Fotó: Biró István
2011. március 10., 09:202011. március 10., 09:20
Az egy éve nyílt nagyváradi Konstant Galéria kimondottan kortárs művészek bemutatásával foglalkozik, így aztán nem is az az elsődleges célja, hogy minél több alkotást értékesítsen.
Constantin Costea, a Konstant Galéria vezetője kifejtette: a kiállítóteremnek nem is lehet az anyagi haszonszerzés a lényege, hiszen itt főképp olyan fiatal, kísérletező művészek állítanak ki, akik még keresik a helyüket a művészvilágban – az azonban alapvető követelmény, hogy kiforrott stílusuk legyen, és nagyon is átgondolt munkákkal jelentkezzenek. „Azokat a művészeket szeretnénk népszerűsíteni, akik már tudják, mit akarnak” – szögezte le a galériavezető. Arra, hogy árveréseket szervezzen, még nem gondolt, de azt mondja, Nagyváradon valószínűleg nem is lenne nagy sikere egy kortárs alkotásokat értékesítő aukciónak. Ettől függetlenül bizakodó a közönséget illetően, és nem gondolja, hogy a kortárs alkotások távol állnának a mindennapi ember ízlésétől, még akkor sem, ha a Konstant szándékosan nem olyan műveket állít ki, amelyek csak a nappali falát díszíthetik. „Sokszor előfordult, hogy az utcáról tévedtek be a járókelők, és tetszett, amit láttak. Már száznál is több olyan látogatónk van, aki rendszeresen eljön a kiállítás-megnyitókra” – magyarázta Constantin Costea. A galériában eddig egy év alatt hét kiállítást szerveztek csak váradi művészek alkotásaiból, de az eladás azért is nehézkes, mert a munkák értékének nincs egyetemes mércéje – tudtuk meg.
Szatmárnémetiben két galéria is működik a Román Képzőművészek Egyesülete szatmári tagozatának tulajdonában. Muhi Sándor grafikus, az egyesület szatmári elnökségi tagja lapunk kérdésére elmondta, az utóbbi időben egyre kevesebb képet tudnak értékesíteni ezekben a galériákban, amelyek elsősorban üzletek, csak másodsorban kiállítótermek. „Ezek alapvetően kereskedelmi egységek, ahol képeket árulunk. Annak érdekében, hogy felhívjuk rájuk a figyelmet, több kiállítást is szervezünk bennük, de annak ellenére, hogy mindkettő forgalmas, központi helyen van, kevés érdeklődő keresi fel őket” – panaszkodik a képzőművész. Muhi szerint általában havonta 2-3 alkotás talál gazdára, de olyan hónap is volt, amikor egy sem kelt el. A 22 tagot számláló egyesület galériájában a tagok munkáira keresnek vevőket, emellett természetesen képzőművészeti alapanyagokat és kiegészítő kellékeket is értékesítenek. Az újközpontbeli galéria épületében egyébként műtermeket is fenntart az egyesület. Az egyesületnek már 1989 előtt is volt saját galériája a mostanival átellenben lévő ingatlanban. Hasonló galériák nincsenek a partiumi megyeközpontban, kiállítótermeket is csak a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlege tart fenn, ahol állandó és időszaki kiállításokat rendeznek. Erdős Pál és Pap Aurél szatmári festőművészek egykori műtermeit is kiállítóteremként használja a múzeum. Emellett a városháza és a megyeháza előcsarnokában is rendeznek eladással egybekötött kiállításokat.
A 2008-ban indult, azóta sikeresen működő kolozsvári Quadro Galéria vezetője, Székely Sebestyén György művészettörténész elmondta, hogy megtalálták azt a vásárlóréteget, amit kerestek. „Nemcsak erdélyi, de magyarországi, bukaresti és németországi műgyűjtők is érdeklődnek az erdélyi műkincsek iránt, ezek a gyűjtők többnyire 10–20 ezer eurót hajlandók áldozni egy-egy festményre, de van, aki többet is” – magyarázta lapunknak a művészettörténész, aki szerint ők előnyben vannak az erdélyi galériákhoz képest, hiszen aukciósházként is működnek, így inkább a bukaresti és budapesti aukciósházakkal lehet őket összehasonlítani. A galéria vezetője szerint aukciókon sokkal jobban lehet értékesíteni a műtárgyakat, hiszen ezeknek az eseményeknek jó a reklámjuk, és sok gyűjtőt vonzanak. A Quadro karácsonyi aukciója sikeres volt, ez Székely Sebestyén György szerint pozitív irányt mutat, így reméli, hogy a tavaszi aukción is hasonlóan nagy lesz az érdeklődés és a vásárlókedv. „Romániában a műtárgypiac akkor indult be igazán, mikor megjelent három komoly galéria, amelyek kínálatában olyan darabok szerepelnek, amelyekhez máshogy nem lehet hozzájutni. Mi Erdélyben egyedül vagyunk, de ez üzleti szempontból egyáltalán nem jelent előnyt. Nagyon örülnék neki, ha több aukciósház indulna be a régióban, így lokális szinten is egészséges versenyhelyzet alakulna ki, a vásárlók többféle kínálatból válogathatnának” – magyarázta Székely.
A művészettörténész szerint tehát Romániában egyre jobb a műtárgypiac, a múlt héten megjelent összeállításunkban megkérdezett képzőművészek azonban mégis arra panaszkodtak, hogy nem tudnak megélni pusztán az alkotásból. Ez a galériavezető szerint azért van, mert nagyon sok a képzőművész, a műgyűjtők viszont a kortárs kínálatból csak a legjobbak, legeredetibbek iránt érdeklődnek. „Fontos azonban, hogy az erdélyi képzőművészek is megtalálják a közeget, amelyben kibontakozhatnak, lehetőségük van kiállítani. Az aukciósházak igyekeznek promoválni a jó kortárs alkotókat, szem előtt kell azonban tartanunk, hogy a gyűjtők elsősorban az egyedi értékek iránt érdeklődnek” – fejtette ki Székely. Hozzátette azonban, hogy a kortárs erdélyi alkotók között is vannak „kiváltságos helyzetűek”, Ioan Bunuş egyik alkotása például a Quadro egyik árverésén romániai viszonylatban a második legnagyobb végösszegért kelt el, a magyarok közül pedig Kancsura István szerepel előkelő helyen.
„A gazdasági válság olyan szempontból érintett minket, hogy eltűntek azok a vásárlók, akik ajándéktárgyként vásároltak festményeket, megnőtt azonban azok száma, akik tudják, hogy a műtárgyvásárlás nem pénzkidobás, hanem remek befektetés” – mutatott rá Székely.
Az evangélikus püspökség Reményik Sándor Galériája utoljára 2007. december 15-én szervezett nem jótékonysági célú aukciót – tudtuk meg Szép Krisztinától, a kolozsvári galéria vezetőjétől. „A karácsonyi árverésen elég szép számmal tudtuk értékesíteni erdélyi művészek alkotásait, de ezek kikiáltási áron keltek el. A teljes összeget a képzőművészek kapták, nem számoltunk fel értékesítési költséget” – tájékoztatta lapunkat Szép Krisztina. A galéria vezetője elmondta: a gyér érdeklődés miatt azóta nem szerveztek hasonló aukciót, hiszen csak az utóbbi években kezdtek Erdélyben is népszerűek lenni az árverések. Kérdésünkre, hogy tervez-e a jövőben aukciókat a galéria, Szép Krisztina elmondta: nem, mert az evangélikus püspökség Reményik Sándor Galériája nem önálló jogi személy, így rengeteg utánajárással, munkával járna egy árverés megszervezése, amelyre nincs kapacitásuk. „Abban az esetben, ha valaki meg szeretné vásárolni a galériában kiállított képeket, megadjuk az alkotó elérhetőségét. Ennek a képzőművészek is örülnek, mert saját maguk tudják értékesíteni alkotásaikat” – közölte lapunkkal a galéria vezetője.
„Bár rengeteg neves művész élt és él Csíkszeredában, nem mindegyik tudja értékesíteni munkáját megfelelőképpen. A kudarc oka nem a színvonalas képzőművészeti alkotások iránti igény hiánya, hanem a pénztelenség” – fejtette ki a Krónikának a Grifcom Műtárgykereskedés működtetője. A bolt főleg a helyi művészek alkotásainak árusításával foglalkozik, de művészellátó boltként is működik. A megyeközpontban egyébként több olyan galéria is működött, amelyekben árveréseket is tartottak, vagy ahol lehetőség nyílt a műalkotások megvásárlására, ezek azonban sorra bezártak. Balási Csaba, a néhai Golden Galery működtetőjeként gyakran szervezett olyan nagyméretű kiállításokat, amelyek a különböző alkotótáborokban született munkákat vagy egyéb értékes alkotásokat vonultattak fel.
Damokos Csaba, a Kovászna Megyei Képzőművész Szövetség elmúlt év végén megválasztott elnöke azt tervezi, hogy megújítja a sepsiszentgyörgyi művészellátó bolt arculatát, és megváltoztatja az ott zajló műkereskedelmet. Szerinte ugyanis nem úgy kell működnie a galériának, hogy a művészek behoznak néhány képet, és azokat árulják, hanem tőkét kell kovácsolni, műtárgyakat felvásárolni, majd más galériákkal csereberélni, hogy változatosabb legyen a kínálat.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.