2009. április 02., 13:062009. április 02., 13:06
András Sándor az 1956-os eseményeket követően hagyta el Magyarországot: oxfordi tanulmányai befejeztével végül Los Angelesben szerzett doktori címet, és több amerikai egyetem magyar, illetve német tanszékének tanára volt. A ma már Magyarországon élő író három könyvét mutatta be a kolozsvári irodalmi esten: a Lutheránus zen című, a halál-tematikát boncolgató esszégyűjtemény mellett a legújabb, a Pesti Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Szent Kujon megkísértése című novelláskötetével és a Gyilkosság Alaszkában című, 2006-ban megjelent regényével ismerkedhetett meg a közönség.
„A Gyilkosság Alaszkában lényegében detektívregény, amelyben olyan figurákat léptetek fel, mint Sherlock Holmes, Nemo kapitány vagy Drakula. A populáris kultúra számára valamiért igen vonzóak, és gyakorta vissza is térnek ezek a premitikus figurák: többek között erre a jelenségre reflektál a regény” – mondta el a szerző, aki az Alaszkában élő tlingit indiánok huszonegyedik századi világát választotta a regény közegéül. A műben ugyanis Londonból Alaszkába hívja Sherlock Holmesot az indiánok lakta Yakutat falu tanácsa, hogy felderítse polgármesterük meggyilkolásának rejtélyét.
A szerző a tlingit kultúra kapcsán végzett kutatásait az irodalmi estet megelőzően a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tartott előadásában ismertette az érdeklődőkkel. „Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy lehet máshogy gondolkodni a létezésről, mint ahogyan a mi kultúránkban ez megszokott. A tlingitek számára például nem volt halandóság úgy, ahogy mi értjük: ez az elképzelés a civilizáció fejlődése során alakult ki. A görög Alvilág képzete már a letelepedett életmód, a földművelés idejére esik, a tlingitek pedig egészen a huszadik század elejéig halász-vadász, gyűjtögető életmódot folytattak, és teljesen más elképzelésekkel rendelkeztek erről a témáról.
Ha valaki meghalt, eltávozott az ősökhöz, és mikor egy csecsemő megszületett, akkor visszajött – tehát soha nem halt meg. Az ősök sem időben vannak máshol, hanem csak térben. Ez olyan megoldása ennek a problémának, amilyet azóta sem sikerült kitalálni. Hinni kell benne persze, különben nem ér semmit, de mint szellemi teljesítmény, zseniális” – magyarázta András Sándor.
A tlingit indiánok közösségei már a huszadik század közepére, a jelentős olaj- és nemesfém kinccsel rendelkező Alaszka bekapcsolódásával a kapitalista gazdaság működésébe teljesen szétzilálódtak. Az, hogy várhatóan 2010-re meghal Alaszka utolsó tlingit nyelvet beszélő lakosa is, a kutatók figyelmét az immár csak a könyvekben létező tlingit kultúrára irányította. „Az anyagi világról, az energiáról is máshogy gondolkodnak: ha nem hamvasztják el a halottat, akkor a kísértet ott marad, és bajt hoz.
Ahhoz, hogy a halott békésen eltávozzék az ősökhöz, az kell, hogy elégessék a testét. A parti vidrák azért veszélyesek, mert az indiánok hite szerint kihúzzák magukhoz a vízbefúltak testét: így vidrává válnak, és a lelkük nem távozhat az ősökhöz” – magyarázta meg az író, hogy előadása miért kapta a Miért veszélyesek a parti vidrák? címet.
A felolvasóestet és kötetbemutatót követően Balázs Imre József elmondta: a Korunk íróiest-sorozatának következő alkalmain Závada Pált és Oravecz Imrét is megismerheti a kolozsvári közönség.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.