2009. február 27., 09:292009. február 27., 09:29
A Baróttól négy kilométernyire elhelyezkedő barnaszénbányában dolgozó kotrógép megrongálta ugyan az agyarak kétharmadát, a feltárás során azonban kiderült: a többi csont épségben megvan.
„A 2,5–3 millió éves Mastodon Arvernensis oldalbordáit és hátgerincét, valamint egyik lábszárcsontját leszámítva a többi csont már a múzeumunk alagsorában van. Egy részükön elvégezték az elsődleges konzerválást, de közel huszonkétezer lejre volna szükség a többi csontok állagmegőrzéséhez” – magyarázta Demeter László. A korábbi terveknek megfelelően az idén tavasszal már teljes egészében látható lesz a masztodon, miután az időjárás felmelegedésével még a palaréteg fogságában levő részeket is kiemelik, és a múzeumba szállítják. „Sajnos nem rendelkezünk megfelelő helyiséggel ahhoz, hogy az őselefánt csontvázát felállítsuk, ezért valamilyen köztes megoldást keresünk. Lehet, hogy a múzeumbővítés terveiben szereplő közösségi teremben kap majd helyet a masztodon” – tette hozzá Demeter László, akinek becslései szerint legalább 150 ezer lejre lenne szükség az ősállat teljes konzerválásához, talpra állításához, és egy neki megfelelő helyiség kialakításához. Demeter László arra a múzeumbővítési tervre utalt, amelyet Anthony Gall ausztráliai illetőségű Kós Károly-kutató készített el, és amelynek kivitelezését – a szakember szavai szerint – igencsak sürgeti az Európában párját ritkító őskori lelet.
Őskori csontokat korábban is találtak Háromszéken: a két világháború között Gidófalván és Illyefalván, az 1960-as években a vargyasi, az 1980-as években pedig a sepsiköröspataki szénbányában találtak Mastodon Arvernensis-csontokat. Egyik legbecsesebb leletnek eddig az 1970-es évek elején szintén Felsőrákos határában talált őselefánt-agyarpár bizonyult. A tervek szerint az erdővidéki szénbányászat közel száznegyven éves története során eddig előkerült, és a Köpeci szénbányák székházában tárlókban őrzött igen gazdag őslénylelet-gyűjteményt is átszállítják majd a múzeumba.
Erdővidék 2007. november 17-én megnyílt múzeuma más ritkaságokkal is büszkélkedhet. A Kászoni Gáspár néhai órásmester és felesége adományából az 1980-as évek elején létrejött, majd az akkori Kovászna Megyei Múzeumba költöztetett, de 2007 óta ismét Baróton látható gyűjtemény többnyire ipar- és céhtörténeti, valamint a hajdani kulturális életet, a háziipart és a gazdálkodást felidéző tárgyakat őriz, és olyan ritkaságok is láthatók itt, mint a középkorban elpusztult Dobó falu kápolnájának néhány köve, illetve a Rika erdőben talált 7–9. századi leletek. A gyűjtemény azóta magángyűjtők adományaiból is gyarapodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok