Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató a kolozsvári kiállítás ismertetésén
Fotó: Oláh-Badi Levente
Izgalmas, 120 évvel ezelőttre visszavezető „időutazásra” hívja a közönséget az Edvi Illés Aladár Kalotaszege című kiállítás, amely a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumban tekinthető meg. A tárlatot Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor és Tötszegi Tekla néprajzkutató mutatta be a Kolozsvári Magyar Napokon.
2024. augusztus 24., 09:472024. augusztus 24., 09:47
Hogy milyen volt Kalotaszeg 120 évvel ezelőtt, arról részletgazdag, izgalmas képet kaphat az, aki megtekinti a kolozsvári néprajzi múzeumban a még látogatható, Edvi Illés Aladár Kalotaszege című kiállítást. A festőművész által készített festmények, rajzok, reprodukciók, valamint 104 darab,
Edvi Illés Aladár budapesti születésű festőről (1870 –1958) készült fotók
Fotó: Oláh-Badi Levente
A budapesti születésű Edvi Illés Aladár (1870 – 1958) által rögzített festmények, reprodukciók, rajzok no meg főként a fotográfiák izgalmas szemlélődésre hívják a tárlat közönségét. A Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatta be az érdeklődőknek az anyagot szerdán délben Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor, a kalotaszegi Körösfő szülötte, alapos ismerője és a vidék kutatója, valamint Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa, néprajzkutató.
Kalotaszegiek 1903-ban
Fotó: Oláh-Badi Levente
A kiállítást augusztus 1-jén nyitották meg, és módfelett gazdag a kalotaszegi élet megannyi szegmensét felvillantó gyűjtemény. „Mindenképpen szerettük volna a Kolozsvári Magyar Napok keretében is ismertetni a tárlatot, azért is, mert szinte minden esztendőben van valamilyen kalotaszegi témájú kiállításunk a múzeumban. Külön öröm számomra, hogy Péntek János professzor úr – Kalotaszeg szülöttje és nagyszerű ismerője – osztja meg gondolatait a tárlat kapcsán” – mondta Tötszegi Tekla.
Tötszegi Tekla bemutatta a századfordulón viselt kalotaszegi női nagylány öltözet jellegzetességeit
Fotó: Oláh-Badi Levente
A cégtáblák is információkat árulnak el: például 1903-ban Kováltsik Józsefnek volt üzlete Bánffyhunyadon
Fotó: Oláh-Badi Levente
Malonyai Dezső író, művészettörténész ötkötetes, 1907-ben megjelent A magyar nép művészete című ikonikus sorozatának első része Kalotaszegről szól: abban láttak napvilágot Edvi Illés Aladár munkái. „Éppen ebben az 1903-1904-es időszakban nagyon intenzíven dolgozott a csapat. Edvi Illés Aladár, aki a Kalotaszeget dokumentáló fotókat készítette, Körösfői-Kriesch Aladárral együtt jött Kalotaszegre, a vidéken pedig szívesen fogadták a művészeket. Szülőfalumban, a Pali Gyuri házában vendégeskedtek, de nemcsak ők, hanem egy neves finn szobrász, valamint gróf Zichy István is hetekig nyaralt Kalotaszegen” – elevenítette fel Péntek János.
Fotó: Oláh-Badi Levente
Elmondta,
A kalotaszegi mezőgazdasági munkálatok fázisait is bemutatják a korabeli képek
Fotó: Oláh-Badi Levente
A fekete-fehér fényképek nem beállított képek, hanem spontán pillanatokat, embereket, állatokat rögzítettek, Magyarvalkó, Körösfő, Magyargyerőmonostor, Bánffyhunyad templomát, házait, lakóit, de a mezőgazdasági munkálatok fázisait, a templomba járás rendjét, a népviseleteket is. Edvi Illés Aladár a következőket írta lelkesen:
Fotó: Oláh-Badi Levente
„Nyáron, aratás idején tartózkodtak a művészek itt, ebben az időben még nagyonis női munka volt az aratás – sarlóval arattak a nők, mögöttük mentek férfiak, akik kévét küldöttek. Akkoriban kezdődött Kalotaszegen a faragott tárgyakkal való kereskedés, ami azóta is tart tulajdonképpen, és ami a vidék szempontjából fontos volt, az Kalotaszeg népművészetének felfedezése – tulajdonképpen ezzel kezdődött a magyar népművészet felfedezése. Gondoljunk bele, ehhez képest a mezőség népművészetét csak a 20. század második felében kezdték feltérképezni” – mondta a nyelvészprofesszor. Ennek kapcsán eszünkbe juthat az a közismert népdal, amelynek szövege így kezdődik: „Körösfői Riszeg alatt, három kislány zabot arat...”
Péntek János Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor, a kalotaszegi Körösfő szülöttje, alapos ismerője és a vidék kutatója
Fotó: Oláh-Badi Levente
Péntek János elmondta, ekkoriban, a 20. század elején fontos volt a magyar nemzeti kultúra erősítése. „Meglepődve láttam évekkel ezelőtt a szabadkai zsinagógában, hogy a szecessziós díszítésben kalotaszegi motívumok fedezhetőek fel. Tehát nagy mértékben épült be a magyar kultúrába és különösen a szecesszió díszítésébe” – mondta Péntek János.
Fotó: Oláh-Badi Levente
„E nélkül a gyűjtemény nélkül kevesebbet tudnánk a korabeli Kalotaszegről, én magam néprajzkutatóként rengeteg érdekes részletet fedeztem fel rajtuk: a viseletekről, mezőgazdasági munkálatokról és más mozzanatokról is sok-sok árnyalatot” – mondta Tötszegi Tekla. Péntek János azt mondta, Győr László egyébként is sokat tesz Kalotaszeg emlékeinek a megmentéséért. Tötszegi Tekla részletesen ismertette a tárlatot, amely a kicsi, 8X11-es pozitív fotók kinagyított másait is felsorakoztatja. A néprajzkutató elmondta, a festő a 20. század legelejének az egyik legjelentősebb akvarellistája volt, és először tájképfestőként vált híressé. Amikor először 1902-ben Kalotaszegre került, tájakat akart festeni, de aztán nagyon elképráztatták a kalotaszegiek, és az egész itteni világ.
Edvi Illés Aladár festménye a körösfői református templomról
Fotó: Oláh-Badi Levente
„Ezek a fotók azért is különlegesek, mert a mindennapokat, a munkafolyamatok részeit, az itt élők életét, életmódját rögzítik. A szerző le is írja a leveleiben, hogy kiment a kalotaszegiekkel a mezőre, ott evett velük, elment táncba, sőt, csizmát csináltatott a bánffyhunyadi csizmadiánál.
Bánffyhunyadi vásár, pillanatkép
Fotó: Oláh-Badi Levente
Mint mondta, Bánffyhunyad mint vásáros „olvasztótégely” jelenik meg a képeken, felismerhetők a felszegi asszonyok ruhái, de a Gyalui-havasokból, vagy akár távolabbról, Biharból érkező románok viseletdarabjai is.
Tötszegi Tekla: „e nélkül a gyűjtemény nélkül kevesebbet tudnánk a korabeli Kalotaszegről”
Fotó: Oláh-Badi Levente
A kiállításon két korabeli női viselet is megtekinthető: az egyik az alszegi női nagylány öltözet, a másik Nádas-menti, amelyet 1903-ban vásároltak meg a kolozsvári múzeum számára. Annak érzékeltetésére, hogy mit látott Edvi Illés Aladár 1903-1904-ben Kalotaszegen, kiállítottak egy 1751-es templomi mennyezetkazettát is. „Érdekes megfigyelni a 20. század eleji kalotaszegi falu képét, ahol még párhuzamosan jelen vannak a zsindellyel fedett házak, mellettük a taposott szalmatetős gazdasági épületek, de már látunk olyan fotókat is, ahol megjelennek a kontyos tetős, divatosabb épületek is. Egy másik kiállítási egység templomokat és templomkerteket ábrázol: a körösfői, valkói, bikali és gyerőmonostori templom is látható a képeken” – mondta a néprajzkutató.
A Bánffyhunyadon 1903-ban tartott országos nagyvásárról egész sorozatot fotózott a művész
Fotó: Oláh-Badi Levente
„Tulajdonképpen ez mentette meg őket, hogy találtak egy ilyen háziállatot, amit aztán tudtak mindenre használni, szántásra, fejésre. Érdekesség, hogy most, mikor már lealkonyult a bivalyos időszak, akkor meg már a legdrágább háziállat lett a bivaly” – fejtette ki Péntek János.
Fotó: Oláh-Badi Levente
A 120 évvel ezelőtti kalotaszegi világot bemutató kiállítást augusztus 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Edvi Illés Aladár fotói sok körösfői pillanatot örökítettek meg
Fotó: Oláh-Badi Levente
Korabeli kalotaszegi faládikó
Fotó: Oláh-Badi Levente
Péntek János nyelvészprofesszor ismertette Edvi Illés Aladár munkásságát
Fotó: Oláh-Badi Levente
Fotó: Oláh-Badi Levente
Kalotaszeg természeti és hagyományos értékeit, a vadállatok mozdulatait is megörökíti fotóin a bánffyhunyadi Lónay Arthur, aki fotókészítési munkájának kulisszatitkairól beszélt a Krónikának.
Nyolc év szünet után jelentkezett egyéni tárlattal a városában Siska-Szabó Hajnalka aradi festőművész és rajztanár.
Feltűnt a láthatáron, mégpedig nagyon látványos előzetessel Ridley Scott mestermunkának ígérkező, új nagy eposza, a Gladiátor 2.
Felejthetetlen klasszikusokat is vetítenek a 24. Filmtettfeszten – közölték az október 2. és 6. között Kolozsváron és még 16 erdélyi településen tartandó szemle szervezői.
Olyan gazdag Janovics Jenő életműve – amelynek nagyon is be kellene kerülnie a köztudatba –, hogy nemcsak színházi előadásnak, hanem filmnek is kellene születnie róla.
Fontos, hogy a román színházi szakma is megismerje erdélyi magyar társulatok munkáját, így nemcsak Budapest, hanem Bukarest felé is nyit az öt erdélyi magyar társulatot tömörítő Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN).
Énekművészeket, karmestert, balettművészt, hangszerművészt és műszakos munkatársat is díjazott a Kolozsvári Magyar Opera.
Szeptember 27–29. között Gyulán és környékén rendezik meg a Muzsikál az erdő programsorozatot. Nagyvárad idén is bekapcsolódik a népszerű rendezvénybe.
Bukarestben, a Román Nemzeti Művészeti Múzeumban nyílik kiállítás Soó Zöld Margit 2022-ben elhunyt kolozsvári művész alkotásaiból.
A Szatmárnémeti Harag György Társulat ismét külön repertoárral készül a nagybányai közönség számára.
Árpád-házi királyok történetével érkezik Kolozsvárra a szombathelyi Mesebolt Bábszínház – közölte a szervező Puck Bábszínház.
szóljon hozzá!