Fotó: Boda Gergely
2008. január 09., 00:002008. január 09., 00:00
Molnár Dénes, a munkálatok mûvészeti vezetõje a Krónikának elmondta, leginkább arra kellett összpontosítaniuk, hogy a hatalmas mennyiségû feladat közepette is minõségi munkát végezzenek. A marosvásárhelyi Kultúrpalota a város egyik kulturális bástyája. Legutóbb negyven évvel ezelõtt restaurálták, így a szakszerû felújítás már igencsak idõszerû volt. Soós Zoltán történész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, a nagyteremben végzett munka csak egyik állomása a Kultúrpalota több mint két éve folytatott felújításának. A Tükörterem, a színes üvegablakok, a Ferencz József-dombormû és a nagyterem restaurálását hamarosan a lépcsõházak és a kisterem felújítása követi. Soós Zoltán szerint kedvezõ idõpontot találtak a város egyik szimbólumának restaurálására, hiszen a nemzeti hisztéria alábbhagyott, és sikerült visszaállítani valamennyi – még a húszas években leszedett – magyar nyelvû táblát, ami a bejáratokat, a termeket jelöli, valamint a két nagy márványtáblát az adományozók névsorával. A fõbejárat két oldalán a nõi alakok közé visszahelyezett táblákon többek közt Révész Béla könyvkereskedõ, Klein Samu háztulajdonos, Csontos Olivér ügyvéd, gróf Haller János fõispán, dr. Hints Elek orvos, Keleti Péter cukorgyári igazgató, Schweitzer Adolf szállodatulajdonos neve olvasható – mindazok neve mellett, akik adományaikkal támogatták a Bernády György által megépített Ferencz József Közmûvelõdési Ház berendezésének költségeit. „Ezek az emberek annak idején jelentõs összegeket adományoztak, és szívükön viselték a város kulturális életének támogatását. Reméljük, példaként szolgálnak a mai kor embereinek is\" – fogalmazott a múzeumigazgató. A város nagylelkû polgárainak listáján kívül egy új tárlat is megidézi a múlt századelõ Vásárhelyét. A nyáron átadott Bernády György-emlékszoba melletti teremben berendezett, a szecessziós Vásárhelyt bemutató kiállításon többek közt az 1910-es évekbõl származó Ganz-villanymotort, korabeli utcai kutat, világítótestet, csatornafedõt és más, ma már múzeumi értékû használati tárgyat láthatnak majd a látogatók. A Kultúrpalota nagytermének felújítási munkálatok utáni ünnepi átadása pénteken délután öt órakor kezdõdik. A filharmónia hagyományos újévi hangversenyét csütörtökön, pénteken és szombaton már a felújított nagyteremben tartják – mondta lapunknak Vasile Cazan mûvészeti igazgató. A koncertet – amelyet a nagy érdeklõdésre való tekintettel háromszor ismételnek meg – Shinya Ozaki, a filharmónia állandó karmestere vezényli. A szimfonikus zenekar a restauráció idején a vártemplomban tartotta heti hangversenyeit. A. E. Céhes utca nyílik a marosvásárhelyi várban A Maros Megyei Múzeum vehette át tavaly a marosvásárhelyi vár területén álló egyik épületet. Az egykori sorozóközpontban a régészeti és a történelmi részleg kap helyet. Soós Zoltán igazgató lapunknak elmondta, az épület felújítása során két 17. századi épület maradványaira és pincelejáratra bukkantak. A tervek között ezért olyan belsõ tér kialakítását tervezik, amely a 17. századi várost mutatná be, azt az idõszakot, amikor Marosvásárhely szabad királyi város volt, kialakult a polgárság, és megerõsödött a kereskedõréteg. Az egyik teremben a céhes lakomák emlékét idézik használati tárgyak – étkészletek, bútorok – segítségével. Az épület mögött ugyanakkor korabeli utca megépítését tervezik, ahol cipész-, ötvös-, asztalos-, lakatosmûhelyeket, kürtõskalács-sütõdét építenének, továbbá céhtörténeti múzeumot, amely Erdély céhes kultúráját szemléltetné. „Erdély jelentõs céhes múlttal rendelkezik, számos tárgyi emlékkel és dokumentummal. Szeretnénk minél gazdagabban bemutatni a székely és a szász iparosvilágot, amelyek kölcsönösen fejlesztették és segítették egymást. Amíg valaki mesterré vált, Budán, Kolozsváron, Pozsonyban dolgozott, hogy a hét inasév után mesterré válhasson.\" – mondta a múzeumigazgató.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.