HIRDETÉS
Az esemény egyrészt az intézmény irodalmi folyóiratokat bemutató sorozatába, másrészt az Arany János születésének bicentenáriuma apropóján szervezett rendezvénysorozatba illeszkedett.
A Látó márciusi, a költőóriásról szóló számát Kovács András Ferenc főszerkesztő és Demény Péter szerkesztő mutatta be, az eseményen magyarországi írók, irodalomtörténészek is részt vettek: Margócsy István, Márton László, Várady Szabolcs és Wirth Imre (utóbbi a múzeum munkatársa), akiknek írása jelent meg a jubileumi számban.
Demény Péter a Krónikának elmondta, a lapszámbemutatón magát a folyóiratot is bemutatták, levetítettek egy korábbi dokumentumfilm részletét, amelyben Gálfalvi György ismertette a Látót. A beszélgetésen elhangzott az is, hogy a jelenlevő magyarországi írók, irodalomtörténészek hányszor közöltek a folyóiratban, illetve hányszor jártak Marosvásárhelyen.
„Természetesen szó esett arról is, hogy
A jelenlevők arról beszéltek, a költő egyes nagyepikai művei, mint például a Buda halála vagy a Toldi szerelme, eléggé nehezen megközelíthető ma, aligha akad olvasó, aki úgy olvassa a Toldi szerelmét, mint mondjuk egy regényt. Ugyanakkor a balladái, az Őszikék, az olyan nagyszerű versek, mint a Kertben vagy a Visszatekintés, mindenképpen könnyebben megközelíthetőbbek a mai olvasó számára, mint a nagyepikája" – mondta Demény Péter.
Hozzátette, a bemutatón úgy tűnt,
a Marosvásárhelyen szerkesztett irodalmi folyóirat nem ismeretlen a jelenlevők számára,
a lapszámok, amelyeket a Petőfi Irodalmi Múzeumba vittek a szerkesztők, mind elfogytak.
„A marosvásárhelyi Látó a rizikósabb utat választva 25 (!) anyaországi és erdélyi értelmiségit kért meg, hogy kezdjen valamit Arannyal mintegy száz oldalban: tudományos szempontból alighanem a Tiszatáj, irodalmi újraértés szempontjából pedig a Látó viszi a prímet, így most ők kerülnek a középpontba" – olvasható Zelei Dávidnak a Látó Arany-számáról szóló szemléjében.
