2009. január 12., 09:522009. január 12., 09:52
A Fehér György-díjas, valamint A Nagy Könyv című projektért a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Sipos Pál a Színházművészeti Egyetem visszatérő előadója: ez alkalommal az egyetem teatrológus diákjainak és a Beszéd és nyelv az előadásművészetekben magiszteri program hallgatóinak tartott szakmai előadásokat.
A népes közönség részvételével megtartott, csaknem kétórás találkozó fő témája a közszolgálati televíziózás volt.
Milyennek kell lennie egy közszolgálati televíziónak, mennyire felel meg az elvárásoknak a Magyar Televízió, szükség van-e a Duna Televízióra, miként növelhetné nézői számát a magyar elektronikus közszolgálati média, mi a különbség a magyarországi és a romániai közszolgálati, valamint kereskedelmi tévék kínálata, stílusa között – ezen kérdések mentén kaphatott képet a hallgatóság a közszolgálati televíziózásról.
„A köztelevíziót ma Magyarországon egyértelműen, és a világban is nagyon sok helyen a politika szeretné használni. Azt gondolja, hogy joga van ehhez, hiszen ő tartja el; ilyen értelemben a köz és önmaga közé egyenlőségjelet tesz” – ütötte le az alaphangot Sipos Pál tanár, főszerkesztő. Mint kiderült, egyetlen politikus döntötte el Magyarországon, hogy a tévénézők nem fizetnek tévéhasználati díjat, hanem a költségvetésből tartják el a Magyar Televíziót, valamint a Duna Tv-t. „A rendszerváltás előtt a televízió függetlenebb volt a politikától, mint ma” – mondta Sipos Pál, magyarázatként hozzátéve: arra utal, hogy 1989 előtt jelentős művészeti teljesítménye volt a Magyar Televíziónak; tévésorozatok, tévéjátékok, önálló produkciók születtek, ilyesmire most nincs pénz, lehetőség.
„A közszolgálat nem szinonimája annak, hogy dögunalom” – jelentette ki Sipos Pál kifejtve, hogy egyértelműen a szűkös költségvetés a hibás elsősorban azért, hogy olykor unalmas, nézhetetlen műsorok jellemzik a közszolgálati televíziózást. A Magyar Televízió kulturális főszerkesztője szerint egyetlen magyar közszolgálati tévére lenne szükség, amely több csatornán különböző műsorokat szolgáltatna. „Egyszer már valakinek ki kellene mondania, hogy erre így nincs szükség” – mondta a Duna Televízió kapcsán Sipos, hozzátéve: Erdélyben ma már több magyarországi műsor fogható.
Az utóbbi hat évben a lengyel állami televízió egyértelműen azt vállalta fel, hogy a nemzeti identitást ápolja, és erre a kormánytól évente 225 milliárd forintnak megfelelő összeget kap, míg a Magyar Televíziónak 20 milliárdból, a Duna Televíziónak 8 milliárd forintból kell fenntartania önmagát, tájékoztatta a hallgatóságot Sipos Pál. A főszerkesztő azt is sérelmezte, hogy bár a Magyar Televízió alkalmazottainak száma igen alacsony, mégis állandóan a leépítés veszélye fenyegeti.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.