Demeter Szilárd és Mostis Gergő a kolozsvári Planetariumban rendezett beszélgetésen
Fotó: Bede Laura
Magyar irodalomról, tehetséggondozásról, az erdélyi és anyaországi sajtó helyzetéről, valamint a nemzeti kultúra erősítéséről is beszélt kedden Demeter Szilárd író, filozófus, rockzenész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Planetarium Talks kötetlen hangvételű kolozsvári eseményén. Az est házigazdája Mostis Gergő kultúraszervező volt, aki nem mellesleg anno a meghívott diákja volt.
2019. június 19., 09:512019. június 19., 09:51
2019. június 19., 15:422019. június 19., 15:42
A kolozsvári rendezvény elején a PIM-főigazgató kiemelte a magyar irodalom sokszínűségét és izgalmasságát, valamint az irodalomcentrikus kultúra fontosságát. Az utóbbi időszakban rengetegen kérdőjelezték meg ugyanakkor a Kárpát-medencei irodalom politikamentességét, amely spekulációkat Demeter Szilárd kategorikusan elhessegetett, ugyanis
Sokak szerint az irodalom rétegszórakozás, amellyel a plebszet nem lehet megszólítani, ám a Petőfi Irodalmi Múzeum frissen kinevezett vezetője erre nagyon egyszerű megoldást talált: olvasható írásokat kell készíteni. A visszajelzések pedig kedvezőek, az utóbbi időben egyre többen vesznek a kezükbe magyar kortárs irodalmat. „Ha a szó fegyver, az irodalom erő” – fogalmazott Demeter Szilárd.
Fotó: Bede Laura
A laza hangvételű eszmecserén szó esett ugyanakkor a nemrég első ízben megrendezett Székelyhon Vállalkozói Fórumról is, amely hiánypótló az erdélyi közéletben: az elmúlt harminc évben ugyanis senki nem hívta még össze Erdély legjelentősebb magyar vállalkozóit egy közös térbe. A találkozó apropója az egymás megismerése és a tapasztalatcsere mellett az erdélyi magyar gazdasági identitás megalapozása volt. Demeter Szilárd elmondta, hogy
Az Erdélyi Médiatér Egyesület szerepe szintén szóba került a kolozsvári beszélgetésen. A korszerűsítés és a termékfejlesztések ugyan szépen lassan befejeződnek, de a munka nem állhat meg. A cél ugyanis egy olyan „erdélyi magyar mátrix” megalkotása, ahol a helyi tartalmak egységesen teret kaphatnak, sokszínűvé téve az erdélyi írások palettáját. A PIM-főigazgató szavaiból ugyanakkor arra is következtetni lehetett, hogy a hosszú távú elképzelései között szerepel egy Kárpát-medencei irodalmi emlékhelyhálózat kiépítése is, amelyet idővel az állami oktatáshoz lehet csatolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!