Fotó: A szerző felvétele
2008. február 29., 00:002008. február 29., 00:00
A művész a Krónikának elmondta, az egyhangúságot próbálta megtörni, amikor egyéni stílusát, saját találmányú technikáját kifejlesztette: a szállal festésnek nevezett technikával készült számos alkotása, amelyeket már korábban, az Ariadne közös tárlatokon láthatott a közönség. Kozma Rozália 1998 óta rendszeresen részt vesz a textilművészeti kiállításokon, néhány munkájával a közönségdíjat is elnyerte. Többek közt a Jelek hordozta jelenségek, a Metamorfózis vagy a Szemek, szempontok voltak láthatók korábban. A marosvásárhelyi textilművész fiatalos lendületét azzal a bátorsággal magyarázza, ami ahhoz kellett, hogy tíz évvel ezelőtt, negyvenévesen diplomát szerezzen a kolozsvári képzőművészeti egyetemen, illetve öt évvel később megszülje második gyerekét. „Ezek a dolgok összefüggnek az életemben, az egyetem, a második gyerek vállalása, a mostani kiállítás” – mondta az alkotó, aki egy-egy művén akár éveket is dolgozik. Bár hibázni nem lehet az akár három évig tartó munkán, hiszen előzetesen elkészített vázlat alapján dolgozik, mégis nagy izgalommal jár, amikor szövőszékéről végre letekerheti az elkészített faliszőnyeget, és teljességében szemlélheti. „Szinte fizikai rosszullét környékez, amikor két-három év után kiteríthetem a munkámat, és ellenőrizhetem, hogy úgy sikerült-e, ahogy terveztem” – mesélte. A képzőművészettanárként, illetve textiltervezőként is dolgozó Kozma Rozália kiállításának megnyitóját nagy érdeklődés kísérte, a termeket nemcsak a szakma képviselői, de nagyszámú tárlatlátogató töltötte meg.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.