Fotó: MTI
A neves kolozsvári származású szobrászművészek, Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor mintegy százharminc alkotását állítják ki a két művész életmű-kiállításának számító eseményen a budapesti Műcsarnokban.
2016. július 05., 19:002016. július 05., 19:00
A budapesti Műcsarnokba szállították Szervátiusz Tibor Dózsa Györgyöt ábrázoló szobrát, amelyet a július 27-től látható életmű-tárlaton tekinthet meg a közönség. A Tüzes trónon című, Dózsa-szobor néven ismert több mint három méter magas, egy méter széles, 630 kilogrammos vörösréz, vas- és faalkotás a Magyar Nemzeti Galériát (MNG) eddig csak egyetlen alkalommal, 2009-ben hagyta el. Akkor a debreceni MODEM Messiások című tárlatán állították ki.
A Műcsarnok október 16-ig látható Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor - Két szobrász, két nemzedék című tárlata a két művész életművének retrospektív bemutatására vállalkozik. A Műcsarnok szoborcsarnokában és az oldalról kapcsolódó termekben a kolozsvári születésű apa és fia mintegy százharminc alkotása lesz látható, a tárlat kurátora Rockenbauer Zoltán – közölte az intézmény az MTI-vel.
Az 1983-ban Budapesten elhunyt Szervátiusz Jenő művészetének középpontjában a szülőföld és a magyar kultúra szeretete állt. Küldetéstudatát és a magyar nép sorsa iránt érzett elköteleződését fia is magáénak vallja. A Műcsarnok tárlata a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzött Szervátiusz Jenő-szobrokat és Szervátiusz Tibor monumentális munkáit is bemutatja, így a Tüzes trón mellett a ritkán látható, több mint négyméteres Kolozsvári Krisztust is.
A kiállításra csaknem 80 mű érkezik Szervátiusz Tibor műterméből, köztük a hatalmas andezit Ady-fej és a bronz Szabó Dezső-fej. Az érdeklődők megtekinthetik a művész Petőfi Sándort ábrázoló több művét, egyebek mellett a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Ispánkút címűt. A tárlaton szerepel továbbá az MNG gömbkő Móricz-feje és párdarabja, a homokkőből készült Napisten lánya. A nagyméretű főművek látványát egészítik ki a kisebb faragások és öntvények, valamint a vetítés segítségével bemutatni tervezett köztéri művek.
Szervátiusz Jenő és Tibor munkái már számos európai nagyvárosban láthatók voltak, de igazán jelentős, átfogó bemutatásukra évtizedek óta nem volt példa. A Műcsarnok kiállítása ilyen értelemben minden korábbinál komplexebbnek ígérkezik. Egyrészt kitekintést ad Szervátiusz Tibor legutóbbi alkotásaira, másrészt a Kolozsváron és budapesti közgyűjteményekben lévő művek most először lesznek együtt láthatók. A kiállítás megnyitóján, július 26-án jelen lesz a 86. születésnapját aznap ünneplő Szervátiusz Tibor is.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!