2011. április 21., 08:362011. április 21., 08:36
A Korunk folyóirat főszerkesztője ezt a Korunk Akadémia kedd esti rendezvényén mondta a kolozsvári Tranzit Házban, melynek meghívottja Bodor Ádám volt. Az író rámutatott: a korábbi tárcanovellák – amelyek az Utunkban jelentek meg – bekerültek a korábbi kötetekbe, az 1982-es A Zangezur hegység című kötet után keletkezett írások azonban már nem jelenhettek meg könyv formájában, ugyanis az író 1982-ben Magyarországra telepedett át.
Ezelőtt öt évvel azonban a Székelyföld című kulturális folyóirat egyik szerkesztője kimásolta az Utunk címjegyzékéből ezeknek az írásoknak a címét, a listát pedig az író ottjártakor átnyújtotta neki, később pedig Bodor egyik magyarországi ismerőse a szövegeket is összeszedte az Országos Széchényi Könyvtár archívumából, így tavaly az 56 történetet tartalmazó könyv végre megjelenhetett a Magvető Kiadó gondozásában. Bodor Ádám kifejtette: nem sok munkát adott a szerkesztőknek, könyveit saját maga, szigorú válogatás után állította össze. Kitelepedése után a Magvetőnél dolgozott, azonban 2-3 könyvnél többet nem szerkesztett – mint mondta, túlságosan tisztelte a szövegeket –, főként lektorként dolgozott, eldöntötte, hogy érdemes-e kiadni egy-egy kéziratot. Eközben keveset írt, híres regénye, a Sinistra körzet is elég későn lett kész. „Nem mintha a lektori munka kiölte volna belőlem a hajlandóságot az írásra, pusztán alapvető alkati kérdésről van szó, olykor többéves kihagyásokra van szükségem a különböző írások között” – mondta Bodor. Kifejtette ugyanakkor, hogy amikor kitelepedett, azt tapasztalta, hogy az anyaországiak közül sokat leereszkedő magatartás, finnyáskodás, atyáskodás jellemez, ha erdélyi alkotókról van szó, és ez máig sem tudott kikopni az ottani köztudatból.
„Az irodalomról elméletben nem szívesen beszélek, az az irodalomtörténészek dolga. Nagyon sok felületességet fedezek fel az irodalomelméleti írásokban, én ettől meg akarom kímélni magam” – fogalmazott Bodor Ádám. Balázs Imre József kérdésére az író elmondta, nem tudja, milyen más mesterséget szeretett volna, ha nem lesz író. „Így visszatekintve úgy látom, hogy semmilyen tisztességes polgári foglalkozásra nem voltam alkalmas, és eszembe jut az a rosszmájú megjegyzés, hogy aki nem tud hasznosat csinálni, az menjen írónak” – fogalmazott Bodor, hozzátéve, hogy talán meteorológusnak beállt volna, ahhoz viszont komoly matematikai és fizikai ismeretekre lett volna szükség.
Írásművészetéről elárulta: nem akar belelátni a szereplői gondolataiba, jobbára csak azt írja le, amit lát, és amit hall tőlük. „Vannak írók, akik oldalakon keresztül boncolgatják egy-egy történés lelki hátterét, ez azonban nem tartozik hozzá az eszköztáramhoz” – mondta. A hetvenes években, mikor hetente-kéthetente jelent meg egy-egy tárcája, sokszor az utolsó órákra maradt ezek megírása, olykor lapzártakor vitte be a gépírásos oldalakat. „Emiatt sokszor nem volt időm új neveket kitalálni, és előkapartam az emlékezetemből egy-egy korábban már használt nevet, emiatt pedig sokszor azt hiszik, hogy ezek az írások egymás folytatásai, holott ez nagyon ritkán van így. A pillanatnyi kedvemnek, hangulatomnak voltak mindig kiszolgáltatva ezek az írások, azért is írok novellákat, mert azt tudom igazán megírni, ami éppen akkor érdekel” – magyarázta Bodor. Mint mondta, a Sinistra körzet után egy újabb regényre kapott felkérést, így Az érsek látogatása határidőre készült el. „Mivel nem volt elég időm, a történet nem tudott természetesen kifutni, már a leadáskor hiányérzetem volt a regénnyel kapcsolatban” – emlékezett vissza.
Tegnap este egyébként a kolozsvári román olvasók is találkozhattak az íróval: a Cărtureşti Könyvesboltban bemutatásra kerültek a 2010-ben román nyelven megjelent kötetek, a Sinistra körzet, Az érsek látogatása és A börtön szaga. A szerzővel a kötetek fordítója, Marius Tabacu, illetve Balázs Imre József beszélgetett.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
szóljon hozzá!