2009. május 25., 11:502009. május 25., 11:50
Az 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-díjjal kitüntetett költő március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét vehette át. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság pedig idén Kányádi Sándornak ítélte oda az egyik Babits Mihály alkotói emlékdíjat.
Hétvégén, a Látó Irodalmi Színpadon a Látó főszerkesztője, Kovács András Ferenc költőtárs vendégeként a marosvásárhelyi közönséget kápráztatta el csodálatos mesélőkészségével – egy kétórás est keretében. Nem anynyira a költők párbeszéde volt ez, hanem Kányádi hosszú, szellemes, anekdotákkal teletűzdelt, öniróniával átitatott monológja – életről, költészetről, kortársakról, társdalomról.
Kovács András Ferenc szerint Kányádi mesélőtehetségének kialakulásában valószínűleg szerepe volt annak, hogy valamikor színésznek készült, ilyen jellegű képzést kapott. Kányádi úgy vélte: azért nem lett színész, mert sem ritmusérzéke, sem hallása nincs. „Tulajdonképpen én fedeztem fel a playbacket, csak nem szabadalmaztattam, pedig ha megtettem volna, most Bill Gates elbújhatna mögöttem, olyan gazdag lennék”– anekdotázott a költő. Elmesélte, hogy már gyermekkorában egy iskolatársa énekelt helyette a függöny mögül egy előadáson, csak akkor még nem tudta, hogy ezt playbacknek nevezik.
| –Mostanában nagyon sok tévés interjú készült önnel a nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Számomra figyelemre méltó megjegyzésnek tűnt az, hogy ön szerint az internet végre megvalósíthatja a magyar nemzet egységét, azt, amit Illyés Gyula úgy fogalmazott meg, hogy „haza a magasban”. Kifejtené? –Ezt pontosan úgy gondolom, hogy mindenünkkel, amink van, a szellemi javainkkal föl kell hurcolkodnunk a világhálóra, mert ez egy olyan jelentős eszköz a megmaradásunk érdekében – bár ezt nem akarom profanizálni –, mint annak idején a kereszténység fölvétele volt. Igen fontos annak érdekében, hogy megmaradhassunk. Csak ezt a hálót meg kell tanítani jól magyarul. Egy kicsit büszkék lehetünk arra, hogy a magyar szellemi javak nagy része már fönn van a hálón, s ez azt jelenti, hogy többet nem lehetnek olyan politikai határok, mint amilyenek a közelmúltban voltak, s például az újzélandi magyar közvetlen kapcsolatba léphet akár a marosvásárhelyi magyarral is. –Nemrégiben azt mondta, hálás a Szekuritáténak, mert lényegében megírta ön helyett a saját naplóját, miközben ön soha nem vezetett naplót. Mekkora követési anyagot kapott önmagáról a Szekuritáté irattárából? –Nettó tizenhat kilogrammnyi anyagot kaptam eddig. Most éppen arra biztatnak a barátaim, hogy kérjem ki a magyarországi anyagot is, mert az sem mellékes. –Kit tart a legnagyobb magyar költőnek? –Petőfi Sándort. Viszont az egyik hegyet nem lehet a másikhoz hasonlítani. Lehet, hogy egy másik alkalommal azt mondtam, hogy Arany Jánost tartom a legnagyabb költőnek. Nem tudom... –Illyés Gyulával ugyanakkor igen közeli kapcsolatban állt... –Ez is igaz. Persze József Attila is óriás volt. Azt szoktam mondani, hogy én az egész szeptemberi csillagos égben gyönyörködöm, és így vagyok a költészettel is, a magyarral különösen, de a világirodalommal is. Még akkor is, ha tudván tudom, hogy csak egy-két csillag az én vezérlőcsillagom... |
Mint mondta, élete több évtizedének meghatározó helyszínei a felolvasóestek voltak. Évente mintegy 100 író-olvasó találkozón vett részt idehaza és a világban, ahol magyarok élnek. „A földön mindenütt jártam, hiszen zömmel mindenütt magyarok élnek” – csillantotta meg sajátos humorát a költő. Több költeménye mellett az Öreg kút az utca szádán című verset is elmondta, mondván: „Ezt mindenütt elmondtam. Tulajdonképpen ezzel a verssel kacsoltam egybe a világ magyarságát.” Kányádi meggyőzően ecsetelte azt, hogy a Romániai Írók Szövetsége mindig demokratikus szervezet volt, ahol „pozitív diszkriminációban részesítették az erdélyi magyar írókat”. Úgy vélte: bárki bármit mond, a magyarságnak itt, Kelet-Európában, a Balkán térségében a román, a szerb, a szlovák néppel kell közösen, barátságban élnie, jövőt teremtenie magának.
Kovács András Ferenc szerint Kányádi kinevelte magának az olvasóit. Kányádi pedig úgy vélte: az a költő marad fenn, aki a legszebb, legközismertebb, különböző eredetű, ugyanakkor a magyar nyelv alapzatát képező szavakból alkotja verseit. „Petőfit ma sem kell magyarázni, de Aranyt már tudatosan meg kell szerettetni a fiatalokkal” – magyarázta.
Azt is elmesélte, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából Budavár díszpolgárává avatták, és négyéves utánajárással sikerült Budán egy kutat állíttatnia Benedek Eleknek, amellyel azoknak a gyerekeknek állítottak emléket, akik az 1956-os forradalom áldozataiként nagyon zsenge korban vesztették életüket, ezért nem olvashatták Elek apó meséit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok