Fotó: TIFF
December 3-án töltötte be kilencvenedik életévét az erdélyi színjátszás egyik legmeghatározóbb személyisége, Orosz Lujza.
2016. december 06., 12:472016. december 06., 12:47
A színésznő a Szilágyságban született, első elemista korában került családjával Kolozsvárra. 1950-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát, 1948 óta volt tagja a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. 1992-ben elnyerte az EMKE Poór Lili-díját, és ugyanabban az évben a színház örökös tagjává választotta. 1994-ben Budapesten vehette át az Erzsébet-díjat, valamint Kisvárdán az életműdíjat. 1996-ban, a magyar filmjátszás századik évfordulóján Pillangó díjjal tüntették ki, elismerve ezzel a magyar filmjátszás történetében játszott fontos szerepét. 1948 és 1994 között a kolozsvári közönség több mint száz szerepben élvezhette Orosz Lujza játékát a sétatéri színpadon, láthatta román és magyar filmekben a mozivásznon, hallhatta irodalmi műsorokban évtizedeken keresztül a Kolozsvári Magyar Rádióban.
„Én csak akkor tudok elfogadni valamit, ha igaz. Hazudni nem lehet. A színház kommunikálás. Meg kell találnom a nézőtér érzelmeit, a kezemben kell tartanom: ezt nem tudom másképp megtenni, csak ha nem hazudok. A tehetség az a képesség, hogy az igazat át tudjam élni, át tudjam adni. Ha olyan adottságokkal gazdagítja a színész, hogy remekül táncol, remekül mozog, remekül énekel, az nagyon jó, de tehetség is kell a színpadhoz. A tehetséget nem lehet megtanulni; az, hogy én tudok kommunikálni a nézőtérrel, hogy hatok rá, hogy visszajelez, visszajelzéséből fakad az én többi jelzésem; ahol hatunk egymásra, meg tudjuk egymást győzni. A néző úgy megy ki a színházból, hogy a könnycsepp ott van, ha kell, vagy felszabadultan nevet — ez a színház. (...) Nagyon nagy tragédiákon mentem át, mikor meghalt a gyermekem, mikor úgy éreztem, hogy kifosztottak teljesen, és sehol nem borulhattam ki, sehol nem sírhattam ki magam. A színházban az élet megy tovább, és a színész hol adja elő érzelmeit, ha nem a színpadon? Mindent elad ott az ember. Azt, hogy szeret, hogy gyűlöl, hogy bánkódik, hogy keserves az élet, vagy éppen jó, mindent\" – nyilatkozta a színésznő abban az interjúban, amelyet Nánó Csaba újságíró készített vele 1999-ben.
Orosz Lujza fontosabb színpadi szerepei voltak: Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Kisvicákné, Pepi néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Zsuzsi (Barta Lajos: Zsuzsi); Olga (Csehov: Három nővér); Hekábé (Euripidész–Sartre–Illyés Gyula: A trójai nők); Családanya (Hszing Csi-en: A buszmegálló); Öregasszony (Spiró György: Csirkefej). Fontosabb filmszerepei: Horizont, 1971; Makra, 1972; Viforniţa, 1973; 141 perc a Befejezetlen mondatból, 1974; Legato, 1977; Urgia, 1977; O lacrimă de fată, 1980; Hidegrázás, 1994; Egyszer élünk, 2000.
A Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle idei versenyprogramjába 12 fiatal erdélyi magyar filmes alkotása került be.
Új magyar film készül Bolond Istók címmel, az alkotás az alig 19 éves Arany János vándorszínészként töltött fél évét követi nyomon.
Közönségsiker-gyanús évadot nyit a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: többek közt a Chicago című nagy sikerű musical és a Piszkos Fred, a kapitány regény adatációja is szerepel a kínálatban.
Turnéra indul a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, Budapesten és Szatmárnémetiben is bemutatja Ivan Viripajev Iráni konferencia című darabját Bocsárdi László rendezésében.
John Malkovich amerikai filmcsillag a 2024-2025-ös évadban visszatér a Temesvári Nemzeti Színházba.
Szeptember 1-jén Csukás Meserádió néven indította el újabb online rádióját a közmédia.
Kolozsvár újra nemzetközi seregszemlének ad otthont: szeptember 6. és 8. között nyolc ország művészei lépnek fel a WonderPuck Utcaszínházi Fesztiválon.
Visszatért szülővárosába, így újra a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagja lett Viola Gábor színművész – közölte a társulat.
Írói hagyatékok címmel 22. alkalommal szervezi meg írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája a Kolozs megyei Sztánán, a Kék Iringó Kúriában – közölte a szervezet.
A botrányos párizsi olimpiai megnyitó után a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap Szűz Máriáról készült karikatúrája borzolja a kedélyeket. Két keresztény szervezet a francia bírósághoz fordult jogorvoslatért.
szóljon hozzá!