Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 11., 10:302009. március 11., 10:30
Első kolozsvári egyéni kiállításán, amely március 24-éig tekinthető meg, az elmúlt évben készült műveit mutatja be. „A Mátyás-ház esetében a helyszínnek is jelentősége van, hiszen a magyarság számára nagyon fontos épületről beszélünk. Ha egy magyar művész állít ki a Mátyás-házban, az világok közötti játék.
Kihívás, mikor egy ilyen térbe kortárs dolgot kell behozni” – vélekedett Berszán Zsolt, aki a tárlat elrendezése során is törekedett arra, hogy ezt a dimenziók közti átjárhatóságot a térben megjelenítse: két műalkotás készült kifejezetten erre az alkalomra, és a szokásostól eltérően nem kizárólag a galéria falai, hanem a padló is kiállítótérként szolgál.
„Mikor ezeket a munkákat a földre fektettem, a sírkövekre asszociáltam, hiszen régen ezeket is reliefekkel díszítették” – mondta el a művész. A térbe is átterjeszkedő, a szobrászat határán álló képek tematikus egységet alkotnak, a kiállítás a halál gondolata körül forog. A művek többségénél nagy szerepe van a megvilágításnak: a fekete festék és szurok az alumíniumon megtörő fénnyel alkot kontrasztot.
„Tulajdonképpen a környezet is alakítja a festményeket. A Bulgakov Kávézóban kiállított egyik képem például teljesen elszíneződött a cigarettafüsttől, de nem bánom: a műhöz így mások is hozzátettek valamit. Ha egyszer továbbviszem, akkor már része lesz ez a színváltozás, de akár a füstszag is” – mondta a képzőművész.
Berszán Zsolt jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem doktorandusa, és ő szerkeszti az évente kétszer megjelenő, Bázis című képzőművészeti folyóiratot is. „Rengeteg önzetlen segítséget kaptam, például Bogdan Iacobtól, Kurka Árpádtól: mindenki ingyen dolgozik a lapon.
A Bázis a kolozsvári és a bukaresti alkotókra összpontosít, így a romániai képzőművészeti életnek csak egy kisebb szeletét öleli fel. Ugyanakkor háromnyelvű, tehát nemzetközi is” – mondta Berszán Zsolt, aki szerint a lap az első lépést jelentheti egy európai kapcsolatrendszer létrehozására.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.