2009. március 02., 09:352009. március 02., 09:35
Kérdésünkre a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi tanszékének munkatársai, Balázs Imre József és Selyem Zsuzsa ismertette, hogy a felsőfokú képzés során miként vizsgálják a kortárs műveket.
– Intézményes keretek között milyen formában esik szó a kortárs irodalomról?
– Balázs Imre József: Kifejezetten kortárs irodalmi tárgyú diszciplínákat Selyem Zsuzsa kollégám tanít az irodalom tanszéken, de magam is nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok megérezzék az óráimon, hogy az irodalom élő, történő, alakítható valami. Tudatosan törekszik a tanszék arra, hogy ne csupán irodalomtanárokat képezzünk, hanem az egyéb, irodalommal kapcsolatos szakmákba (kiadványszerkesztés, kritikaírás, rendezvényszervezés, korrektúra) is bevezessük a diákokat.
Több éve, három tantárgy keretében tanítok kortárs irodalmat – jelenleg ezek a harmadéves és a mesteri program órái között szerepelnek, de korábban a másodévesek is hallgathatták. Az erdélyi irodalomóráimon, amelyek 1918-tól mutatják be a térség irodalmát, többek között olyan szerzők műveiről beszélünk, mint Lászlóffy Aladár, Szilágyi István, Király László, Bodor Ádám és Kovács András Ferenc. A szemináriumi tematikán általában évente változtatok, éppen azért, hogy a mindenkori friss művekről is szó essék.
egyetemi adjunktus a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékén, 1998 óta tanít a 20. század magyar irodalmával kapcsolatos tantárgyakat. 2004-ben védte meg Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című doktori értekezését, amely 2006-ban a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában jelent meg könyv formában. 2008 áprilisától a Korunk főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Vidrakönyv (2006, Koinónia Könyvkiadó). |
Tartottunk már szemináriumot többek között Vida Gábor, Orbán János Dénes, Lövétei Lázár László, Karácsonyi Zsolt, Székely Csaba köteteiről. Másik tantárgyam neve az irodalmár szakma elmélete és gyakorlata – itt a szerkesztés, korrektúra, irodalmi promóció kulisszatitkaiba is be lehet tekinteni. Olyan szerkesztőségek munkatársait hívtam meg vendégként az órákra, mint a Helikon, a Látó, a Napsugár, a Tribuna, vagy a kiadók közül a Koinónia, a Kriterion és az Erdélyi Híradó. Két éve irodalomkritikával kapcsolatos tárgyakat is oktatok, ennek keretében a századelő ismert kritikusain kívül kortárs kritikusok, például Elek Tibor, Láng Zsolt és Virginás Andrea munkáit is megbeszéltük, ugyanakkor a kritikai életben kisebbfajta vihart kavaró friss műveket is tárgyaltunk, mint amilyen Szabó T. Anna Elhagy című verseskönyve vagy Mircea Cărtărescu magyarul is olvasható Miért szeretjük a nőket? című kötete.
Folyamatosan születnek doktori értekezések és államvizsga- dolgozatok is kortárs szerzők műveiről: az elmúlt években Gyimesi Éva szakirányításával Szilágyi István és Mózes Attila munkáiról kerültek megvédésre doktori értekezések, és jelentős államvizsga-dolgozatok is készültek Faludy György, Bodor Ádám, Szávai Géza, Szőcs Géza, Király László, Oravecz Imre, Márton László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Dragomán György és mások műveiről.
– Selyem Zsuzsa: Az elsőéveseknek a 2007–2008-as tanévtől kezdve a Bevezetés az irodalmi tanulmányokba című tantárgy keretében az irodalom kortárs koncepcióinak fölvezetése után a téma a kortárs költészet, próza, dráma és esszé. Az előadásokon több irányzatot, stílust tárgyalok, szemináriumokon pedig egy-egy szöveget elemzünk a diákokkal. Az irodalomtörténet keretében a harmadévesekkel a második félévben a későmodernitás (Ottlik, Pilinszky, Weöres, Mészöly stb.) és a posztmodernitás (Bodor Ádám, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos stb.) irodalmával foglalkozunk, itt inkább folyamatokat próbálunk megérteni, ezért jóval több irodalmi mű kerül szóba, mint ami a kötelező olvasmánylistán szerepel.
2002-ben Balassa Péter szakirányításával doktorált summa cum laudéval Esterházy Péter prózájából az ELTE esztétika szakán. A BBTE Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékén adjunktusi pozícióban a 20. század második felének magyar irodalomtörténetét, kortárs irodalmat, kortárs próza és film kapcsolatát tanítja. 2007-ben a budapesti European First Novel Fesztiválon 9 kiló című regényével Magyarországot képviselte. |
Mivel a bolognai rendszer szerint az alapképzés csupán három év, a tájékozódás technikáit és a véleményformálás megalapozott módszertanát próbálom átadni, arra számítva, hogy az olvasás – főként a magyartanárok esetében – nyilvánvalóan nem ér véget az egyetem befejezésével. A mesteri képzés hallgatóinak pedig a Kortárs próza filmen című tárgyat dolgoztam ki. Több oldalt töltene meg, ha minden, 2000 után megjelent művet és szerzőt felsorolnék, akikkel foglalkoztunk. Inkább néhány példát adnék, amelyekből kitűnik, hogy a kortárs irodalmi jelenségek mennyire változatos formában vizsgálhatók (és vizsgáljuk is őket): 2006-tól jelenik meg a Kitakart Psyché – kortárs nőirodalom antológiasorozat, ezenkívül Tóth Krisztina Vonalkód című elbeszéléskötetével vagy Erdős Virág Mária című novellájával foglalkoztunk.
A kortárs drámairodalomból a Krétakör színházzal dolgozó Tasnádi István Közellenség című drámáját tárgyaltuk, korábban pedig Térey János és Papp András Kazamaták című szövegét. 2006-ban jelent meg Kovács András Ferenc Kavafisz-átirat kötete, ezt is megbeszéltük az egyik szemináriumon, akárcsak Láng Zsolt Kovács Emma születése című elbeszélését vagy Orbán János Dénes Születésnapomra átiratát, melynek kapcsán párhuzamosan vizsgáltunk több kortárs átiratot.
– Jöttek létre kortárs irodalomra szakosodott műhelyek a tanszék védőszárnyai alatt?
– B. I. J.: A tanszék szakkollégiuma a Láthatatlan Kollégium (LK). Egykori és mai diákjai között sok későbbi író, kritikus, egyetemi oktató fordult meg, többek között Orbán János Dénes, Tóth Zsombor, Vallasek Júlia, T. Szabó Levente, Virginás Andrea, Vári Csaba és Váradi Nagy Pál is tagja volt. A szakkollégium diákjai több mint egy évtizede részt vesznek a kritikai életben, és saját irodalmi rendezvényeket, konferenciákat is szerveznek. Egyik LK-konferencia anyagából állt össze egy Selyem Zsuzsa szerkesztésében megjelent kötet, a Magány és árnyék. Egy Szilágyi Domokos nevű ember a Szekuritáté hálójában – ez egy induló saját könyvsorozat legfrissebb darabja.
– S. Zs.: A Láthatatlan Kollégium 1993-ban indult Gyimesi Éva irányításával, ennek az intenzív irodalmi műhelynek 2000–2002 között Lk.k.t. néven irodalmi lapja jelent meg, én voltam a felelős szerkesztője. Az Lk.k.t. tematikus számokat adott ki –összesen 13 nagyformátumú, képzőművészeti tudatossággal is szerkesztett lapról van szó, amelyekben a diákok elemzései, versek és prózák jelentek meg, együtt szerkesztettük, és a József Attila Kör szigligeti írótáborában, valamint a budapesti Műcsarnokban is bemutattuk.
Pályázatot hirdettünk meg, Papp Attila Zsolt és Székely Csaba lettek a díjazottjai. Az LK keretében jelenleg is működik kortárs irodalmi műhely, elsőéves hallgatókkal irodalom és színház, irodalom és film kortárs jelenségeivel foglalkozunk. Közös munkám a diákokkal a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat immár kétszer megjelent Munkafüzet című melléklete, amelyben 2007 októberében Parti Nagy Lajos novelláit a Taxidermia című film összefüggésében vizsgálták, illetve 2008 októberében Nádas Péter Saját halál című prózáját és fotográfiáit Forgách Péter azonos című munkájával együtt elemezték – reményeim szerint a sor folytatódni fog Bodor Ádám Az érsek látogatása című regényével és Kamondi Dolina című filmjével.
– Feladata-e a tanszéknek, hogy hozzájáruljon az induló szerzők kanonizálásához? Ha igen, milyen formában vállal/vállalhat ebben szerepet?
– B. I. J.: A tanszék feladata, hogy ráirányítsa a diákok figyelmét aktuális irodalmi és szakmai problémákra – és nemcsak a diákokét, hiszen a magyartanárok továbbképzése, fokozati dolgozataik irányítása, szakvizsgáik lebonyolítása is a mi munkánk. Nem mindig az induló szerzők a legaktuálisabbak, másfelől azt sem gondolom, hogy csak a klasszikusokról volna érdemes beszélni. Az irodalomban együtt létezik a kortárs mű a száz évvel ezelőttivel és a több ezer évessel. A tanszék munkaközössége, úgy érzem, meggyőzően jeleníti meg ezt az együtt-létezést.
– S. Zs.: A kanonizálás kérdése kortárs szemmel nézve nem monolitikus folyamat: többféle kánon létezik, és aki egyetlen kánont próbál meg érvényesíteni, az saját ideológiai vakfoltjait nem képes észrevenni. Az egyetemnek éppen abban látom a felelősségét, hogy tudatosítsa a hallgatókban a világszinten megjelenő kortárs elméletek eredményeit – itt nem politikai pártállásokról, nem voksokról meg lojalitásról van szó, itt éppen az jár jól, aki minél többféle iskolával, irányzattal megismerkedik, és képes – nemcsak most, amikor fiatal, és ez viszonylag könnyebben megy, hanem később is, amikor tanár lesz – újragondolni saját előfeltevéseit.
A következő generációk járnak jól, ha rugalmas, tájékozott, jókedvű és párbeszédképes tanáraik lesznek – tanszékünkön ez a képzési cél. Szépíró pályakezdőkkel főként Balázs Imre József foglalkozik, ő íróműhelyt is vezet, de Berszán Istvánhoz és hozzám is szoktak a diákok verseikkel, prózáikkal fordulni, hogy róluk véleményt mondjunk. Nagyon szívesen foglalkozom ezzel. A művek, mint ahogy az évezredek folyamán kiderült, soha nem csupán egyetlen kánon rendszerében érvényesek.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.