Bencsik Jánosnak számos romániai és külföldi helyszínen volt egyéni tárlata az elmúlt évtizedekben
Bencsik János Magyarországon élő képzőművész munkáit felsorakoztató, május közepéig látogatható tárlatot nyitnak meg ma a Kolozsvári Művészeti Múzeumban. Az alkotó – ahogyan Kántor Lajos műkritikus írta róla – következetesen az emberi lét drámáira figyel, hogy magányunkat feloldja, vagy még inkább tudatosítsa.
2021. április 27., 08:282021. április 27., 08:28
Bencsik János alkotásaiból nyílik ma kiállítás 75+1 címmel a Kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti kiállítótermeiben az érvényben lévő járványügyi intézkedések betartása mellett. A tárlatot Lucian Nastasă-Kovács igazgató, Ioan Sbârciu festőművész és Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke nyitja meg 13 órakor – közölte a múzeum.
Bencsik János festőművész, grafikus 1945-ben született Budapesten. 1959-1963 között Marosvásárhelyen, a művészeti középiskolában grafikát és szobrászatot tanult. 1965-től 1971-ig Bukarestben folytatta tanulmányait, grafika szakon diplomázott. 1974-től a Román Képzőművész Szövetség ösztöndíjasa, 1975-től tagja. 1978-ban az olasz külügyminisztérium ösztöndíját nyerte el. 1989 óta Budapesten él, a Magyar Alkotóművészeti Egyesület tagja. Számos egyéni kiállítása volt 1965-től kezdődően, nemcsak Romániában és Magyarországon, de többek közt Németországban, Belgiumban, Ausztriában, Olaszországban is.
A jó nevű, számos grafikust és festőt elindított vásárhelyi művészeti középiskola rajzasztalától messze kanyarodott tehát Bencsik János; újabb rézkarcairól a végtelen térben helyét kereső ember néz vissza ránk, ám nem az anatómiakönyvekből tanult (megtanulható) arányokhoz igazodva, hanem a várakozás és küzdelem feszültségében, szálkás-viharos torzításban – átlépve a metafizikai térbe. A hétköznapi, »jóléti« kísértések nem izgatják Bencsiket, következetesen az emberi lét drámáira figyel, hogy magányunkat feloldja – vagy még inkább tudatosítsa. Mindenesetre, szigorú művészet a Bencsiké, nem ismeri a hízelgést – csupán a szókimondást. Az igazi alkotók jellemzője ez” – írta Bencsikről Kántor Lajos az Új Tükör 1985. decemberi lapszámában.
Amint a múzeum közleményében olvasható,
Színek és formák rendkívül gazdag látványvilága rajzolódik ki, Bencsik festményei ugyanakkor figurálisak és absztraktok, sajátos élményvilágot, hangulatot teremtve, mondhatjuk magánmitológiát. A kiállítás megtekinthető április 27. és május 16. között, szerdától vasárnapig,
10-17 óráig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!