Fotó: Krónika
2008. január 14., 00:002008. január 14., 00:00
Elégedetlen alkalmazottak A botrány egy megyei tanácsülésen robbant ki, melyen a Nagy-Románia párti (PRM) tanácstagok az intézmény néhány alkalmazottjának panaszait ismertették. A Területi Munkaügyi Felügyelõség ugyan nem talált szabálytalanságokat a filharmónia mûködésében, ennek ellenére több munkajogi per és rendõrségi nyomozás is folyik az intézmény ellen. „Ez lejárathatja az intézményt – véli Sarkady Zsolt – és persze megvan annak a veszélye, hogy a politikum megpróbálja befolyásolni a vizsgálatok eredményét. Van olyan alkalmazott, aki egyedül hét pert indított a filharmónia ellen\". Sarkady a rendelkezésünkre bocsátotta az ellene tett feljelentést, amelyben munkajogi szabálytalanságokkal, jogtalan lakbértámogatások megítélésével és etnikai megkülönböztetéssel vádolják. Azt követõen, hogy ez a szöveg felkerült egy nacionalista hangvételû román nyelvû honlapra, novemberben a filharmónia dolgozóinak többsége – magyarok és románok egyaránt – felhívást írt alá, amelyben a helyzet normalizálását kéri. Sarkady szerint egy munkaügyi konfliktus áll a probléma hátterében: rendszeresen értékelik a zenészek munkáját, a tavalyi értékelés eredményként 18 embernek csökkent a fizetése. Közülük hárman azt állítják, hogy ez azért történt, mert õk román nemzetiségûek. Másik három alkalmazottnak meghatározott idejûre változtatták a meghatározatlan idõtartamú szerzõdését, õk is csatlakoztak a protestálókhoz. Jó gazdasági mutatók „Minden lehetõséget kipróbálnak, amely a leváltásomhoz vagy a lemondásomhoz vezethet\" – állítja a jogász végzettségû igazgató, akit 2002-ben neveztek ki a filharmónia élére. Akkor 27 ezer lej volt az intézmény bevétele, tavaly 560 ezer lejt könyvelhettek el. Az intézmény összköltségvetésének növelésével kevesebb támogatásra van szükségük a megyei tanácstól. Tavaly közel 100 ezer eurót fordítottak kottavásárlásra, mivel az uniós normák elõírják: nem lehet fénymásolt kottákból játszani, a szerzõi és kiadói jogokat ki kell fizetni. Hangszervásárlásra 500 ezer lejt fordítottak, így most az ütõs hangszerek teljes készletével rendelkezik a filharmónia, fa- és rézfúvós hangszereket is vásároltak. Ezeket egyaránt használják a magyar és a román zenészek is. „Nem vezetünk statisztikát az alkalmazottainak nemzetiségérõl, a mintegy 250 alkalmazott körülbelül 60 százaléka román, 40 pedig magyar\" – jelentette ki Sarkady. Ez az arány szerinte megfelel Bihar megye népességi összetételének is. Recept a konfliktusra Romeo Rîmbu karmester, a nagyváradi filharmónia mûvészeti tanácsának tagja szerint is munkaügyi konfliktus áll a régi keletû ügy mögött. Rîmbu 1990 és 1997 között vezette az intézményt, és neki is volt része hasonló vádakban. Amikor életre hívta a filharmónia 50 tagú kórusát, 20 új állást is létrehozott. Mivel Moldovából származik, és annak idején sok moldovai zenész jelentkezett a váradi filharmóniához, a szakmai képességet felülíró pártossággal vádolták. „A versenyvizsgák nyíltak, románok és magyarok egyaránt jelentkezhetnek, szakmai és nem etnikai alapon döntik el, ki kerülhet az intézményhez\" – adott választ a karmester arra a vádra, amely szerint az utóbbi idõben több magyar nemzetiségû zenészt vettek fel az intézményhez. Ez a bírálat arra alapoz, hogy nem minden versenyvizsgát hirdettek meg nyilvánosan. A vezetõség szerint valójában az történt, hogy kevesen jelentkeznek a vizsgákra, ezért megpróbáltak közvetlen kapcsolatot keresni a tehetséges egyetemi hallgatókkal. Rîmbunak az a véleménye, minden törvényes eszközzel megpróbálják a tehetséges zenészeket Váradra csábítani, például lakbértámogatást fizetnek a más városokból érkezõknek, így a tehetséges fiataloknak köszönhetõen érezhetõen nõtt a zenekar színvonala is. Az „ellenzék\" nem nyilatkozik Szerettük volna megszólaltatni Vasile Vulturar zenemûvészt, a vezetõség munkájával elégedetlen alkalmazottak csoportjának vezetõjét is, hogy az õ álláspontját is megismerhessük. Megkeresésünkre mindössze annyit mondott: jelenleg nincs mit nyilatkoznia a sajtónak, amennyiben õ és munkatársai ezen a héten a nyilvánosság elé lépnek, értesíti lapunkat is. „Az intézmény élére kerülõ Sarkady kezdetben olyanfajta fegyelmet próbált bevezetni, mint amilyen például egy termelõegységben van. Ez a szigorú stílus azonban kedvezõen alakult, jelenleg jó az együttmûködés Sarkady és a mûvészeti tanács között\" – hangsúlyozta Romeo Rîmbu, aki szerint nem etnikai vita, hanem néhány olyan intézkedés áll a konfliktus mögött, mely a zenekar színvonalának emelését hivatott szolgálni.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.