A Krisztus Király templom kiváló akusztikájának köszönhetően ideális koncerthelyszín
Fotó: Facebook/SepsiClassic
A közönség zene iránti szeretete hívta életre a SepsiClassic komolyzenei fesztivált, mely immár két éve színesíti Sepsiszentgyörgy kulturális rendezvényeinek egyébként is színpompás palettáját. Ványolós-Albert Sarolta programfelelőst faggattuk a vasárnapig zajló esemény létjogosultságáról, idei programjáról.
2024. július 06., 08:562024. július 06., 08:56
2024. július 06., 15:102024. július 06., 15:10
A sepsiszentgyörgyi SepsiClassic egy komolyzenei fesztivál, mely nemcsak a műfaj kedvelőinek kíván szórakozást kínálni, hanem a műfajt kevésbé ismerőkkel is próbálja megszerettetni azt. Ványolós-Albert Sarolta főszervező elmesélte, hogy az idén július 4-én, csütörtökön elkezdődött, vasárnapig tartó fesztivál alapgondolata „nagyon régi időkben gyökerezik”: közel két évtizede indította el a helyi városimázs iroda az első hangversenyévadot (amit most már a Kónya Ádám Művelődési Ház szervez).
Továbbá három évvel ezelőtt a Liszt Intézet elindított egy Üveghang Akadémia elnevezésű programot Sepsiszentgyörgyön, ami a klasszikus avagy komolyzenére való nevelésről szólt, arról, hogy „a zenét ne csak hallgassuk, hanem érezzünk rá a lényegére”. Mivel ez a program is nagyon sikeres volt, a város felkérte Ványolós-Albert Saroltát a fesztivál első, tavalyi kiadásának megszervezésére, és jelenleg úgy tűnik, hogy a rendezvény hagyományt teremtett.
– vélekedik a szervező, hozzátéve, hogy az első kiadás megszervezése nagy kihívás volt: kitalálni a nevet, a koncepciót, elkezdeni kapcsolatokat építeni.
Fotó: Facebook/SepsiClassic
„A program-összeállításban tavaly arra figyeltünk oda, hogy nagyon híres, neves előadókat is meghívjunk, de mellette nem engedtük el a nagyon fiatal itthoni zeneiskolásoknak a kezét sem, ezért minden nagy fellépő mellé megszerveztünk ilyen kisebb előadásokat a zeneiskolás tehetségeknek, és ezt nagyon élvezték a főfellépők is. És ezáltal egy kapcsolat is létre tudott jönni, hogy akár egy további fellépés lehetőséget tudjanak biztosítani nekik” – idézte fel.
Hozzátette, az önkénteseiket is többnyire művészeti iskolákból válogatták ki, hogy a diákok tanulják meg: egy ilyen típusú rendezvény mögött mekkora munka, logisztika van, hogy azok, akik gyakran fellépőként mennek el fesztiválokra, értsék meg, hogy a háttérben is „kőkemény” munka zajlik, ott elszánt csapat áll. Ványolós-Albert Sarolta szerint a tavalyi kétezres részvevőszám is a rendezvény létjogosultságát bizonyítja, így felkérték a folytatásra.
„Idén még inkább fontosnak tartottuk leépíteni azokat az előítéleteket, amelyek esetleg arról szólhatnak, hogy a klasszikus zenétől félni kell, mert az értelmezhetetlen, mert nem könnyűzene. És emiatt terveztünk, szerveztünk workshopokat, kórusműhelyt, ami pont arról szól, hogy nem kell abszolút hallásod, ritmusérzéked legyen, ha szeretsz énekelni. A tavaly volt szerencsém megismerni Magyar Kornélt, aki egy indiai ütőhangszeres művész, és aki most már workshopot tart négy napig a SepsiClassicon. Lehívtuk Bősze Ádámot, aki Magyarországon az egyik legjobb zenetörténész. Artur Kaganovskiy hegedűművészt ezúttal nem koncertezni hívtuk el, hanem hobbijáról, a hangszerkészítésről tart előadást” – sorolta Ványolós-Albert Sarolta.
Fotó: Facebook/SepsiClassic
Szerveznek kisebb koncerteket az Erzsébet Parkban található tó mellett, amik már tavaly is nagyon jól „beváltak”, a családoknak nagyon jó programot jelentettek a nyári délutánokon.
A szervezők évről évre külön figyelnek arra a magyar többségű városban, hogy román meghívottjai is legyenek a rendezvénynek: Magdalena Suciu hegedűművész Brassóból érkezett az idei fesztiválra, Mădălina Bourceanu magánénekes pedig a Csíkszentsimonból származó, a budapesti Állami Operával is kollaboráló operaénekessel, Sándor Csabával fog duetteket énekelni vasárnap este.
A fesztiválon minden korosztály jelen volt tavaly is, jelen van idén is: Ványolós-Albert Sarolta kiemelte, hogy meglepő módon még egy ilyen hétvégén is be tudnak szép számban vonzani fiatalokat, amikor olyan rendezvények zajlanak Erdélyben, mint például a Vibe fesztivál Marosvásárhelyen. Kiemelte, külön öröm, hogy a közönség soraiban ott ülnek helyi zenészek, zenetanárok is, hiszen jelzi, hogy a rendezvény nem csak népszerűsítő jellegű, hanem minőséget is képvisel.
Szeptember 8. Szűz Mária születésének napja, helyenként Kisboldogasszonynak vagy Kisasszony napjának is nevezik. Ez a nap országszerte búcsújáró nap volt és népszokások fűződtek hozzá.
Bár felére csökkentették a költségvetését, hét premiert és két fesztivált tervez most kezdődő, 2024-25-ös évadában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Új névvel indítja 2024/25-ös évadát, Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a sepsiszentgyörgyi társulat.
Szeptember 13-án tartják Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmdrámájának a romániai mozibemutatóját. A kolozsvári premier előtti vetítésen a film alkotóival is találkozhat a közönség.
Eredeti, eddig kiállítatlan műtárgyanyag látható a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Költő lenni vagy nem lenni című tárlatában, amely a korábbi kiállításokkal ellentétben új koncepcióval az életrajz helyett Petőfi Sándor szövegeire épít.
Három nagyszínpadi bemutatóval, változatos kínálattal várja közönségét az új évadban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata.
Nagy kiterjedésű középkori települést, az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén, ahol a Déri Múzeum régészei 2022 augusztusától 2024 áprilisáig végeztek feltárásokat 13,5 hektáron.
A Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle idei versenyprogramjába 12 fiatal erdélyi magyar filmes alkotása került be.
Új magyar film készül Bolond Istók címmel, az alkotás az alig 19 éves Arany János vándorszínészként töltött fél évét követi nyomon.
Közönségsiker-gyanús évadot nyit a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: többek közt a Chicago című nagy sikerű musical és a Piszkos Fred, a kapitány regény adatációja is szerepel a kínálatban.
szóljon hozzá!