2011. április 21., 08:362011. április 21., 08:36
A Korunk folyóirat főszerkesztője ezt a Korunk Akadémia kedd esti rendezvényén mondta a kolozsvári Tranzit Házban, melynek meghívottja Bodor Ádám volt. Az író rámutatott: a korábbi tárcanovellák – amelyek az Utunkban jelentek meg – bekerültek a korábbi kötetekbe, az 1982-es A Zangezur hegység című kötet után keletkezett írások azonban már nem jelenhettek meg könyv formájában, ugyanis az író 1982-ben Magyarországra telepedett át.
Ezelőtt öt évvel azonban a Székelyföld című kulturális folyóirat egyik szerkesztője kimásolta az Utunk címjegyzékéből ezeknek az írásoknak a címét, a listát pedig az író ottjártakor átnyújtotta neki, később pedig Bodor egyik magyarországi ismerőse a szövegeket is összeszedte az Országos Széchényi Könyvtár archívumából, így tavaly az 56 történetet tartalmazó könyv végre megjelenhetett a Magvető Kiadó gondozásában. Bodor Ádám kifejtette: nem sok munkát adott a szerkesztőknek, könyveit saját maga, szigorú válogatás után állította össze. Kitelepedése után a Magvetőnél dolgozott, azonban 2-3 könyvnél többet nem szerkesztett – mint mondta, túlságosan tisztelte a szövegeket –, főként lektorként dolgozott, eldöntötte, hogy érdemes-e kiadni egy-egy kéziratot. Eközben keveset írt, híres regénye, a Sinistra körzet is elég későn lett kész. „Nem mintha a lektori munka kiölte volna belőlem a hajlandóságot az írásra, pusztán alapvető alkati kérdésről van szó, olykor többéves kihagyásokra van szükségem a különböző írások között” – mondta Bodor. Kifejtette ugyanakkor, hogy amikor kitelepedett, azt tapasztalta, hogy az anyaországiak közül sokat leereszkedő magatartás, finnyáskodás, atyáskodás jellemez, ha erdélyi alkotókról van szó, és ez máig sem tudott kikopni az ottani köztudatból.
„Az irodalomról elméletben nem szívesen beszélek, az az irodalomtörténészek dolga. Nagyon sok felületességet fedezek fel az irodalomelméleti írásokban, én ettől meg akarom kímélni magam” – fogalmazott Bodor Ádám. Balázs Imre József kérdésére az író elmondta, nem tudja, milyen más mesterséget szeretett volna, ha nem lesz író. „Így visszatekintve úgy látom, hogy semmilyen tisztességes polgári foglalkozásra nem voltam alkalmas, és eszembe jut az a rosszmájú megjegyzés, hogy aki nem tud hasznosat csinálni, az menjen írónak” – fogalmazott Bodor, hozzátéve, hogy talán meteorológusnak beállt volna, ahhoz viszont komoly matematikai és fizikai ismeretekre lett volna szükség.
Írásművészetéről elárulta: nem akar belelátni a szereplői gondolataiba, jobbára csak azt írja le, amit lát, és amit hall tőlük. „Vannak írók, akik oldalakon keresztül boncolgatják egy-egy történés lelki hátterét, ez azonban nem tartozik hozzá az eszköztáramhoz” – mondta. A hetvenes években, mikor hetente-kéthetente jelent meg egy-egy tárcája, sokszor az utolsó órákra maradt ezek megírása, olykor lapzártakor vitte be a gépírásos oldalakat. „Emiatt sokszor nem volt időm új neveket kitalálni, és előkapartam az emlékezetemből egy-egy korábban már használt nevet, emiatt pedig sokszor azt hiszik, hogy ezek az írások egymás folytatásai, holott ez nagyon ritkán van így. A pillanatnyi kedvemnek, hangulatomnak voltak mindig kiszolgáltatva ezek az írások, azért is írok novellákat, mert azt tudom igazán megírni, ami éppen akkor érdekel” – magyarázta Bodor. Mint mondta, a Sinistra körzet után egy újabb regényre kapott felkérést, így Az érsek látogatása határidőre készült el. „Mivel nem volt elég időm, a történet nem tudott természetesen kifutni, már a leadáskor hiányérzetem volt a regénnyel kapcsolatban” – emlékezett vissza.
Tegnap este egyébként a kolozsvári román olvasók is találkozhattak az íróval: a Cărtureşti Könyvesboltban bemutatásra kerültek a 2010-ben román nyelven megjelent kötetek, a Sinistra körzet, Az érsek látogatása és A börtön szaga. A szerzővel a kötetek fordítója, Marius Tabacu, illetve Balázs Imre József beszélgetett.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!