2009. április 16., 11:192009. április 16., 11:19
„A digitális fényképezésnél egyszerű a dolog: megnyomják a gombot, és kész a kép. Én azonban tartani szeretném magam a hagyományos formához” – mondta el lapunk kérdésére Tóth István klubelnök, oktató, aki egyben a Romániai Fotóművészek Szövetségének is az elnöke. A klub évente több alkalommal is indít fotótanfolyamot, mindig egyszerre kettőt: egy klasszikus, analóg, illetve egy másik, digitális technikát oktató kurzust. Előbbit az elnök, utóbbit Claudiu Szabó alelnök tartja.
Eleinte idegenkedtek, tartottak a diákok az analóg fényképezéstől, főképp a fekete-fehér képektől, de hamar ráéreztek az ízére, mondta Tóth. Szerinte a monokróm fényképeknek különleges, nosztalgikus hangulata van, amitől a huszonegyedik század művészetkedvelői is lassanként elszoknak.
„A színes kép eltereli a figyelmet a lényegről. A digitális gépekkel nyakra-főre lehet fotózni, de a kép csak akkor értékes, ha van motivációja” – véli a fotóművész. Éppen ezért kapta mindegyik diákja azt a feladatot, hogy egy 36 kockás filmre készítsen 24 képet az utcán, a maradékra pedig portrékat fotózzon a klub saját stúdiószobájában. Ez Tóth meglátása szerint arra készteti a fotóst, hogy csak akkor kattintson, amikor valóban megvan az oka rá, amikor olyasmit lát, amiért érdemes exponálni. „A csúcstechnika mindenkié, csak kevesen tudják jól használni” – mondja.
Tóth úgy véli, a mostani tárlat értékes, és megállja a helyét önmagában is, bár a kiállításra került képek készítői mindössze 3-3 órát töltöttek a sötétkamrában. Aki a tanfolyamok valamelyikét elvégzi, felvételt kérhet a Tavirózsa Fotóklubba, amelynek jelenleg 50 tagja van. Tóth elmondta, a klub országszerte a lehetőségek talán legszélesebb skáláját nyújtja tagjainak. Léptek a fényben című, folyamatosan megújuló reprezentatív kiállítása négy kontinens 150 galériáját bejárta már, s a klubnak nem kevesebb mint 49 fotósegyesülettel van kapcsolata világszerte.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.