Tar Mónika színművész egyszemélyes előadása Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Közelíteni szeretné a fiatal nemzedékekhez a ballada műfaját a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, amely Arany János balladái és népballadák összeállítása alapján mutatta be nemrég Napnak húgával, ragyogó csillagval című előadását. Balázs Attila, a teátrum igazgatója a Krónikának kifejtette, az egyszemélyes produkcióban megjelenik számos, az emberi létezés fontos kérdéseit érintő tematika, például a férfi-nő viszony, a halál elfogadása, sőt a végzethez való bölcs viszonyulás.
2023. március 01., 08:472023. március 01., 08:47
Napnak húgával, ragyogó csillagval – ez a címe annak az előadásnak, amely Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. Tar Mónika egyszemélyes előadását – amelyet Balázs Attila, a társulat igazgatója rendezett – az anyanyelv nemzetközi napja, február 21. alkalmából mutatták be, és a következő hetekben több ízben műsorára tűzi a színház.
„Tar Mónika színésznőnek még a pandémia előtt támadt az az ötlete, hogy balladákat jelenítsünk meg a színpadon, merthogy ez egyfajta hiány a palettán jelenleg. Sokféle előadásban halottunk már balladákat, de általában az úgynevezett pódiumműsorok keretébe. Az elképzelésünk az, hogy „lefordítsuk” a mai fiataloknak a ballada műfaját” – mondta el Balázs Attila.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
A temesvári magyar teátrum direktora lapunknak kifejtette, a ballada műfajától sokan idegenkednek, azért is, mert „szomorú”, ami a műfaj velejárója általában, de természetesen léteznek vígballadák is.
„Az a célunk, hogy különböző mai eszközökkel, animációval, zenével, koreográfiával, mozgással „lefordítsuk” a balladákat mai színházi nyelvezetre, és adaptáljuk. Érdekes, hogy a ballada műfaja alkalmas erre, úgymond engedékeny, nem annyira merev, mint ahogyan első látásra gondolnánk, mert nagyon drámai” – fejtette ki Balázs Attila. Hozzátette, nagyon sok lehetőséget rejteget, szabadságot ad az alkotóknak, hogy a balladai homályt ki lehessen tölteni. „Nagyon sok érdekes dologgal ki lehet »tölteni» ezt a fajta homályt.
Balázs Attila azt mondta, adja magát a ballada ehhez, de ugyanakkor ezeknek a színházi eszközöknek a párosítása is izgalmas, hozza ezt a fajta „maiságot”.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Arany János balladái, valamint népballadák is szerepelnek az előadásban. Balázs Attilát arról is kérdeztük, milyen szempontok szerint történt a válogatás. „Azt szerettük volna, hogy a válogatás széles skálát fedjen be, de nem is túl széleset, tehát egyfajta keresztmetszetét adjuk a balladáknak. Tematikák közül úgy válogattunk, hogy mi a balladákban kitapintható fontosabb téma itt ma nálunk. Bárki felállíthat fontossági sorrendet e tekintetben, mi azt szerettük volna, hogy az előadás legyen egy átfogó keresztmetszet” – fogalmazott Balázs Attila.
Ilyen a férfi-nő viszony, a halál elfogadásának témája, az a gondolat, hogy a halál az emberi élet része, ugyanakkor a végzet, tragédia elfogadásának témája, az ahhoz való bölcs viszonyulás.
A rendező azt is elmondta, a Napnak húgával, ragyogó csillagval című produkciót az elkövetkezőkben többször is műsorára tűzi a temesvári magyar társulat.
Nem hagyományos színházi közegben, hanem a temesvári Gyárvárosban vitte színre rendhagyó produkcióját a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. Az előadásról Borbély B. Emília színésznő beszélt a Krónikának.
Rendhagyó ősbemutatóval kezdi az évet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Az ember, aki csak azt tudta mondani, amit olvasott című produkció Adrian Sitaru többszörösen díjazott film- és színházi rendező forgatókönyve nyomán készült, a produkciót ő rendezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.
Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.
A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.
Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.
Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!