Fotó: Hungarianopera.ro
A kékszakállú herceg várát, Bartók Béla egyfelvonásos operáját az 1918-as ősbemutató Bánffy Miklós által megalkotott látványterveinek rekonstrukciójával láthatja a közönség március 6-án a Kolozsvári Magyar Operában.
2018. március 05., 14:052018. március 05., 14:05
Idén lesz 100 éve, hogy bemutatták Bartók Béla egyfelvonásos operáját, A kékszakállú herceg várát. Bartók remekét az 1918-as ősbemutató Bánffy Miklós által megalkotott látványterveinek rekonstrukciójával tekintheti meg a közönség március 6-án este fél héttől a Kolozsvári Magyar Operában.
A darab más műfaji meghatározásban misztériumjáték vagy szcenírozott ballada. Az opera a „legendás időkben” játszódik a kékszakállú várában, de ez a vár valójában a férfi lelkét jelenti. A 20. század elején az európai irodalomban, képzőművészetekben, zenében eluralkodott egy világfájdalmasan elmagányosodó életérzés és ennek ábrázolása. Ebben a hangulatban írta meg Balázs Béla az eredetileg francia monda felhasználásával és magyar népballadai eszközökkel támogatva misztériumjátékát. Szövegkönyvét először Kodálynak ajánlotta fel, de végül Bartók fantáziáját indította be hamarabb, aki még nem heverte ki, hogy Geyer Stefi hegedűművésznő kikosarazta.
Benyújtotta a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára is, de előadhatatlanságra hivatkozva visszautasították, így a bemutatóra csak 7 évvel később került sor Zádor Dezső rendezésében. Az ősbemutató díszleteit Bánffy Miklós tervezte, a két főszerepet Kálmán Oszkár és Haselbeck Olga énekelte, a karmester Egisto Tango volt, a regös szövegét pedig Palló Imre mondta el.
Nyolc előadás után a darabot levették ugyan a műsorról, de 1936-tól ismét játszották, nagy sikerrel, ekkor indult el a nemzetközi hírnév felé. Bartók zenéje, csakúgy, mint Balázs Béla szövege balladai-népzenei alapokra épül, a szövegek prózai zeneiségét követik, erősítik fel a dallamok. A kékszakállú megszólalásai lassabb, Juditéi mozgalmasabb, idegesebb deklamációk.
A Magyar Opera egykori nagybőgőse örömmel tér vissza Kolozsvárra. Ezúttal mint énekes szeretne bemutatkozni a közönségnek. György Levente 1993-tól nyolc éven át nagybőgőzött az opera zenekarában. Énekhangját a svájci nemzeti operaiskolában (Schweizer Opernstudio) tökéletesítette. Öt éven át a svájci Biel Solothurn-i színház szólistája volt. 2011-ben a németországi Theater für Niedersachsen alkalmazta Hildesheimban szólistának, basszbariton szerepkörre. Tizenkét éves operaénekesi pályafutása alatt több mint negyvenöt operaszerepet formált meg. Fontosabb szerepei Németországban: Verdi Falstaffjának és Donizetti Don Pasqualéjának címszerepei, Wagner A bolygó hollandi című művében Dalandot, míg Offenbach Hoffmann meséiben a négy gonoszt alakítja.
A kolozsvári színház csatlakozik a Művészek a művészekért kampányhoz
A kolozsvári színház csatlakozik a Román Színházi Szövetség (UNITER) által meghirdetett Művészek a művészekért országos jótékonysági kampányhoz. A kampány keretében a színház a március 10-én és 11-én műsorra tűzött Angyalok Amerikában I-II előadások jegybevételét ajánlja fel az egészségügyi vagy anyagi nehézségekkel küzdő művészek számára. A kolozsvári nézők a kampányt a jegypénztárban vásárolt jegyek ellenértékével támogathatják. A tizenhetedik alkalommal megszervezett kampányhoz bárki csatlakozhat, az adományokat és támogatásokat a Színházi Szolidaritási Alap (Fondul de Solidaritate Teatrală) Raiffeisen Banknál nyitott bankszámlájára várják (számlaszám: RO40 RZBR 0000 0600 0780 1286).
Az Angyalok Amerikában a nyolcvanas évek Amerikájáról fest sokszínű képet, Ronald Reagan elnöksége és az AIDS-járvány kitörésének idején. Szereplői egytől egyig valamilyen kisebbség tagjai: zsidók, homoszexuálisok, mormonok. Az Angyalok Amerikában arról a „nagy átkelésről” szól, amelyet a szereplők többsége megtesz, hogy újragondolja a sorsát, és szembenézzen vele. Az előadást nemrég négy díjra jelölte a Román Színházi Szövetség (legjobb férfi főszereplő, legjobb női és férfi mellékszereplő, legjobb rendező). Az Angyalok Amerikában kétestés előadás március 10–11-én 19, valamint 18 órától tekinthető meg a kolozsvári színház stúdiótermében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!