Demeter Szilárd és Mostis Gergő a kolozsvári Planetariumban rendezett beszélgetésen
Fotó: Bede Laura
Magyar irodalomról, tehetséggondozásról, az erdélyi és anyaországi sajtó helyzetéről, valamint a nemzeti kultúra erősítéséről is beszélt kedden Demeter Szilárd író, filozófus, rockzenész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Planetarium Talks kötetlen hangvételű kolozsvári eseményén. Az est házigazdája Mostis Gergő kultúraszervező volt, aki nem mellesleg anno a meghívott diákja volt.
2019. június 19., 09:512019. június 19., 09:51
2019. június 19., 15:422019. június 19., 15:42
A kolozsvári rendezvény elején a PIM-főigazgató kiemelte a magyar irodalom sokszínűségét és izgalmasságát, valamint az irodalomcentrikus kultúra fontosságát. Az utóbbi időszakban rengetegen kérdőjelezték meg ugyanakkor a Kárpát-medencei irodalom politikamentességét, amely spekulációkat Demeter Szilárd kategorikusan elhessegetett, ugyanis
Sokak szerint az irodalom rétegszórakozás, amellyel a plebszet nem lehet megszólítani, ám a Petőfi Irodalmi Múzeum frissen kinevezett vezetője erre nagyon egyszerű megoldást talált: olvasható írásokat kell készíteni. A visszajelzések pedig kedvezőek, az utóbbi időben egyre többen vesznek a kezükbe magyar kortárs irodalmat. „Ha a szó fegyver, az irodalom erő” – fogalmazott Demeter Szilárd.
Fotó: Bede Laura
A laza hangvételű eszmecserén szó esett ugyanakkor a nemrég első ízben megrendezett Székelyhon Vállalkozói Fórumról is, amely hiánypótló az erdélyi közéletben: az elmúlt harminc évben ugyanis senki nem hívta még össze Erdély legjelentősebb magyar vállalkozóit egy közös térbe. A találkozó apropója az egymás megismerése és a tapasztalatcsere mellett az erdélyi magyar gazdasági identitás megalapozása volt. Demeter Szilárd elmondta, hogy
Az Erdélyi Médiatér Egyesület szerepe szintén szóba került a kolozsvári beszélgetésen. A korszerűsítés és a termékfejlesztések ugyan szépen lassan befejeződnek, de a munka nem állhat meg. A cél ugyanis egy olyan „erdélyi magyar mátrix” megalkotása, ahol a helyi tartalmak egységesen teret kaphatnak, sokszínűvé téve az erdélyi írások palettáját. A PIM-főigazgató szavaiból ugyanakkor arra is következtetni lehetett, hogy a hosszú távú elképzelései között szerepel egy Kárpát-medencei irodalmi emlékhelyhálózat kiépítése is, amelyet idővel az állami oktatáshoz lehet csatolni.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!