Maros, Hargita és Kovászna megyében is bemutatja Szerencsekrajcár című előadását a társulat
Fotó: Háromszék Táncegyüttes
Turnéra indul a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, amely új bemutatóra is készül: a gyerekeknek szóló táncjáték a néphagyomány átmenthetőségét állítja reflektorfénybe.
2019. február 14., 15:262019. február 14., 15:26
Maros, Hargita és Kovászna megye településeit érintő turnéra indul a Háromszék Táncegyüttes, a vendégjátékok alkalmával Székelykeresztúron, Szovátán és Baróton is látható lesz az Ivácson László rendezte Szerencsekrajcár című gyerekelőadás – közölte a társulat. Szerdán már felléptek Székelykeresztúron, csütörtökön ismét szerepelnek ugyanott a művelődési házban, pénteken Szovátán a Domokos Kázmér Művelődési Házban, február 19-én pedig a baróti városi művelődési házban láthatja produkciójukat a közönség.
Február első napjaiban nagy érdeklődés fogadta a táncegyüttes Vágják az erdei utat… című előadását, amelyet Kézdivásárhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön is játszott a társulat. Február utolsó napjaiban egy új produkció, a Világhírű Redever című, gyerekeknek szánt táncjáték bemutatóját tartja a társulat. Az előadás alkotói: Molnár Szabolcs, Fazakas Misi és László Csaba.
– olvasható a táncegyüttes közleményében az előadásról. László Csaba a produkció kapcsán úgy vélekedik, számára ijesztő a világ gyors változása, állandó megfelelési kényszerünkben egyre csak hajszoljuk magunkat, illetve gyerekeinket újabb és újabb kihívásokba, miközben semmivel sem leszünk jobb emberek. „Ijesztő a deviancia és az a felfogás, hogy a világon mindent, de mindent „szabad”, miközben lelkünk mélyén minden szabadságunk ellenére azt érezzük, hogy irányítanak, befolyásolnak minket. Tulajdonképpen nincs is más választásunk, minthogy képernyőről kövessük a modellként felmutatott idolokat, hogy ugyanúgy tegyünk, mint ők, ugyanúgy viselkedjünk, öltözzünk, szórakozzunk, szeressünk, énekeljünk, vagy éppen zenéljünk.
Ez a felszívódás, megszűnés is reklám nélkül és észrevétlenül történik” – írta az alkotó. Rámutatott, régen egy-egy közösség többnyire saját maga hozta létre életterét és szórakozását, folyamatosan aktív résztvevője volt ezeknek, a gyerek számára pedig a követendő példa is ebből a közösségből került elő. Az a kultúra, amit ma néphagyománynak nevezünk, pontosan ezekben az elszigetelt közösségekben csiszolódott és kristályosodott ki hosszú évszázadokon keresztül. „Átmenthető-e ez az érték és életszemlélet a mába? Lehet-e ezt a továbbiakban is modellként használni? Ez számomra a mindenkori kihívás” – fogalmazott László Csaba.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!