Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató a kolozsvári kiállítás ismertetésén
Fotó: Oláh-Badi Levente
Izgalmas, 120 évvel ezelőttre visszavezető „időutazásra” hívja a közönséget az Edvi Illés Aladár Kalotaszege című kiállítás, amely a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban tekinthető meg. A tárlatot Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató mutatta be a Kolozsvári Magyar Napokon.
2024. augusztus 24., 09:472024. augusztus 24., 09:47
Hogy milyen volt Kalotaszeg 120 évvel ezelőtt, arról részletgazdag, izgalmas képet kaphat az, aki megtekinti a kolozsvári néprajzi múzeumban a még látogatható, Edvi Illés Aladár Kalotaszege című kiállítást. A festőművész által készített festmények, rajzok, reprodukciók, valamint 104 darab,
Edvi Illés Aladár budapesti születésű festőről (1870 –1958) készült fotók
Fotó: Oláh-Badi Levente
A budapesti születésű Edvi Illés Aladár (1870 – 1958) által rögzített festmények, reprodukciók, rajzok no meg főként a fotográfiák izgalmas szemlélődésre hívják a tárlat közönségét. A Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatta be az érdeklődőknek az anyagot szerdán délben Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor, a kalotaszegi Körösfő szülötte, alapos ismerője és a vidék kutatója, valamint Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa, néprajzkutató.
Kalotaszegiek 1903-ban
Fotó: Oláh-Badi Levente
A kiállítást augusztus 1-jén nyitották meg, és módfelett gazdag a kalotaszegi élet megannyi szegmensét felvillantó gyűjtemény. „Mindenképpen szerettük volna a Kolozsvári Magyar Napok keretében is ismertetni a tárlatot, azért is, mert szinte minden esztendőben van valamilyen kalotaszegi témájú kiállításunk a múzeumban. Külön öröm számomra, hogy Péntek János professzor úr – Kalotaszeg szülöttje és nagyszerű ismerője – osztja meg gondolatait a tárlat kapcsán” – mondta Tötszegi Tekla.
Tötszegi Tekla bemutatta a századfordulón viselt kalotaszegi női nagylány öltözet jellegzetességeit
Fotó: Oláh-Badi Levente
A cégtáblák is információkat árulnak el: például 1903-ban Kováltsik Józsefnek volt üzlete Bánffyhunyadon
Fotó: Oláh-Badi Levente
Malonyai Dezső író, művészettörténész ötkötetes, 1907-ben megjelent A magyar nép művészete című ikonikus sorozatának első része Kalotaszegről szól: abban láttak napvilágot Edvi Illés Aladár munkái. „Éppen ebben az 1903-1904-es időszakban nagyon intenzíven dolgozott a csapat. Edvi Illés Aladár, aki a Kalotaszeget dokumentáló fotókat készítette, Körösfői-Kriesch Aladárral együtt jött Kalotaszegre, a vidéken pedig szívesen fogadták a művészeket. Szülőfalumban, a Pali Gyuri házában vendégeskedtek, de nemcsak ők, hanem egy neves finn szobrász, valamint gróf Zichy István is hetekig nyaralt Kalotaszegen” – elevenítette fel Péntek János.
Fotó: Oláh-Badi Levente
Elmondta,
A kalotaszegi mezőgazdasági munkálatok fázisait is bemutatják a korabeli képek
Fotó: Oláh-Badi Levente
A fekete-fehér fényképek nem beállított képek, hanem spontán pillanatokat, embereket, állatokat rögzítettek, Magyarvalkó, Körösfő, Magyargyerőmonostor, Bánffyhunyad templomát, házait, lakóit, de a mezőgazdasági munkálatok fázisait, a templomba járás rendjét, a népviseleteket is. Edvi Illés Aladár a következőket írta lelkesen:
Fotó: Oláh-Badi Levente
„Nyáron, aratás idején tartózkodtak a művészek itt, ebben az időben még nagyonis női munka volt az aratás – sarlóval arattak a nők, mögöttük mentek férfiak, akik kévét küldöttek. Akkoriban kezdődött Kalotaszegen a faragott tárgyakkal való kereskedés, ami azóta is tart tulajdonképpen, és ami a vidék szempontjából fontos volt, az Kalotaszeg népművészetének felfedezése – tulajdonképpen ezzel kezdődött a magyar népművészet felfedezése. Gondoljunk bele, ehhez képest a mezőség népművészetét csak a 20. század második felében kezdték feltérképezni” – mondta a nyelvészprofesszor. Ennek kapcsán eszünkbe juthat az a közismert népdal, amelynek szövege így kezdődik: „Körösfői Riszeg alatt, három kislány zabot arat...”
Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor, a kalotaszegi Körösfő szülöttje, alapos ismerője és a vidék kutatója
Fotó: Oláh-Badi Levente
Péntek János elmondta, ekkoriban, a 20. század elején fontos volt a magyar nemzeti kultúra erősítése. „Meglepődve láttam évekkel ezelőtt a szabadkai zsinagógában, hogy a szecessziós díszítésben kalotaszegi motívumok fedezhetőek fel. Tehát nagy mértékben épült be a magyar kultúrába és különösen a szecesszió díszítésébe” – mondta Péntek János.
Fotó: Oláh-Badi Levente
„E nélkül a gyűjtemény nélkül kevesebbet tudnánk a korabeli Kalotaszegről, én magam néprajzkutatóként rengeteg érdekes részletet fedeztem fel rajtuk: a viseletekről, mezőgazdasági munkálatokról és más mozzanatokról is sok-sok árnyalatot” – mondta Tötszegi Tekla. Péntek János azt mondta, Győr László egyébként is sokat tesz Kalotaszeg emlékeinek a megmentéséért. Tötszegi Tekla részletesen ismertette a tárlatot, amely a kicsi, 8X11-es pozitív fotók kinagyított másait is felsorakoztatja. A néprajzkutató elmondta, a festő a 20. század legelejének az egyik legjelentősebb akvarellistája volt, és először tájképfestőként vált híressé. Amikor először 1902-ben Kalotaszegre került, tájakat akart festeni, de aztán nagyon elképráztatták a kalotaszegiek, és az egész itteni világ.
Edvi Illés Aladár festménye a körösfői református templomról
Fotó: Oláh-Badi Levente
„Ezek a fotók azért is különlegesek, mert a mindennapokat, a munkafolyamatok részeit, az itt élők életét, életmódját rögzítik. A szerző le is írja a leveleiben, hogy kiment a kalotaszegiekkel a mezőre, ott evett velük, elment táncba, sőt, csizmát csináltatott a bánffyhunyadi csizmadiánál.
Bánffyhunyadi vásár, pillanatkép
Fotó: Oláh-Badi Levente
Mint mondta, Bánffyhunyad mint vásáros „olvasztótégely” jelenik meg a képeken, felismerhetők a felszegi asszonyok ruhái, de a Gyalui-havasokból, vagy akár távolabbról, Biharból érkező románok viseletdarabjai is.
Tötszegi Tekla: „e nélkül a gyűjtemény nélkül kevesebbet tudnánk a korabeli Kalotaszegről”
Fotó: Oláh-Badi Levente
A kiállításon két korabeli női viselet is megtekinthető: az egyik az alszegi női nagylány öltözet, a másik Nádas-menti, amelyet 1903-ban vásároltak meg a kolozsvári múzeum számára. Annak érzékeltetésére, hogy mit látott Edvi Illés Aladár 1903-1904-ben Kalotaszegen, kiállítottak egy 1751-es templomi mennyezetkazettát is. „Érdekes megfigyelni a 20. század eleji kalotaszegi falu képét, ahol még párhuzamosan jelen vannak a zsindellyel fedett házak, mellettük a taposott szalmatetős gazdasági épületek, de már látunk olyan fotókat is, ahol megjelennek a kontyos tetős, divatosabb épületek is. Egy másik kiállítási egység templomokat és templomkerteket ábrázol: a körösfői, valkói, bikali és gyerőmonostori templom is látható a képeken” – mondta a néprajzkutató.
A Bánffyhunyadon 1903-ban tartott országos nagyvásárról egész sorozatot fotózott a művész
Fotó: Oláh-Badi Levente
„Tulajdonképpen ez mentette meg őket, hogy találtak egy ilyen háziállatot, amit aztán tudtak mindenre használni, szántásra, fejésre. Érdekesség, hogy most, mikor már lealkonyult a bivalyos időszak, akkor meg már a legdrágább háziállat lett a bivaly” – fejtette ki Péntek János.
Fotó: Oláh-Badi Levente
A 120 évvel ezelőtti kalotaszegi világot bemutató kiállítást augusztus 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Edvi Illés Aladár fotói sok körösfői pillanatot örökítettek meg
Fotó: Oláh-Badi Levente
Korabeli kalotaszegi faládikó
Fotó: Oláh-Badi Levente
Péntek János nyelvészprofesszor ismertette Edvi Illés Aladár munkásságát
Fotó: Oláh-Badi Levente
Fotó: Oláh-Badi Levente
Kalotaszeg természeti és hagyományos értékeit, a vadállatok mozdulatait is megörökíti fotóin a bánffyhunyadi Lónay Arthur, aki fotókészítési munkájának kulisszatitkairól beszélt a Krónikának.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
szóljon hozzá!