Fotó: Dávid Anna Júlia
A Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének főhősét ihlető Ladó Lajosról hallhattak előadást vasárnap a székely kultúra napja alkalmából szervezett rendezvény részvevői a farkaslaki Kultúrcsűrben. Kiderült, hogyan ismerkedett meg Ladó és Tamási, valamint hogy a farkaslaki író vett-e történetet kétezer lejért.
2016. szeptember 19., 18:372016. szeptember 19., 18:37
Mihály János történész elmesélte, fiatalkorában a lövétei könyvtár igazgatójaként mindennapos vendége volt Ladó István bácsi, aki sokat mesélt neki rokona, Ladó Lajos és Tamási Áron barátságáról.
Ezeket a fiatal Mihály nem vette komolyan mindaddig, míg az Erdélyi Helikon kiadványaiban meg nem találta Ladó Lajos novelláit Tamási ajánlásával. Ekkor kezdődött el az irodalmi oknyomozás, melyből később kötet is született.
Ladó, az író
Ladó Lajos 1907-ben született Lövétén, földműves, sokgyermekes, szegény családban – mint Tamási. Ladó Lövétén végezte iskoláit. Édesapja nagy tréfamester hírében állt, sok lakodalomba hívták szószólónak is, így a székely ember furfangját már kisgyermekként magába szívta. Ladó Lajos még gyerekként a Hargitára került erdőpásztornak, Tamási pedig egy kirándulócsoport tagjaitól hallott róla először, akik lerobbant járművük javítására várva napokig hallgatták Ladó Lajos tréfás történeteit.
Ennek hatására Tamási és Ladó között levelezés kezdődött, majd Ladó Kolozsvárra költözött, ahol kazánfűtő lett. Itt személyesen is megismerkedett az íróval, és sokat mesélt neki hargitai kalandjairól, sőt Tamási biztatására a történetek egy részét le is írta. Ezeket a történeteket Tamási csiszolta csattanós elbeszélésekké, s így kerültek Kuncz Aladárhoz, aki az Erdélyi Helikonban le is közölte azokat Tamási ajánlásával. Így indul Ladó Lajos írói pályafutása, ám amíg Tamási karrierje felfelé ívelt, az övé lefelé.
Plágiumvád Tamási ellen
1932-ben jelent meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel a rengetegben, aminek köszönhetően harmadszor is megkapta a Baumgarten-díjat. Közben Kolozsváron a kávéházi asztaloknál, irodalmi berkekben elindult a pletyka, hogy a regényt nem Tamási Áron írta, hanem Ladó Lajos, és Tamási kétezer lejért vette meg tőle a történetet.
A „pikáns irodalmi csemege”, ahogyan Dsida Jenő nevezte, plágiumváddá nőtt, melynek híre Babits Mihályhoz, a Baumgarten-díj kurátorához is eljutott. Dsida utána is járt az ügynek, és kiderítette, hogy bár az Ábel-történet magva tényleg a Ladó-féle elbeszélésekből ered, a méltán híressé vált regényt kétségtelenül Tamási írta.
Ladó Lajos később a Székely Alkalmazottak Lapja szerkesztője lett, az idegenben kallódó székely munkavállalók érdekében dolgozott, és egyes íróktól szerzett ismertető szócikkekből Székely nagyjaink címmel lexikonszerű kézikönyvet állított össze – folytatta Ladó élettörténetét Mihály János. A világháború után nem volt helye a sajtóban, hiszen néhány évig erősen jobboldali volt. Előbb visszaköltözött a Hargitai erdőpásztori lakba, majd visszatért Kolozsvárra. Időközben meghalt a felesége, majd 1963-ban ő maga is elhunyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!