A történelmi egyházak közös istentiszteletét követően Markó Béla és Lukács Tamás magyarországi országgyűlési képviselő, a magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban és József Attila Elégia című versét hallgathatta meg a közönség Hatházi András színművész előadásában. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régiójának elnöke és Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója köszöntőbeszédeit követően a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és szólistái léptek fel, akik Erkel Ferenc és Kodály Zoltán legnépszerűbb műveit adták elő.
| Kölcsey Himnusza megváltoztatta a magyar nemzeti közösséget – mondta el Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken a budapesti Iparművészeti Múzeumban, ahol kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Az ünnep kapcsán megtartott díjátadó előtt Réthelyi Miklós hangsúlyozta: egy élet értékét azon lehet legjobban lemérni, hogy az ember mennyit tudott változtatni környezetén. „Kölcsey Himnusza megváltoztatta a magyar nemzeti közösséget (...), mert átélhetővé tett olyan elvontnak tűnő fogalmakat, mint a nemzet” – idézte fel a miniszter, hozzátéve azonban, a költő nemcsak a nemzet fogalmát írta körül, hanem a szabadságét is. Mint kiemelte, többféle szabadság létezik, így például az alkotói szabadság, „mely nemcsak a művészi önmegvalósítást jelenti, hanem az élet kiteljesítésének a lehetőségét, amikor nincs »vérözön«, sem »lángtenger«. (...) Szabadság nélkül nem születtek volna meg azok az alkotások, szellemi és közösségi teljesítmények, melyek most díjat érdemelnek”–- fogalmazott. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője rámutatott: a Himnusz „a magyar identitás és nemzeti érzület legteljesebb kifejezése”, mely szellemi vonatkozásokban is kijelöli a haza terét: „a haza tehát nemcsak földrajzi terület, hiszen magunkban hordozzuk, ahogy magunkban hordozzuk gondolatainkat, érzéseinket is, melyeket alkotássá formálhatunk”. Réthelyi Miklós kifejtette, az igazi jutalmat a befejezett munka hordozza magában, de a pénteken Szőcs Géza és Hoffmann Rózsa államtitkárokkal együtt átadott művészeti és oktatási elismerések is remélhetőleg új fejezetet nyitnak a díjazottak munkásságában. |
Markó Béla ünnepi beszédében a magyar himnusz különlegességéről beszélt. „Himnuszunk eltér más nemzetek himnuszától: nem lehet díszlépésben menetelni rá és énekelni, ez a himnusz többet jelent számunkra ennél. Azt üzeni, hogy értékeinkhez, hagyományainkhoz ragaszkodó nemzet vagyunk, amely nem dobja el értékeit. Ez a himnusz töprengő, önmagunkba néző, önkritikára képes nemzetnek mutat föl, amely nem más nemzetekben keresi a hibát, hanem önmagában. Olyan nemzet vagyunk, amely képes önmagába nézni, képes újra és újra végiggondolni saját történelmét” – fogalmazta meg saját himnuszértelmezését a civilben költő politikus.
Lukács Tamás beszédének végén a 2010-es nemzeti összetartozásról szóló törvény szövegét „adta ajándékba” Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöknek, aki a jogszabály teljes szövegét felolvasta. Szilágyi Mátyás ünnepi köszöntőjében elmondta, szükség van a magyar kultúra összetartó erejére, nélkülözhetetlen a nemzet stratégiai céljainak megvalósításához.
A magyarság művelődési helyzetéről beszélgettek annak a kerekasztal-beszélgetésnek a résztvevői, amelyet a Magyar Kultúra Ünnepe keretében rendeztek meg pénteken Nagyváradon. A tíz évvel ezelőtti első hasonló rendezvénynek is ugyanez volt a témája – emlékeztetett a két főszervező, Fleisz János nagyváradi történész, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, illetve Porkoláb Lajos, a berettyóújfalvi Nadányi Zoltán Művelődési Központ igazgatója. Az elmúlt tíz évben nagyon sok változás történt, főként ami a kultúra közvetítésének eszközeit illeti, ennek pedig nem mindenki örül – derült ki a beszélgetésből.
Pomogáts Béla irodalomtörténész azt mondta, nem nyugodt a magyarság jelenlegi műveltségi állapotát illetően. Mint kifejtette, az 1989-ig tartó időszak marxista álértékeivel szemben a társadalom ellenállást tanúsított, keresve a népi kulturális, illetve európai értékeket, de mostanra ez az érdeklődés – főként a tömegkultúra térnyerése miatt – lanyhulni látszik. Kovács Béla Lóránt, a Debreceni Egyetem adjunktusa ennél jóval optimistábban nyilatkozott: szerinte ugyanis manapság már nem elég csak azt mérni, hogy az emberek milyen gyakran olvasnak hagyományos könyveket, hiszen az új médiumok, elsősorban pedig nem is a rádió és a televízió, hanem a világháló számtalan lehetőséget kínál mind kultúraterjesztésre, mind közösségformálásra. Cs. Tóth János művészeti író szerint a nyomtatott betűt sem fenyegeti kihalás, Erdei Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa a felnőttképzés elterjedéséről beszélt, Böcskei László római katolikus megyés püspök, az esemény házigazdája pedig az egyház művelődési miliőként való működését fejtette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok