Fotó: A szerző felvétele
2009. július 29., 10:372009. július 29., 10:37
Progresszív kortársművészeti törekvések Nagyváradon, a nyolcvanas években címmel jelenik meg kötet a napokban a Partium kiadónál. A tanulmány szerzője Ujvárossy László, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti karának megbízott dékánja (képünkön). A szerző maga is aktív szereplője volt a könyvben bemutatott történéseknek, a Dialóg csoport néven ismert nagyváradi művészi csoportosulás tagjaként.
A csoport 1981-ben, a Képzőművészeti Szövetségnek a Bazár épületbeli emeleti termében tartotta első kiállítását, az utolsó közös tárlatokra pedig 1995-ben került sor, a szentendrei Vajda Lajos Pincében és a budapesti Vigadó Galériában. A másfél évtized alatt a Dialóg csoportban több mint háromtucatnyi művész fordult meg, akik javarészt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemről kerültek ki, köztük Jovián György, Ioan Bunuş, Onucsan Miklós, Boné Rudolf, Sorin Vreme, Gerendi Anikó, Dorel Găină, Egyed Judit, U. Kerekes Gyöngyi, Kovács Károly, Dan Perjovschi, Lia Perjovschi.
A csoport művészi eszköztárában szerepeltek konceptuális törekvések, éppúgy mint a folyamatművészet, a performansz, vagy a transzavangárd. „Spontán módon csináltuk, anélkül, hogy ismertük volna az ideológiájukat, a komoly művészettörténeti hozadékukat” – emlékszik vissza Ujvárossy László. A Dialóg csoport tagjai országos visszhangot kiváltó kiállítások résztvevői voltak, melyek a bukaresti kritikusok, művészettörténészek érdeklődését is felkeltették. Ennek ellenére a spontán módon szerveződő, saját programmal nem rendelkező csoportosulás mostanáig nem volt beható kutatás tárgya. A kötet anyagának jelentős része egy Sapientia kutatási ösztöndíj eredménye.
A könyvet, mely az egyetem hallgatói számára kurzusanyag lesz, Ujvárossy László többek között a példamutatás szándékával állította össze, hogy diákjaiban tudatosuljék, Nagyvárad fajsúlyos képzőművészeti események színhelye volt az elmúlt évtizedekben. A szerző az anyagnak román nyelven való megjelentetését is tervezi.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.