HIRDETÉS
Mint a szervezők közleményében olvasható, a huszár központi figurája a mézeskalácsoknak, népmeséknek, a költészetnek (János vitéz) vagy a képzőművészetnek. Lovas figurák játékokon is megjelentek már az első időktől kezdődően, de a legújabb korokban is népszerűek maradtak. Ehhez hozzájárul, hogy ma már kultusza van a hagyományőrző huszárságnak, a korhű öltözéket viselők elengedhetetlen hozzátartozói lettek a koszorúzásoknak, megemlékezéseknek.
Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején Magyarországon Schenk Károly fröccsöntőmester a német Playmobil figurák mintájára készítette el saját játékait, ezek legnépszerűbbje a huszár figura lett. A felszerelés egy játékhoz képest korhűnek mondható, a zászló, címer mind a XIX. századból való hű mása. A huszárokhoz elkészültek az ellenfelek is, a császári osztrák katonák is.
A gyártás 2000-ben megszűnt, a figurák és kiegészítőik azonban ma is keresettek, valószínűleg minden háztartásban volt vagy van belőlük.
A Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja ezeknek a figuráknak a szakavatott gyűjtők által létrehozott csatajeleneteivel szeretne emléket állítani a háromszéki 1848-49-es eseményeknek.
A kiállítás anyaga a gyűjtők magántulajdona, amit az évek során gyarapítottak és teszik ezt ma is, hogy emléket állítsanak ennek a népszerű játéknak és ezáltal a magyar történelem jelentős eseményeinek is. A kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeum is támogatta munkatársuk személyes közreműködésével.
Az 1848-49-es események közül Háromszék vonatkozásában a kökösi csatának és azon belül Gábor Áron halálának van a legnagyobb kultusza. Az akkori események ma már kissé másként élnek az emlékezetben, mint ahogy az újabb kori kutatások eredményei szerint valójában megtörténtek. Például Kökös környékén nem egy, hanem három csata volt, és az, amelyben Gábor Áron a halálos találatot kapta, valójában Uzonhoz közelebb történt, és nem a kökösi híd előtt. Ugyanakkor az ágyúöntés sem épp akként történt, mint ahogy azt sokáig hirdették.
Mindez természetesen nem von le semmit sem Gábor Áron érdemeiből, hiszen megszervezte az ellenállást, bizakodó volt az ágyúk elkészítésének ügyében, példamutatóan vette ki részét a harcokból, sőt, életét is adta a szabadságért. A kökösi-uzoni csata, vagy az ágyúöntés játékokkal történő bemutatása maradandó élményt jelent a gyerekeknek, de általa a felnőttek is hozzájuthatnak az újabb kutatások eredményeihez. Az efféle „játék” összeköti a különböző világokat, és elfogadhatóbbá, érthetőbbé teszi a valóságot, a múltat, amiként ez volt egykor a mese szerepe is.
