Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula

Ádám Gyula fotója a Bákó megyei Kománfalván (Comănești) készült

Fotó: Ádám Gyula

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Krónika

2025. március 27., 16:432025. március 27., 16:43

2025. március 27., 17:412025. március 27., 17:41

Amint a HÍD Egyesület közleményében szerepel, A megkerült Paradicsom című kiállítást április 1-jén, kedden 17 órakor nyitja Serfőző Levente, az egyesület elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke és Louis Guermond nagyszebeni fényképész, a Nagyszebeni Nemzetközi Fotószalon zsűrielnöke. A kiállítást 2025. április 15-ig lehet megtekinteni.

Ádám Gyula elismert fotóművésznek, akit 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével, 2022-ben az EMKE Kallós Zoltán-díjával tüntettek ki, és aki 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia fotó és film tagozatának tagja, nemrég a bukaresti parlamentben is megtekinthette művészfotóit a közönség.

Ádám Gyula Galéria

Ádám Gyula fotóművész néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít, többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és a szórványban élő emberekről, sorsokról

Fotó: Ádám Gyula archívuma

Ádám Gyula Csíkkarcfalván született 1961. november 28-án. A Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakon végzett 1981-ben. Főleg néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít, többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és szórvány magyarsági emberekről, sorsokról. Több száz borítót, fotóillusztrációt, hanglemeztervet készített, plakátot, szórólapot tervezett. A Székelyföldi Foto Biennále szakmai tanácsadója és zsűritagja, valamint a CO-EXISTENCE Európai fotópályázat zsűrizésében is részt vesz.

Tavaly a Krónika megkeresésére Ádám Gyula többek közt elmondta,

fotográfusi munkája tulajdonképpen az ember és a hit kapcsolatának témája körül forgott. „Mindig olyasmit fotóztam, ami gondolatilag, lelkileg egybecseng ezzel: az ember toronyiránt, az ember miként él együtt a vallásosságával – erre mindig hangsúlyt fektettem” – fejtette ki a fotóművész.

Arról is beszélt, hogy számára fontos volt, hogy a „széleken” fotózzon, ne csak Csíkban és a Székelyföldön. „Tulajdonképpen minden kép egy jelzés, ezt is fontosnak tartom” – fogalmazott Ádám Gyula.

A fotóművész 1990-től kezdve állít ki, tehát évente akár többször is, közös vagy egyéni fotótárlatokon. Nagysikerű tárlatai nemcsak itthon, de számos európai városban is megfordultak. A Hargita Megyei Kulturális Központ fotótáborainak fő szervezője, kép- és grafikai szerkesztője a táborok anyagából készült fotóalbumoknak (Zsindelyország, 2002; Barangolás. Borszék és környéke, 2003; Egy város lenyomata, 2004; Napom, napom, fényes napom. Képek a Gyimes völgyéből, 2005; Száz év fényei, 2007; Óda Gyergyóremetéhez, 2007). Főbb önálló munkái: 2005-ben 12 képes levelezőlapból álló néprajzi fotósorozatot adott ki a ma is élő jellegzetes székely népviseletről, eredeti környezetben. 2006-ban megjelent önálló fotóalbuma (Arcpoétika, HMKK-könyvek) az eddigi legjobb munkáiból készült válogatás és értékes szakmai önvallomás. 2009-ben fotóival illusztrált falinaptáron örökítette meg az Ezer Székely Leány Napja hagyományőrző rendezvény képi szellemiségét; legjobb képeiből vándorkiállítást rendezett, mely végigjárta Erdély főbb városait.

Ádám Gyula munkásságát a gyűjtési és dokumentálási vágy köti egybe. Az a szorgalmas és fáradhatatlan munka, mellyel a hétköznapokat megörökíti, történelmi időtávlatból nyer majd igazán jelentőséget. Mert van szeme és figyelme a mindennapok szakralizálására.

Ádám Gyula Galéria

Ádám Gyula fotóján egy archív kép is látható, amely Márton Áron püspököt örökítette meg

Fotó: Ádám Gyula

Ádám Gyula munkája tabunak számított a rendszerváltásig, titokban dolgozott, nem volt tagja egyetlen fotóklubnak sem, szinte nem is tudták róla, hogy fényképez, a hivatalos művészeti életben nem vett részt. Eltökélten járta a maga útját, tette a dolgát, azt a munkát végezte, amit szeret. Barabás Zsolttal járta a fotózás rögös útjait, míg 1990-ben Csíkszeredában megrendezték az első közös kiállításukat. Ez meglepetés volt a javából: a látogatók mély, őszinte, emberi anyaggal szembesültek.

Úttörőknek számítottak a moldvai csángók mindennapjait bemutató képsorai, amelyek a születéstől a halálig mindent felöleltek az életükből. Ez olyan üzenetnek számított, amelyet azelőtt nem láthattak az emberek.

A dokumentumfotók a száraz valóság helyett feltöltődtek érzelmekkel, ami azóta is meghatározó jellegzetessége Ádám képeinek. A közvetlen érzelemkifejezés által válnak a fotók teljessé, hordozzák a fotográfus üzenetét – vallja Ádám Gyula. Mindig került valamilyen ürügy, valamelyik faluban volt egy esemény, amiért felkerekedjen, és Erdély és Moldva falvaiba ellátogasson. Ennek kapcsán azonban nemcsak a látvány, az esemény a meghatározó, hanem hogy benézhet a „színfalak” mögé is.

Ádám Gyulát 2000-ben Csíkszereda város Pro Urbe-díjával tüntették ki. A 2008 végén megjelent, Székelyföldi vízikerekek nyomában című tematikus fotóalbuma elnyerte a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Legszebb könyve díját.

2008-ban fotóművészeti munkásságáért megkapta a Magyar Művészetért Díjat, és ugyanebben az évben nagy sikerű egyéni kiállítása nyílt az Európai Parlamentben.

2019. március 29-én Ádám Gyulának „a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozták. 2022-ben EMKE Kallós Zoltán díjat vehetett át. 2023. május 25-én a Magyar Művészeti Akadémia fotó és film tagozatának tagja.

korábban írtuk

Nem csak erdélyieknek szól a Márton Áron gondolatait Ádám Gyula fotóival ötvöző háromnyelvű kötet
Nem csak erdélyieknek szól a Márton Áron gondolatait Ádám Gyula fotóival ötvöző háromnyelvű kötet

Gyönyörű kivitelezésű, képileg egész Erdélyt lefedő kötet született Transylvania Catholica címmel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész képeinek és a 85 éve püspökké szentelt Márton Áron gondolatainak ötvözéséből.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról
2025. április 17., csütörtök

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF
2025. április 16., szerda

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort

Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort
2025. április 15., kedd

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása

A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása