A svéd tudományos akadémia többek között azt emelte ki indoklásában, hogy az író „a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával” rajzolta meg „az otthontalanság tájképét”. Az 56 esztendős Herta Müllert az elmúlt napokban már – az izraeli Ámosz Ozzal együtt – lehetséges díjazottként emlegették. Rajtuk kívül az amerikai Philip Roth, Cormac McCarthy és Joyce Carol Oates, a kanadai Margaret Atwood és az algériai Asszja Dzsebár neve merült fel esélyesként a díjra.
A 10 millió svéd korona (1,4 millió dollár) pénzdíjjal járó kitüntetést, amelyet Alfred Nobel svéd iparmágnás alapított, 1901 óta ítélik oda minden évben. A kitüntetést december 10-én adják át a svéd fővárosban.
Herta Müller 1953-ban született a Temes megyei Niczfalván. Az írónő Temesváron végezte el az egyetemet, majd más romániai német írókkal megalapította az Aktionsgruppe Banat nevű szervezetet, amely azonnal szálka lett a Ceauşescu-diktatúra szemében. Müller egy ideig fordítóként dolgozott, de mivel nem működött együtt a román titkosszolgálattal, elbocsátották. Első két kötete Romániában csak cenzúrázott verzióban láthatott napvilágot.
A diktatúra zaklatásai elől 1987 elején férjével, a regényíró Richard Wagnerrel együtt disszidált Nyugat-Berlinbe, ahol Niederungen című elbeszéléskötetét már 1984-ben kiadták. Az új otthonában érzett idegenségét tükrözi a Reisende auf einem Bein című 1989-es munkája.
A kortárs német irodalom legjelentősebb alkotói között tartják számon. Az elmúlt két évtizedben több mint húsz kötetet publikált, munkásságáért számos irodalmi elismerésben részesült, egyebek mellett a Kleist-díj, a Joseph Breitbach-díj, a Würth-díj, a Franz Kafka-díj és a Konrad Adenauer Alapítvány Irodalmi Díj kitüntetettje. 1995 óta tagja a Német Irodalmi Akadémiának.
Több mint húsz nyelvre lefordított munkái révén a kilencvenes évek elejétől fontos szerzőnek számít a nemzetközi irodalmi körökben is. Nagy jelentőségű művei közé sorolják Herztier című, 1994-ben megjelent regényét is, amely a romániai ellenzékiek életét festette le.
Egyik kulcsregényének tartott, a diktatúra hétköznapjait ábrázoló A rókák csapdába esnek című műve 1995-ben jelent meg magyarul a Pesti Szalon kiadásában.
A díj kihirdetése utáni első német híradások azt emelték ki, hogy Müller annak idején mindvégig harcolt a Ceausescu-diktatúra megszüntetéséért, bánáti svábként többek között a német nyelv megőrzésével. Mint elhangzott, a díjnak egyfajta politikai üzenete is lehet, hiszen az írónő a rendszerváltás után is a hazakeresést és a hazátlanok sorsát próbálta bemutatni. A díjat tehát a német sajtó egyfajta gesztusként is értékeli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok