A Jónás című darab a a mai világ művészének létállapotáról, a hittel kapcsolatos kételyeiről szól
Fotó: Mihaela Marin
„Számomra a Jónás a mai világ művészének létállapotáról, a hittel kapcsolatos kételyeiről szól” – fogalmazott Tompa Gábor rendező, aki Marin Sorescu Jónás című drámáját állította színpadra a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Az évad utolsó bemutatóját vasárnap láthatja a közönség.
2019. június 14., 14:142019. június 14., 14:14
2019. június 14., 14:222019. június 14., 14:22
A Kolozsvári Állami Magyar Színház idei évadának utolsó bemutatóját vasárnap este 8 órától tartják a színház stúdiótermében. Marin Sorescu Jónás című drámáját Tompa Gábor állította színpadra, az előadás a bukaresti Nottara Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház koprodukciójaként jött létre.
Marin Sorescu első színdarabja, a Jónás, A sekrestyés (Paracliserul) és A méhkirálynő (Matca) című művekkel együtt alkotja A sóhegy szomjúsága című trilógiát.
A bibliai Jónással ellentétben Sorescu magányos halásza nem hordoz semmilyen bűnt, semmilyen vétket. Már a történet elején elnyeli egy hatalmas hal, és ahányszor sikerül megszöknie a hal gyomrából, mindig egy nagyobb gyomorba kerül, egyik börtönből a másikba – ami végtére is az emberi lét sajátossága.
– fejtette ki Tompa Gábor.
Mint fogalmazott, pontosan ezt akarták megragadni azzal, hogy behozták a Cristina Juncu által játszott szereplőt, aki egyfajta kommentátor, visszhang, angyal, szirén, a kísértő hangok megszemélyesítője. „Ő jelképezi a kommunikáció hiányát a mai világban, amikor a túlságosan is fejlett technológiák korát éljük. Ez az, amit fel akarunk mutatni. Máskülönben a szöveg rendkívüli költői erővel bír, különleges a humora is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen Sorescu és főhőse számára a túlélést jelenti. Túlélni a humor révén” – mondta a rendező.
Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmeztervező az előadás látványvilágáról szólva kifejtette, összegyűjtöttek mindenféle tárgyat, amiről úgy képzelték, hogy benne lehet a cethal gyomrában, ugyanakkor megpróbálta világossá tenni a terem sötét terét, és azt akarta, hogy minden fehér legyen, aztán ott van a partra dobott kagylók fehérje, amikor megszáradnak. „Tulajdonképpen a víz és a só kioldja az összes színt, és minden krétafehér lesz. Éppen ezt a hatást akartuk elérni: ezt a fehéret, a mindenféle sajátos színtől megszabadított teret. Ugyanakkor a mi cethalunk sok olyan tárgyat is lenyelt, melyeket az emberek dobálnak a tengerbe. Szemetet, műanyagot… Tehát a mi cethalunk egy ma élő bálna”– fogalmazott a díszlet- és jelmeztervező.
Ada Milea, az előadás zeneszerzője elmondta, számára a Jónás című költemény a magányról szól, arról, hogy mennyire elveszettek vagyunk ebben a világban, bármennyire is úgy tűnik, hogy jól megvagyunk benne. „A cethal belsejének rezonálnia kell Jónás gondolataira minél szokatlanabb módon.”
A szövegek megzenésítése Tompa ötletei nyomán született, és azt hiszem, maguktól szólaltak meg. A Cristina Juncu énekelte dalok tragikus humora minket is olykor-olykor nevetésre fakasztott. És szeretném, ha a nézők is ezt éreznék”– fogalmazott Ada Milea. A címszerepet Gabriel Răuță játssza, Cristina Juncu pedig a Visszhang szerepében egyfajta alteregója Jónásnak. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Carmencita Brojboiu, a zenét Ada Milea jegyzi. Az előadás román nyelven tekinthető meg magyar és angol felirattal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!