Az értékek megőrzői

Fiatal szakemberek ismertették a falképek, valamint a régi könyvek, kéziratok megőrzésére irányuló munkafolyamatokat, felhíva a figyelmet a restaurátor szakma fontosságára.

Máthé Éva

2009. február 25., 09:262009. február 25., 09:26

A restaurálás műhelytitkaiba nyerhettek betekintést az érdeklődők nemrégiben a Marosvásárhelyi Néprajzi Múzeumban, ahol fiatal szakemberek, Kiss Loránd, Feketics Erika, Márton Krisztina és Pál Péter ismertette a falképek, valamint a régi könyvek, kéziratok megőrzésére, felújítására irányuló munkafolyamatokat.

Kiss Loránd számos, különböző állapotban levő egykori szász, illetve magyar ősi templomot mutatott be, felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátoroknak köszönhetően milyen értékes művészeti kincseket sikerült eddig megmenteni az enyészettől, és sejtetni engedte, hogy mi minden vár még felújításra. A falfestmények megőrzésének menetéről elárulta, hogy a munkának két fázisa van: az alkotások konzerválása, majd a restaurálás, az esztétikai kiegészítés.

Mint mondta, mifelénk a legtöbb esetben még csak konzerválás zajlik, ugyanis nagyon sok a megmenti való érték, és költséges folyamatokról van szó, de ehhez kevés a pénz. „A legtöbbször az, amit mi teszünk, az utolsó kenet feladása. Főként ahonnan a szászok elmentek, ott a hatszáz–nyolcszáz éves templomok a végromlás fázisába kerültek” – vélekedett az ifjú restaurátor.

Pozitív példa kevés van, a szakember a Fehér megyei borbereki templomot emelte ki, amelyet magyarországi teológusok egy csoportja mentett meg: közadakozásból teremtették elő a szükséges pénzt. Kiss Loránd szerint gyakran a kőművesek és a villanyszerelők tették tönkre az egyházi falfestményeket. A szakember úgy véli, fontos volna, hogy ezek a munkások legalább minimális restaurátori képzést kapjanak, hogy tisztában legyenek azzal, milyen értékek rejlenek az erdélyi szentélyekben.

Pál Péter egy kápolna restaurálási folyamatának bemutatásán keresztül ismertette a megőrzésre irányuló munkálat fázisait, lehetőségeit, nehézségeit és eszközeit. Szászmedgyesen a katolikus erődtemplom a reformáció térnyerése következtében evangélikus gyülekezőhely lett, de a vallási tolerancia nevében az úgynevezett Mária-tornyot meghagyták a katolikus híveknek. Ezt teljes mértékben falfestmények díszítik, a látványboltozat négy medalionjában például a négy evangélista látható, a képek azonban az idők folyamán nagyon tönkrementek.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a restaurátorok csakis azt hozzák helyre, ami megmaradt, nem egészítik ki, és semmiképpen sem festik át az eredeti képeket.
Feketics Erika a restaurálás elméletébe, eszköztárába avatta be a hallgatóságot. Bemutatta a műtárgyak beható vizsgálatának folyamatát, az állapotfelmérést. Érdekes adat, hogy a Római Birodalomban a falfestményeket hétrétegnyi anyagra vitték fel, de a mi műemlékeink esetében már csak három rétegről beszélhetünk. Feketics Erika a fára festett képek technikáját is ismertette, és azt is tisztázta, hogy mi a különbség a falfestmények és a freskók között: a freskók nedves vakolatra készültek, a festmények száraz falfelületre kerültek fel. A régi festmények ultraibolya-sugaras, röntgensugaras, sztereomikroszkopikus és más típusú vizsgálatát is felvázolta.

Márton Krisztina a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa, régi könyveket, kéziratokat konzervál, restaurál – például Bolyai János kézirataival is foglalkozott. A könyveket elsősorban a rovarok, rágcsálók károsítják, különösen a gerinc menti részeket szeretik, mert ott több a ragasztóanyag – mondta a szakértő, aki szerint a penész a könyvek másik fő ellensége. „Szomorú eset, amikor a megmentés szándékával kriptában helyeztek el gyűjteményeket az államosítás elől, és ezzel valóban sikerült megmenteni azokat, csakhogy a kripta körülményei ideálisak a mikroorganizmusok kifejlődésére, hiszen ott zárt a levegő és magas a páratartalom” – ecsetelte a marosvásárhelyi ferencesek gyűjteményének esetét Márton Krisztina.

Kérdésünkre a könyvrestaurátor elárulta, hogy ha valakinek van egy igen régi, több száz éves kötete, azt beadhatja a Teleki Tékába konzerválás, felújítás végett. Mint mondta, a munkálat díja a 100–150 lejnél kezdődik, de ez akár sokkal több is lehet, hiszen előre nem lehet tudni, hogy milyen károsodásról és mennyire értékes nyomtatványról vagy kéziratról van szó.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést