Groșan Cristina: a felnőttkor felé megyünk anélkül, hogy felnőnénk
Fotó: Cinemagia.ro
Csütörtöktől látható a romániai mozikban Groșan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmje. A román-magyar rendező alkotása egyszerre szól tévelygésről, könnyedségről, halálról és a felnőtté válás egyre kitolódó folyamatáról.
2022. január 27., 15:362022. január 27., 15:36
2022. január 28., 11:112022. január 28., 11:11
A felnőtté válás hosszas, egyszerre szomorú és vicces folyamatának képi leírása Groșan Cristina első nagyjátékfilmje, A legjobb dolgokon bőgni kell című alkotás. Az aradi származású, Kolozsváron végzett rendező a kincses városban szerda este tartott díszbemutatón mesélt a nem mindennapi alkotás keletkezéséről.
A filmbeli történet szerint a 30 éves Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) élete kezd összeállni, amikor barátjával, Bencével (akit a marosvásárhelyi Bányai Kelemen Barna alakít) kiköltöznek a bérelt lakásból, és egy lakáskölcsönbe belemenve saját otthont vásárolnak. A költözés előtti este azonban nem várt fordulatot vesz, ugyanis a rég nem látott távoli rokonáról, Irma néniről (Lőrinc Katalin) – akinél éjszakára meghúzná magát –, kiderül, hogy meghalt. A halottkémekre várva Maja kénytelen ott maradni a holttesttel, miután az anyja (Hernádi Judit) nem hajlandó erre, de beállít gyerekkori barátnője, Sára (Huzella Júlia) is, akivel együtt próbálják feldolgozni a felnőtté válás nehézségeit.
A vetítést követően Groșan Cristina rendező és Vodál Vera gyártásvezető mesélt a film keletkezéséről, válaszolt számos nézői kérdésre. A beszélgetésen kiderült, hogy a kerettörténet valós – a rendezőnek el kellett egyszer tölteni egy éjszakát egy halott társaságában –, ahogy egyes abszurd epizódoknak is van valóságalapja.
A Maját alakító Rainer-Micsinyei Nóra, aki a forgatókönybe is besegített
Fotó: Cinemagia.ro
Ez a megfelelési kényszer vicces helyzeteket teremt, jöttek rá, melyeket sikeresen mutat be a film – az abszurd szituációkon sokszor egy emberként nevetett fel a kolozsvári közönség. Mint elhangzott, az alkotás egy „coming of age” film (felnövéstörténet), mely azt igyekszik bemutatni, hogy ez a folyamat napjainkban egyre inkább kitolódik, „a felnőttkor felé megyünk anélkül, hogy felnőnénk”.
Az elsőfilmes rendező két generáció között von párhuzamot, a kommunizmusban felnőtt szüleink nemzedékének „jobban ki volt kövezve az útja”, a jelenlegi fiatal felnőtteknek nagyobb a szabadsága, de a bizonytalanság is több az életükben. „Most felnőttnek lenni más fogalom, mint pár évtizede” – ismerte el.
A szarajevói filmfesztiválon nagy sikert aratott alkotás rövid idő alatt, kis költségvetésből készült a Nemzeti Filmintézet első filmeseknek szóló inkubátor programja keretében. Groșan Cristina rendező szerint maga a forgatókönyv is erre lett írva, így a forgatás gördülékenyen zajlott. Szerencsésnek mondta magát, hogy profi produkciós csapat segítette a munkát.
Groșan Cristina rendező a szarajevói filmfesztiválon
Fotó: Cinemagia.ro
A közönségből érkező „mit keresel románként Budapesten?” kérdésre válaszolva elmondta: vegyes családból származik, egyszerre érzi magát románnak és magyarnak – ez abból is meglátszott, hogy bár volt hivatalos tolmács, ragaszkodott hozzá, hogy mindkét nyelven ő ossza meg mondanivalóját a közönséggel.
Elmondta, aradiként sokáig félt magyarul beszélni, de tíz év budapesti lét után „már megy neki”, hiszen bár a magyar fővárosba mesterképzésre ment, utána ott maradt. A film témájára reflektálva elmondta, hogy bár az első nagyjátékfilm elkészítése nagy nyomás, annyira régóta foglalkoztatta a téma, annyira összefutott minden szál, hogy könnyű volt megvalósítani.
Jelenet a filmből
Fotó: Cinemagia.ro
Elismerte, amikor nekifogtak, még a „fogalmam sincs mit csinálok” érzés dominált, kérdéseket sem tudtak megfogalmazni, ez mára megváltozott. Úgy vélte, a film létrejötte kitartás és szerencse kérdése is volt. A furcsa címről elmondta: szintén valós történet ihlette, de az eddigi rövidfilmjeinek is „bonyolult, nem oda illő” címei vannak, hiszen az önirónia is bennük van.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!