2009. augusztus 13., 09:452009. augusztus 13., 09:45
A rendezvény programjában helyet kaptak az arománok is, akiknek jelentkezése miatt azonban több támogató is visszalépett. Noha különösképpen Dobrudzsában egy 50 ezer főre tehető közösség vallja magát arománnak, a hazai hatóságok nem ismerik el őket különálló kisebbségként, hanem a román nemzet részeként tartják számon.
„El szerettük volna kerülni a multikulturális rendezvényen a politizálást, de egyesek rossz néven vették, hogy ők is jelen lesznek a fesztiválon. Hét évvel ezelőtt éppen a hatóságok sugallatára utasítottuk vissza az akkor maguktól jelentkező kurd menekülteket” – vázolta a kényes helyzetet Volker Reiner, a fesztivál főszervezője.
„Ezt a fesztivált éppen azért rendezzük meg évről évre, hogy ezzel is segítsünk az itt élő nemzetiségek megítélésének javításán. Idén szociológiai felmérést is végzünk majd a közönség soraiban” – mondta Volker Reiner. Koreck Mária társszervező, a marosvásárhelyi Divers vezetője hozzáfűzte, hogy egymás megismerése céljából a kilenc nap alatt több kerekasztal-beszélgetést és történelmi szemináriumot rendeznek.
Agora címen a Pro Etnicán kétnaponta egy ismertetőlap is napvilágot lát. „A Romániában élő nemzetiségek megismerésében és elfogadásában jelentős szerepet játszik a sajtó” – szögezte le Koreck Mária, aki azonban szomorúan tapasztalta, hogy a kulturális rendezvény bukaresti bemutatóján mindössze két újságíró jelent meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok