Aida „magyarul” Jászvásáron

Magyar rendező, díszlet- és jelmeztervező dolgozik a jászvásári opera nagyszabású Aida-produkcióján, amelynek csütörtökön tartják a bemutatóját.

2013. április 24., 10:312013. április 24., 10:31

Kürthy András magyarországi operarendező lapunk megkeresésére felidézte: tavaly májusban, a Kolozsváron első alkalommal megszervezett Nemzeti Operák Fesztiválján a Kolozsvári Magyar Opera az általa rendezett Szerelmi bájital című Donizetti-operával vett részt, a Jászvásári Nemzeti Opera pedig két előadást is bemutatott a találkozón. A Szerelmi bájital nagyszerű fogadtatásban részesült, a jászvásári intézmény igazgatója, Beatrice Rancea pedig még a fesztivál alatt felvetette Kürthynek, hogy megrendezhetné náluk Verdi operáját. Kiss Zsuzsanna kézdivásárhelyi születésű jelmeztervezőt és Székely László elismert budapesti díszlettervezőt a rendező kérte fel a közös munkára.

Kiss Zsuzsanna lapunknak elmondta: bár ismerte korábban is a rendezőt, ez az első közös munkájuk, ami számára azért is érdekes, mert Kürthy ugyan félig-meddig klasszikus jelmezeket várt tőle, de – akárcsak a díszlet esetében – a ruháknál is nagyon fontos szempont volt a stilizáltság. Amint a jelmeztervező kifejtette: nagyon elégedett az ottani feltételekkel, hiszen az anyagi háttér adott, a csapat pedig emberi és professzionális szempontból egyaránt kitesz magáért. Lapunk kérdésére a fontos nyugati operaházakban is gyakorta rendező Kürthy András is kiemelte, hogy az ambiciózus igazgató vezette jászvásári intézmény az anyagi feltételek tekintetében megközelíti a nyugati dalszínházak szintjét, ha pedig a szólistákat, a kórust és a balettkart nézi, rég találkozott ilyen tehetséges fiatal csapattal, akiknek – mint mondta – szép jövőt jósol.

Aida-trombiták Svájcból

Mint megtudtuk, az Aidát Beatrice Rancea igazgatónő az évad kiemelt előadásának szánja, amely Kürthy számára azért is megtisztelő, mert az idei jászvásári évadban két produkciót is bemutattak a világhírű Andrei Şerban rendezésében. A produkció fontosságát és az intézmény komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a második felvonás győzelmi indulójában Romániában elsőként csendülnek fel a Verdi által tervezett jellegzetes, éles hangú Aida-trombiták, amelyeket egyenesen Svájcból hozattak az előadás kedvéért. Kürthy felhívta a figyelmet a Verdi-mű „kétarcúságára\": míg az első két felvonás a grandiózus francia nagyoperák világát idézi a sok szereplővel és egzotikus helyszínnel, addig az elsősorban a főszereplők érzelmeire, belső vívódásaira koncentráló második két felvonás a kamaraopera szerényebb eszközeivel dolgozik. Ezt a kettősséget a rendezésben sem lehet kikerülni, Kürthy elárulta: a produkció első felében az is előfordul, hogy az aránylag kis színpadon 180 szereplőt vonultat fel, ráadásul egyes részekben a kórus mellett két gyerekkart is megszólaltat. Mint mondta, az Egyiptomban játszódó opera korábbi színreviteleiben már „elhasznált\" hieroglifamotívumok és egyiptomi jelképek helyett Székely László díszlettervezőtől stilizált látványvilágot kért, ezzel is a szólisták által megjelenített emberekre és az ő érzelemvilágukra irányítva a közönség figyelmét a monumentális díszletek helyett.

Kürthy kérdésünkre elárulta, pályafutása egyik folyton viszszatérő, meghatározó operája és egyik személyes kedvence az Aida, számos helyen megrendezte már, Plácido Domingóval és Pavarottival is volt alkalma együtt dolgozni ebben a darabban, júliusban pedig már Szombathelyen mutatnak be egy szintén általa rendezett Aidát. Mint rámutatott, főképpen a társulat, a szólisták adottságain múlik, hogyan tudja megújítani a műhöz való viszonyát, milyen új elképzelések mentén alakítja ki a koncepciót egy-egy előadásban.

Erőltetett menet

Kürthy András szerint éppen az intézményvezetés ambiciózussága nehezíti meg kissé a dolgokat, hiszen a sok bemutató miatt kevés idő jut egy-egy előadás létrehozására. Mint mondta, két nappal a bemutató előtt még mindig az utolsó simításokat végezték a díszleten és a jelmezeken, hiszen áprilisban is volt egy operabemutató Jászvásáron. A társulattal a rendező egyébként egy korábbi ottléte alkalmával a két Şerban-rendezésben ismerkedett meg, mint mondta, nagyon nyitott csapatról van szó, azonnal kialakult a jó együttműködés közöttük. A város közönsége is nagy érdeklődést mutat a produkció iránt, hiszen már a bemutatót követő két előadásra is elkelt az összes jegy.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 15., péntek

A Bölcsészkar mint alma mater – Napsugaras piknik a Kolozsvári Magyar Napokon

A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

A Bölcsészkar mint alma mater – Napsugaras piknik a Kolozsvári Magyar Napokon
2025. augusztus 12., kedd

A tengerentúlon is bemutatják a Hunyadi sorozatot

A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.

A tengerentúlon is bemutatják a Hunyadi sorozatot
2025. augusztus 12., kedd

Színészek és közönség közös sporteseményére várja az érdeklődőket a temesvári színház

Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.

Színészek és közönség közös sporteseményére várja az érdeklődőket a temesvári színház
2025. augusztus 11., hétfő

Sci-fi és giccs: mesterséges intelligenciával oszlatja szét a Drakula-mítoszt az új román film

Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.

Sci-fi és giccs: mesterséges intelligenciával oszlatja szét a Drakula-mítoszt az új román film
2025. augusztus 08., péntek

Sztánán mérettetnek meg a Kárpát-medencei néphagyományokat, néprajzot bemutató filmek

Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.

Sztánán mérettetnek meg a Kárpát-medencei néphagyományokat, néprajzot bemutató filmek
2025. július 29., kedd

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.

Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa: kettős esemény a Mikes-kastélyban
2025. július 29., kedd

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban

Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.

Radu Jude Drakulájával jubilál a TIFF horrorfilm-fesztiválja a Szeben megyei Berethalomban
2025. július 28., hétfő

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket

Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket
2025. július 28., hétfő

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület

Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület
2025. július 24., csütörtök

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről

Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről