2009. február 03., 09:442009. február 03., 09:44
Vajda Lajos 1941-ben Székelyudvarhelyre, a 34. Határvadász zászlóaljhoz vonult be. A délceg, 180 centiméter magas katonára hamar felfigyeltek felettesei, és Budapestre, a testőrséghez irányították jó ajánlólevéllel. Az akkor huszonegy éves, keménykötésű fiatalember a felvételi vizsgán a legjobb eredményt érte el, így hamarosan felesküdhetett a hazára és a kormányra. A testőrök általában a királyi palotában teljesítettek szolgálatot, de ezenkívül nemegyszer külső feladatot is kaptak; így a gödöllői erdőben gyakran vadászó Horthy Miklós kormányzó testi épségére is ügyeltek. A hagyományos díszkardot és az alabárdot korszerű fegyverzet egészítette ki, pisztoly és géppisztoly mellett kézigránáttal is felszerelték az alakulatot, küldetésük szerint.
„Rémálom marad mindnyájunk számára a német bevonulás. A németek be akartak nyomulni a királyi palotába, de a testőrök ellenálltak, s csak a kormányzó utasítására vonultak vissza. A megszállók a szembeszegülésért meg akarták tizedelni az egységet, s csak egy magas rangú tiszt közbenjárására álltak el szándékuktól” – emlékezik a magyar történelem egyik legsötétebb korszakára Vajda Lajos.
A testőrség felszámolása után Vajda Lajos Marosvásárhelyre került a 2. Tüzérosztályhoz. Részt vett a Szászrégen környéki harcokban, majd alakulatával egészen Szlovákia északi részéig vonult. A háború vége Lucia-bányán érte a csapatot, ahol a legtöbben orosz fogságba kerültek. Vajda egy év múlva, tizennégy napi gyaloglás után érkezett haza Farcádra. Az erdészetnél dolgozott, de amikor fény derült múltjára, kitették állásából. Ezután gazdálkodásból élt.
A ma is egyenes tartású, kiváló emlékezőtehetségnek örvendő egykori katonával készült film rendezője és egyben operatőre Zsigmond Attila, az MTV gyergyószentmiklósi tudósítója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok