek. Azon gondolkodtunk, hogy olyan nevet szeretnénk, amiről egyrészt nem tudják az emberek általában, hogy mit jelent, másrészt meg jó a hangzása” – mondta az együttes vezetője. Hozzátette, a zurbolás hangutánzó tájszó vajköpülést jelent, és utólag a jelentés akár szimbolikusnak is tekinthető névválasztás volt.
Fotó: Zurboló/Facebook
A Kolozsvári Magyar Operában tartandó hétvégi gálaműsorban a következő programpontok várják a néptánc szerelmeseit: Enyed környéki magyar táncok (Zurboló), moldvai csángó táncok (Morzsabogáncs), magyarlapádi táncok (Apróbogáncs), rábaközi táncok (Kisbogáncs), magyarszováti táncok (Bogáncs), Pörgésben. Továbbá buzai kineto-reflexiók (Zurboló), feketelaki táncok (Zurboló), széki táncok (a „régiek”).
Fotó: Zurboló/Facebook
Könczei Csongortól azt is megtudtuk, idén, a jubileumi évben több ünnepi rendezvényt is terveznek, a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Folkudvarban tartanak majd Zurboló 30 előadást, és az igazi születésnap időpontjában, októberben is ünnepelnek majd.
Fotó: Zurboló/Facebook
Fotó: Zurboló/Facebook
A kolozsvári táncházmozgalom megalakulásának 45. évfordulója alkalmából nyílt fotó- és videókiállítás a Sapientia egyetem táncművészeti szakának székhelyén.
Nem szeretjük, hogy a kisgyerekek produkálják magukat, mi azt szoktuk mondani, hogy a kicsi tanuljon meg táncolni, és majd ha tényleg tud, akkor lépjen fel – mondta el a Krónikának Könczei Csongor, az alapításának 35. évfordulóját ünneplő Bogáncs néptáncegyüttes vezetője.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
szóljon hozzá!