Fotó: Antal Erika
Bandi Kati ruháit és pasztelljeit, valamint Ioan Riţiu fából készült kisplasztikáit tekintheti meg a marosvásárhelyi közönség a Bernády Ház kiállítótermében.
2016. június 23., 17:592016. június 23., 17:59
Két művész „találkozásának” ad helyet egy hónapon keresztül a marosvásárhelyi Bernády Ház kiállítóterme, ahol Bandi Kati ruhakölteményei mellett pasztellképei csodálhatók meg, illetve Ioan Riţiu színművész fából készült kisplasztikái.
A sajátos, egyedi tervezésű, a mai elvárásoknak is megfelelő, ám mégis hagyományos motívumokat hordozó, népies jellegű ruhákat, szoknyákat, kabátokat mindenki felismeri ma már Marosvásárhelyen. Alkotójuk Bandi Kati textilművész, aki minden – közös, vagy egyéni – kiállításon képes meglepni a képzőművészet kedvelőit valami újjal, váratlannal. Így van ez a most látható tárlaton is, ahol az egyik teremben ruhakölteményei kaptak helyet, a másik terem falát viszont azok a pasztellképei díszítik, amelyeket különböző alkotótáborokban készített.
Nagy Miklós Kund művészeti író, a Bernády Ház házigazdája úgy fogalmazott, hogy Bandi Kati, amikor pihen, akkor fest, rajzol, „pasztellképeiben örökíti meg egy-egy alkotótábor naplóját”. Képeivel is szereti meglepni a nézőt, hiszen nem idegenkedik a sárga, vagy piros keretektől sem, miközben a Gyimeseket festi meg, vagy a borospataki tábor környékét örökíti meg, Bálványost, a Bucsint vagy az annak lábánál fekvő Borzontot. Fenyőket, hegyeket, szép, erdélyi tájakat fest, ugyanakkor a város sem idegen számára, utcák, házak, teraszok „néznek le” a látogatóra az alkotásokról.
Ioan Riţiu marosvásárhelyi színművész, a Liviu Rebreanu Társulat tagja. Bukarestben végezte a színművészeti egyetemet, ezt követően költözött Marosvásárhelyre. Sokan filmszínészként ismerik, hiszen számos filmben játszott főszerepet, de számtalan alkalommal bizonyította zenei tehetségét is. Most képzőművésztkén ismerhetik meg a vásárhelyiek. Korábban, mintegy két évtizeddel ezelőtt a színházban volt már egy kiállítása, most Bandi Katival közös tárlaton mutatkozott be.
Alkotásait finomság, könnyedség, szépség jellemzi, „szembenéz a fa” a látogatóval, aki elhiszi, hogy az eper-, a dió-, vagy a tiszafa emberarccal tekint rá. „Jön, hogy megsimogassa az ember” – mondta Nagy Miklós Kund a kiállítóteremben látható alkotásokról, amelyekről Vasile Mureşan képzőművész is megosztotta észrevételeit, leginkább a művek spiritualitását, az anyag és a forma közötti párbeszédét hangsúlyozva.
A kiállítás megnyitóján közreműködött Kilyén Ilka és Ritziu Ilka-Krisztina, Ioan Riţiu felesége, illetve lánya, akik magyarul és románul énekeltek, miközben maga a kiállító művész kísérte őket orgonán.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!