Borbély B. Emília a számos kísérletezésre lehetőséget adó, Párhuzamos város című előadásban
Fotó: Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Nem hagyományos színházi közegben, hanem a temesvári Gyárvárosban vitte színre rendhagyó produkcióját a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. Az előadásról Borbély B. Emília színésznő beszélt a Krónikának.
2022. szeptember 17., 10:022022. szeptember 17., 10:02
Különböző emberek élettörténetén keresztül mutatja be Temesvár rejtett arcát a Párhuzamos város című előadás. Ana Mărgineanu rendező és Peca Ștefan dramaturg trilógiájának második részét – amely az elsőhöz hasonlóan a kulturális főváros programba illeszkedik – nem hagyományos színházi közegben, hanem a Gyárvárosban vitte színre a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. A bemutató előadást augusztus végén tartották, legközelebb október elején láthatja a közönség.
Fotó: Orașul Paralel/Facebook
Ahogy a darab címe is jelzi, az előadás olyan párhuzamos történeteket mesél el művészi és virtuális eszközökkel, amelyeket a Béga-parti város lakónegyedeinek utcái, terei, épületei rejtenek, de az emberek mindennap észrevétlenül elmennek mellettük.
A kezdeményezéssel a projekt ötletgazdái a bánsági település szociális problémáira és a városközponttól távolabb eső negyedek épített örökségének védelmére is fel kívánják hívni a figyelmet. A trilógia első részeként tavaly két józsefvárosi történetet ismerhettek meg a nézők.
Idén egy gyárvárosi detektívtörténetet láthatnak, mely a lakónegyed különböző pontjain, a Bégán, valamint a Makovecz Imre tervei alapján épült Új Ezredév Református Központban játszódik a temesvári magyar és német színház művészeinek közreműködésével.
Az előadást, mely az egyén és a közösség problematikáját dolgozza fel, hosszas kutatómunka előzte meg. Borbély B. Emília, a Csiky Gergely színház színművésze, a darab egyik szereplője a Krónikának elmondta, az előadás megalkotói hónapokkal a próbafolyamat előtt járták a Gyárváros utcáit, elbeszélgettek az ott élő emberekkel, így a darabnak erőteljes dokumentarista alapja van.
Senki nem tudja, hogy mi történt vele, és a most már felnőtt lánya, aki újságírást tanul Budapesten, eljön a nagynénjéhez, aki felnevelte őt, hogy megtudja, mi is történt valójában az anyjával. Detektívfilmekbe illő módon próbálja felgöngyölíteni a szálakat, nyomokat keres, amelyek elvezetnek az anyjához.
Fotó: Orașul Paralel/Facebook
Az előadásban minden szereplőnek megvan a saját története, közös bennük, hogy valamilyen módon kötődnek a főszereplő Flórához. A darabban megjelenik a húga, azaz a nagynéni, a legjobb barátnője a középiskolából, a volt szerelme, aki festő, Zsuzsi, a volt tanítványa, akit énekelni tanított, valamint a református központ portása, aki utoljára látta Flórát.
Az előadás elsősorban az egyéni akarat és a közösség felelősségének határait boncolgatja, ezenkívül a cselekmény mellékszálai révén rávilágít arra is, hogy egy emberi sors miként tud kiteljesedni vagy egy váratlan esemény következtében milyen irányt tud venni.
A produkció egy hajóúttal kezdődik, a nézők egy rövid hajós utazáson követik végig, ahogy a főszereplő megérkezik a református központba. Ott találkoznak a többi szereplővel, és rövid felvezetés után eldönthetik, melyik szereplővel indulnak el Flóra nyomában.
Fotó: Orașul Paralel/Facebook
„Ha csak két szereplő jelenetét követik végig, akkor is egy átfogó képet kapnak az előadás történetéről, hiszen a főszál minden jelenetben megmarad. Szerintem ez a fajta »oknyomozás« azért érdekes, mert ugyanakkor apró részleteket, úgynevezett mikrotörténeteket is megismerhetnek a nézők. Mi, a darab szereplői improvizációs jelenetekkel igyekszünk minél több információt közölni az eltűnt nő történetével kapcsolatban” – fejtette ki Borbély B. Emília.
Az előadás nemcsak más szűrőn, filteren keresztül láttatja Temesvárt, akár a valóságban is lehetséges élettörténeteket fed fel, hanem a színészeket is újszerű szerepbe, idegenvezető, kalauz szerepébe helyezi, ami sok esetben kihívások elé állítja a művészt.
Fotó: Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
„Szerencsés helyzetben vagyunk itt, Temesváron, mert a színházunk műsorpolitikája nagyon gazdag, sokrétű, találkoztunk sokféle színházi formával és rengeteg kihívással a próbafolyamatokban, ugyanis nemcsak a klasszikus értelemben vett színházi formákat követjük, hanem újszerű, kísérletező technikákat is kipróbálunk.
Mivel nonkomformista karaktert alakítok, esetemben kihívást jelentettek az improvizációs részek, hogy miközben információkat közlök a nézővel, tulajdonképpen a véleményét szeretném megtudni bizonyos társadalmi normákkal kapcsolatban. Valójában számomra ez az előadás legizgalmasabb pontja” – fejtette ki a színésznő.
Fotó: Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Hozzátette, az előadásnak többletet adnak továbbá az alternatív színházi terek is, ugyanis az egyes jelenetek nem a megszokott színházi közegben, hanem egy hajón vagy a Makovecz-épület labirintusszerű helyiségeiben, például a biliárdteremben játszódnak. Ez a forma számos kísérletezésre is lehetőséget ad, bizonyos szempontból elmosódik a határ színész és néző között.
Abból a szempontból is érdekes az előadás, hogy noha kötetlen a formája, a jelenetek közben nincs interaktivitás a nézőkkel, viszont amikor a közös térbe kerülünk, ott interakció folyik velük, a játékvezetők ismertetik a játékszabályokat, és azok szerint zajlik az előadás” – magyarázta a színésznő.
Az előadásban a szerepeket Tokai Andrea, Vajda Boróka, Olga Török, Balázs Attila, Magyari Etelka, Mátyás Zsolt Imre, Lajter Márkó Ernesztó, Kiss Attila, Borbély B. Emília, Jancsó Előd, Hegyi Kincső, Kocsárdi Levente, Lőrincz Rita, Daniel Ghidel, Blénessy Enikő, Csábi Anna és Silvia Török alakítják.
A darab rendezőasszisztense Molnos András Csaba volt, a darab zenéjét Cári Tibor szerezte, a koreográfus Andreea Duță, a díszletet Albert Alpár tervezte. A trilógia befejező része az Erzsébetvárosba kalauzolja a nézőket, a jövőre tervezett előadás előkészületei már elkezdődtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!