„Időutazás” a 120 évvel ezelőtti Kalotaszegre, ahol elkezdődött a magyar népművészet felfedezése

Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató a kolozsvári kiállítás ismertetésén •  Fotó: Oláh-Badi Levente

Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató a kolozsvári kiállítás ismertetésén

Fotó: Oláh-Badi Levente

Izgalmas, 120 évvel ezelőttre visszavezető „időutazásra” hívja a közönséget az Edvi Illés Aladár Kalotaszege című kiállítás, amely a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban tekinthető meg. A tárlatot Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató mutatta be a Kolozsvári Magyar Napokon.

Kiss Judit

2024. augusztus 24., 09:472024. augusztus 24., 09:47

Hogy milyen volt Kalotaszeg 120 évvel ezelőtt, arról részletgazdag, izgalmas képet kaphat az, aki megtekinti a kolozsvári néprajzi múzeumban a még látogatható, Edvi Illés Aladár Kalotaszege című kiállítást. A festőművész által készített festmények, rajzok, reprodukciók, valamint 104 darab,

szintén a művész által 1903-ban készített fotók, valamint korabeli tárgyi anyag mutatja be, milyen volt Kalotaszeg falvainak és Bánffyhunyadnak a mindennapi élete, ünnepei, nagyvásárai, épületei, mezőgazdasági élete, bivalyai és szekerei, no meg különleges viselete.

Edvi Illés Aladár budapesti születésű festőről (1870 –1958) készült fotók •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Edvi Illés Aladár budapesti születésű festőről (1870 –1958) készült fotók

Fotó: Oláh-Badi Levente

A budapesti születésű Edvi Illés Aladár (1870 – 1958) által rögzített festmények, reprodukciók, rajzok no meg főként a fotográfiák izgalmas szemlélődésre hívják a tárlat közönségét. A Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatta be az érdeklődőknek az anyagot szerdán délben Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor, a kalotaszegi Körösfő szülötte, alapos ismerője és a vidék kutatója, valamint Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa, néprajzkutató.

Kalotaszegiek 1903-ban •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Kalotaszegiek 1903-ban

Fotó: Oláh-Badi Levente

A kiállítást augusztus 1-jén nyitották meg, és módfelett gazdag a kalotaszegi élet megannyi szegmensét felvillantó gyűjtemény. „Mindenképpen szerettük volna a Kolozsvári Magyar Napok keretében is ismertetni a tárlatot, azért is, mert szinte minden esztendőben van valamilyen kalotaszegi témájú kiállításunk a múzeumban. Külön öröm számomra, hogy Péntek János professzor úr – Kalotaszeg szülöttje és nagyszerű ismerője – osztja meg gondolatait a tárlat kapcsán” – mondta Tötszegi Tekla.

Tötszegi Tekla bemutatta a századfordulón viselt kalotaszegi női nagylány öltözet jellegzetességeit •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Tötszegi Tekla bemutatta a századfordulón viselt kalotaszegi női nagylány öltözet jellegzetességeit

Fotó: Oláh-Badi Levente

Péntek János rámutatott, az 1900-as évek elején Kalotaszeg népművészetének felfedezésével kezdődött el tulajdonképpen a magyar népművészet felfedezése, és ez szorosan kapcsolódik Edvi Illés Aladár munkájához.

A cégtáblák is információkat árulnak el: például 1903-ban Kováltsik Józsefnek volt üzlete Bánffyhunyadon •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

A cégtáblák is információkat árulnak el: például 1903-ban Kováltsik Józsefnek volt üzlete Bánffyhunyadon

Fotó: Oláh-Badi Levente

Malonyai Dezső író, művészettörténész ötkötetes, 1907-ben megjelent A magyar nép művészete című ikonikus sorozatának első része Kalotaszegről szól: abban láttak napvilágot Edvi Illés Aladár munkái. „Éppen ebben az 1903-1904-es időszakban nagyon intenzíven dolgozott a csapat. Edvi Illés Aladár, aki a Kalotaszeget dokumentáló fotókat készítette, Körösfői-Kriesch Aladárral együtt jött Kalotaszegre, a vidéken pedig szívesen fogadták a művészeket. Szülőfalumban, a Pali Gyuri házában vendégeskedtek, de nemcsak ők, hanem egy neves finn szobrász, valamint gróf Zichy István is hetekig nyaralt Kalotaszegen” – elevenítette fel Péntek János.

•  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Fotó: Oláh-Badi Levente

Elmondta,

Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője, az ottani kultúra jelentős alakja hozta a férje révén a budapesti vendégeket. Így több országos kiállításra jutott el a kalotaszegi viselet, ruhadarabok, a házberendezések, és mintegy megismerte a pesti világ Kalotaszeget.

A kalotaszegi mezőgazdasági munkálatok fázisait is bemutatják a korabeli képek •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

A kalotaszegi mezőgazdasági munkálatok fázisait is bemutatják a korabeli képek

Fotó: Oláh-Badi Levente

A fekete-fehér fényképek nem beállított képek, hanem spontán pillanatokat, embereket, állatokat rögzítettek, Magyarvalkó, Körösfő, Magyargyerőmonostor, Bánffyhunyad templomát, házait, lakóit, de a mezőgazdasági munkálatok fázisait, a templomba járás rendjét, a népviseleteket is. Edvi Illés Aladár a következőket írta lelkesen:

„Egy dúsgazdag kincsesbánya ez a Kalotaszeg, amely nem egy nyárra, hanem egy emberéletre nyújt kimeríthetetlen anyagot a művésznek”.

•  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Fotó: Oláh-Badi Levente

„Nyáron, aratás idején tartózkodtak a művészek itt, ebben az időben még nagyonis női munka volt az aratás – sarlóval arattak a nők, mögöttük mentek férfiak, akik kévét küldöttek. Akkoriban kezdődött Kalotaszegen a faragott tárgyakkal való kereskedés, ami azóta is tart tulajdonképpen, és ami a vidék szempontjából fontos volt, az Kalotaszeg népművészetének felfedezése – tulajdonképpen ezzel kezdődött a magyar népművészet felfedezése. Gondoljunk bele, ehhez képest a mezőség népművészetét csak a 20. század második felében kezdték feltérképezni” – mondta a nyelvészprofesszor. Ennek kapcsán eszünkbe juthat az a közismert népdal, amelynek szövege így kezdődik: „Körösfői Riszeg alatt, három kislány zabot arat...”

Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor, a kalotaszegi Körösfő szülöttje, alapos ismerője és a vidék kutatója •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor, a kalotaszegi Körösfő szülöttje, alapos ismerője és a vidék kutatója

Fotó: Oláh-Badi Levente

Péntek János elmondta, ekkoriban, a 20. század elején fontos volt a magyar nemzeti kultúra erősítése. „Meglepődve láttam évekkel ezelőtt a szabadkai zsinagógában, hogy a szecessziós díszítésben kalotaszegi motívumok fedezhetőek fel. Tehát nagy mértékben épült be a magyar kultúrába és különösen a szecesszió díszítésébe” – mondta Péntek János.

Kiemelte, hogy Edvi Illés Aladár képei az 1964-ben a kalotaszegi Magyarbikalon született Győr László tulajdonában vannak, ő vásárolta meg egy aukción a festőművész családjától és bocsájtotta rendelkezésre az anyagot.

•  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Fotó: Oláh-Badi Levente

„E nélkül a gyűjtemény nélkül kevesebbet tudnánk a korabeli Kalotaszegről, én magam néprajzkutatóként rengeteg érdekes részletet fedeztem fel rajtuk: a viseletekről, mezőgazdasági munkálatokról és más mozzanatokról is sok-sok árnyalatot” – mondta Tötszegi Tekla. Péntek János azt mondta, Győr László egyébként is sokat tesz Kalotaszeg emlékeinek a megmentéséért. Tötszegi Tekla részletesen ismertette a tárlatot, amely a kicsi, 8X11-es pozitív fotók kinagyított másait is felsorakoztatja. A néprajzkutató elmondta, a festő a 20. század legelejének az egyik legjelentősebb akvarellistája volt, és először tájképfestőként vált híressé. Amikor először 1902-ben Kalotaszegre került, tájakat akart festeni, de aztán nagyon elképráztatták a kalotaszegiek, és az egész itteni világ.

Edvi Illés Aladár festménye a körösfői református templomról •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Edvi Illés Aladár festménye a körösfői református templomról

Fotó: Oláh-Badi Levente

„Ezek a fotók azért is különlegesek, mert a mindennapokat, a munkafolyamatok részeit, az itt élők életét, életmódját rögzítik. A szerző le is írja a leveleiben, hogy kiment a kalotaszegiekkel a mezőre, ott evett velük, elment táncba, sőt, csizmát csináltatott a bánffyhunyadi csizmadiánál.

A másik nagy előnye a fotós anyagnak, hogy jó minőségű képek, kinagyítva ezeket érdekes részletek tárulnak a kutató szeme elé: hogyan állt az embereken a ruha, vagy milyen volt a vásári hangulat – egyébként is elég kevés vásári fotó készült akkoriban itt meg egy egész sorozat látható az 1903-as bánffyhunyadi országos vásárról” – ecsetelte a néprajzkutató.

Bánffyhunyadi vásár, pillanatkép •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Bánffyhunyadi vásár, pillanatkép

Fotó: Oláh-Badi Levente

Mint mondta, Bánffyhunyad mint vásáros „olvasztótégely” jelenik meg a képeken, felismerhetők a felszegi asszonyok ruhái, de a Gyalui-havasokból, vagy akár távolabbról, Biharból érkező románok viseletdarabjai is.

Tötszegi Tekla: „e nélkül a gyűjtemény nélkül kevesebbet tudnánk a korabeli Kalotaszegről” •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Tötszegi Tekla: „e nélkül a gyűjtemény nélkül kevesebbet tudnánk a korabeli Kalotaszegről”

Fotó: Oláh-Badi Levente

A kiállításon két korabeli női viselet is megtekinthető: az egyik az alszegi női nagylány öltözet, a másik Nádas-menti, amelyet 1903-ban vásároltak meg a kolozsvári múzeum számára. Annak érzékeltetésére, hogy mit látott Edvi Illés Aladár 1903-1904-ben Kalotaszegen, kiállítottak egy 1751-es templomi mennyezetkazettát is. „Érdekes megfigyelni a 20. század eleji kalotaszegi falu képét, ahol még párhuzamosan jelen vannak a zsindellyel fedett házak, mellettük a taposott szalmatetős gazdasági épületek, de már látunk olyan fotókat is, ahol megjelennek a kontyos tetős, divatosabb épületek is. Egy másik kiállítási egység templomokat és templomkerteket ábrázol: a körösfői, valkói, bikali és gyerőmonostori templom is látható a képeken” – mondta a néprajzkutató.

A Bánffyhunyadon 1903-ban tartott országos nagyvásárról egész sorozatot fotózott a művész •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

A Bánffyhunyadon 1903-ban tartott országos nagyvásárról egész sorozatot fotózott a művész

Fotó: Oláh-Badi Levente

Péntek János kifejtette, Kalotaszeg jellegzetes háziállata a bivaly, amikor a képek készítése előtt 50 évvel felszabadították a jobbágyságot, akkor a legolcsóbb, munkára fogható háziállat volt.

„Tulajdonképpen ez mentette meg őket, hogy találtak egy ilyen háziállatot, amit aztán tudtak mindenre használni, szántásra, fejésre. Érdekesség, hogy most, mikor már lealkonyult a bivalyos időszak, akkor meg már a legdrágább háziállat lett a bivaly” – fejtette ki Péntek János.

•  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Fotó: Oláh-Badi Levente

A fotókon külön egység mutatja be a kalotaszegi nők munkáját, ami nagyon szerteágazó volt nap mint nap: az aratástól az állatgondozásig, a varrásig, fejésig, takarmányért mentek a férjükkel behordáskor, kendert törtek, a kislányok kicsi koruktól vízért jártak.

A 120 évvel ezelőtti kalotaszegi világot bemutató kiállítást augusztus 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Edvi Illés Aladár fotói sok körösfői pillanatot örökítettek meg •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Edvi Illés Aladár fotói sok körösfői pillanatot örökítettek meg

Fotó: Oláh-Badi Levente

Korabeli kalotaszegi faládikó •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Korabeli kalotaszegi faládikó

Fotó: Oláh-Badi Levente

Péntek János nyelvészprofesszor ismertette Edvi Illés Aladár munkásságát •  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Péntek János nyelvészprofesszor ismertette Edvi Illés Aladár munkásságát

Fotó: Oláh-Badi Levente

•  Fotó: Oláh-Badi Levente Galéria

Fotó: Oláh-Badi Levente

korábban írtuk

Kalotaszeg népi értékeit és vadállatok mozdulatait is lencsevégre kapja a bánffyhunyadi Lónay Arthur
Kalotaszeg népi értékeit és vadállatok mozdulatait is lencsevégre kapja a bánffyhunyadi Lónay Arthur

Kalotaszeg természeti és hagyományos értékeit, a vadállatok mozdulatait is megörökíti fotóin a bánffyhunyadi Lónay Arthur, aki fotókészítési munkájának kulisszatitkairól beszélt a Krónikának.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 25., péntek

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak
2024. október 23., szerda

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán

A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán
2024. október 23., szerda

Legyél te is műalkotás! – különleges kezdeményezés a temesvári színházban

Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.

Legyél te is műalkotás! – különleges kezdeményezés a temesvári színházban
2024. október 23., szerda

Fókuszban a kortárs erdélyi élőszavas mesélés

Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.

Fókuszban a kortárs erdélyi élőszavas mesélés
2024. október 23., szerda

Nagyjátékfilmekkel, Bogyóval és Babócával is várja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm fesztivál

Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.

Nagyjátékfilmekkel, Bogyóval és Babócával is várja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm fesztivál
2024. október 21., hétfő

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban

A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban
2024. október 21., hétfő

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé

Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé
2024. október 20., vasárnap

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó

Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó
2024. október 18., péntek

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása

Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása
2024. október 17., csütörtök

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon

Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon