Fotó: Boda L. Gergely
A korábban Marosvásárhelyen nagy népszerűségnek örvendő darabot, Eric Emmanuel Schmitt Rejtélyes viszonyok című művét mutatják be pénteken a mikházi Csűrszínházban.
2016. július 19., 12:042016. július 19., 12:04
Saját produkcióval készül közönség elé lépni pénteken a Csűrszínházi Egyesület – számolt be a bemutató tervéről Mikházán Szélyes Ferenc, Eric Emmanuel Schmitt Rejtélyes viszonyok című darabjának rendezője és egyik szereplője. Ezelőtt tizenhárom évvel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Ioan Cristian rendezésében vitte színpadra a vígjátékot Szélyes Ferenccel és Nagy Istvánnal. Az akkori produkciót nagy közönségsiker kísérte, Szélyes azonban úgy érezte, nem futották eléggé ki, nem játszották eleget.
„Többször is beszéltünk arról Nagy Istvánnal, hogy jó lenne felújítani, és megint előadni a darabot” – magyarázta a színész-rendező. A Csűrszínház saját produkciójaként mutatja be az előadást péntek este 8 órakor, majd szombaton ugyanabban az időpontban ismét műsorra tűzik az előadást. A tervek szerint ősztől Marosvásárhelyen is „újra” műsorra tűzik a Jazz & Blues Clubban.
Szélyes a sajtótájékoztatón elmondta, pályáztak a produkcióra, támogatókat is kerestek, így sikerült színpadra vinni. „Úgy állt össze a produkció, mint egy családi vállalkozás” – fogalmazott. A darabot Nagy István fordította, aki a főszerepet is játssza, a rendező és a kétszemélyes előadás másik szereplője Szélyes Ferenc, a díszlet és a jelmez Szélyes Andrea munkája. A darabban „szerepel” még egy szobor is, amely Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész alkotása.
A francia-belga származású Eric Emmanuel Schmitt ismert drámaíró, dramaturg, film- és színházrendező. Egyik legnépszerűbb darabja a Rejtélyes viszonyok, amelynek főszerepét egykor Alain Delon játszotta. Az egy óra és húsz perc játékidejű előadás cselekménye nagyon változatos, fordulatokkal teli, krimiszerű, két férfival a középpontban, akik ismeretlenül találkoznak a történet elején. Az egyik egy szigeten élő író, a másik egy jelentéktelen kisváros jelentéktelen újságírója, aki felkeresi a művészt otthonában. Beszélgetésük során a közös téma főként a nő. „Nagyon izgalmas szöveg, amely magával ragadja a nézőt” – idézte fel az egykori közönségsikert Szélyes Ferenc.
A héten a főpróba folyamata zajlik, elkészül a díszlet is, péntekre pedig készen állnak majd a bemutatóra. Az elképzelések szerint az előadást turnéztatni szeretnék Erdélyben, illetve a határokon túl is, mivel jellegzetes kamaradarabról van szó, amelyet a két szereplő kis terekben is elő tud adni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!