Ádám Gyula fotója a Bákó megyei Kománfalván (Comănești) készült
Fotó: Ádám Gyula
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
2025. március 27., 16:432025. március 27., 16:43
2025. március 27., 17:412025. március 27., 17:41
Amint a HÍD Egyesület közleményében szerepel, A megkerült Paradicsom című kiállítást április 1-jén, kedden 17 órakor nyitja Serfőző Levente, az egyesület elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke és Louis Guermond nagyszebeni fényképész, a Nagyszebeni Nemzetközi Fotószalon zsűrielnöke. A kiállítást 2025. április 15-ig lehet megtekinteni.
Ádám Gyula fotóművész néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít, többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és a szórványban élő emberekről, sorsokról
Fotó: Ádám Gyula archívuma
Ádám Gyula Csíkkarcfalván született 1961. november 28-án. A Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakon végzett 1981-ben. Főleg néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít, többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és szórvány magyarsági emberekről, sorsokról. Több száz borítót, fotóillusztrációt, hanglemeztervet készített, plakátot, szórólapot tervezett. A Székelyföldi Foto Biennále szakmai tanácsadója és zsűritagja, valamint a CO-EXISTENCE Európai fotópályázat zsűrizésében is részt vesz.
Tavaly a Krónika megkeresésére Ádám Gyula többek közt elmondta,
Arról is beszélt, hogy számára fontos volt, hogy a „széleken” fotózzon, ne csak Csíkban és a Székelyföldön. „Tulajdonképpen minden kép egy jelzés, ezt is fontosnak tartom” – fogalmazott Ádám Gyula.
A fotóművész 1990-től kezdve állít ki, tehát évente akár többször is, közös vagy egyéni fotótárlatokon. Nagysikerű tárlatai nemcsak itthon, de számos európai városban is megfordultak. A Hargita Megyei Kulturális Központ fotótáborainak fő szervezője, kép- és grafikai szerkesztője a táborok anyagából készült fotóalbumoknak (Zsindelyország, 2002; Barangolás. Borszék és környéke, 2003; Egy város lenyomata, 2004; Napom, napom, fényes napom. Képek a Gyimes völgyéből, 2005; Száz év fényei, 2007; Óda Gyergyóremetéhez, 2007). Főbb önálló munkái: 2005-ben 12 képes levelezőlapból álló néprajzi fotósorozatot adott ki a ma is élő jellegzetes székely népviseletről, eredeti környezetben. 2006-ban megjelent önálló fotóalbuma (Arcpoétika, HMKK-könyvek) az eddigi legjobb munkáiból készült válogatás és értékes szakmai önvallomás. 2009-ben fotóival illusztrált falinaptáron örökítette meg az Ezer Székely Leány Napja hagyományőrző rendezvény képi szellemiségét; legjobb képeiből vándorkiállítást rendezett, mely végigjárta Erdély főbb városait.
Ádám Gyula fotóján egy archív kép is látható, amely Márton Áron püspököt örökítette meg
Fotó: Ádám Gyula
Ádám Gyula munkája tabunak számított a rendszerváltásig, titokban dolgozott, nem volt tagja egyetlen fotóklubnak sem, szinte nem is tudták róla, hogy fényképez, a hivatalos művészeti életben nem vett részt. Eltökélten járta a maga útját, tette a dolgát, azt a munkát végezte, amit szeret. Barabás Zsolttal járta a fotózás rögös útjait, míg 1990-ben Csíkszeredában megrendezték az első közös kiállításukat. Ez meglepetés volt a javából: a látogatók mély, őszinte, emberi anyaggal szembesültek.
A dokumentumfotók a száraz valóság helyett feltöltődtek érzelmekkel, ami azóta is meghatározó jellegzetessége Ádám képeinek. A közvetlen érzelemkifejezés által válnak a fotók teljessé, hordozzák a fotográfus üzenetét – vallja Ádám Gyula. Mindig került valamilyen ürügy, valamelyik faluban volt egy esemény, amiért felkerekedjen, és Erdély és Moldva falvaiba ellátogasson. Ennek kapcsán azonban nemcsak a látvány, az esemény a meghatározó, hanem hogy benézhet a „színfalak” mögé is.
2008-ban fotóművészeti munkásságáért megkapta a Magyar Művészetért Díjat, és ugyanebben az évben nagy sikerű egyéni kiállítása nyílt az Európai Parlamentben.
2019. március 29-én Ádám Gyulának „a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozták. 2022-ben EMKE Kallós Zoltán díjat vehetett át. 2023. május 25-én a Magyar Művészeti Akadémia fotó és film tagozatának tagja.
Gyönyörű kivitelezésű, képileg egész Erdélyt lefedő kötet született Transylvania Catholica címmel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész képeinek és a 85 éve püspökké szentelt Márton Áron gondolatainak ötvözéséből.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
szóljon hozzá!