2009. szeptember 24., 10:072009. szeptember 24., 10:07
Bernand Pomerance Az elefántember című, igaz történeten alapuló darabjával nyitja meg az évadot a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. A darab egyrészt a kitaszításról szól, másrészt arról, hogyha politikailag indokolt, akkor egyes embereket befogad a társadalom, válaszolta kérdésünkre Russel Boyce skót rendező. Boyce harmadszor rendez Nagyváradon, 1997-ben a Hegedűs a háztetőn című musicallel mutatkozott be a közönségnek, 2006-ban pedig Brian Friel Fordítások című darabját rendezte.
Az elefántember sajátságos történet, egy torzszülött jelenik meg a színpadon, de vegyük figyelembe, hogy ma is vannak tévécsatornák, melyeken túlságosan elhízott vagy műtét előtt álló, betegségektől elcsúfított emberek képeit mutatják, és gondolkodjunk el azon, mennyire különbözünk azoktól, akik a vásárokon nézegették az ilyen John Merriceket, mondta Boyce.
Bár a darab a társadalom kérdéseiről szól, de ezekre az egyén válaszait keresi, tette hozzá.
Olyan, a 21. század elején is aktuális kérdéseket boncolgat a darab, mint a tolerancia, az igazi vagy a „való” világ, a politikai vagy gazdasági érdekekből való kitaszítás vagy befogadás, mondta a címszereplő Dimény Levente, a társulat igazgatója. A színháznak fel kell tennie azokat a kérdéseket is, amelyekkel a társadalom nem mer vagy nem akar szembenézni, így vélhetőleg „vastag ceruzával írott kérdőjelek és felkiáltójelek” merülnek majd fel a nézőkben az előadás megtekintése után, tette hozzá.
A darab eleve kis térben játszódik, sajátságos érzelmi töltete van, ezért esett a választás a színpadra –, ahol a nézők is helyet foglalnak majd – a stúdióterem helyett. A darabot még Meleg Vilmos volt igazgatóval választották, időközben a címszereplő Dimény Levente lett a társulat igazgatója, mondta a rendező. A próbafolyamat májusban és júniusban már zajlott, szeptemberre már 95 százalékban elkészült az előadás, mondta Dimény.
Kamaraszínházi körülmények között a nagyszínpadon mutatják majd be a darabot, mely közös munka eredménye, hangsúlyozta az igazgató, aki arra is felhívta a nézők figyelmét, hogy a színház belső felújítása miatt ebben az évadban a közönség is a művészbejárót használhatja majd, hogy a színpadra jusson.
A darab létrejöttéhez hozzájárult Boros Zoltán, a román közszolgálati televízió magyar adásának volt szerkesztője, Trifán László zenész, képzőművész, aki egy makettet készített a társulatnak, mely a díszlet része, de mindenkit köszönet illet a munkáért, tette hozzá Dimény Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok