Fotó: A szerző felvétele
2011. július 29., 09:492011. július 29., 09:49
A Quadro Galéria utolsó nyári tárlatának megnyitójára került sor szerdán délután, amely a hatvanas–hetvenes évek kolozsvári grafikusművészeinek alkotásaiból mutat be reprezentatív válogatást. Kolozsváron ebben az időszakban alakult ki Románia egyik legmarkánsabb grafikai „jelensége”, amelynek keretében a szocialista realizmus formai és tematikai megkötéseitől menekülő alkotók, sok esetben festők is, fordultak a grafika felé, hiszen ez úgymond „rejtőzködőbb” műfaj, mint a cenzúra figyelmét mindegyre felkeltő festészet. Ezek a grafikák egy korrajzot tárnak elénk, amelyek technikai kísérletezésekről, újításról árulkodnak, nem utolsósorban másfajta tartalmat és szabadságtudatot próbálnak kifejezni.
Székely Sebestyén György, a galéria igazgatója elmondta, hogy ezek az alkotók esztétákkal, irodalmárokkal, költőkkel dolgoztak együtt, és ennek apropóján esett Szilágyi Júlia műkritikusra (portrénkon) a választás, aki beszédét személyes élményekkel, anekdotákkal tűzdelve nyitotta meg a kiállítást. Szilágyi örömét fejezte ki, hogy viszontláthatja azokat az alkotásokat, amelyeket ismert, és általuk felidézheti azokat a művészeket, akiket szeretett, és akik nagyon nehéz körülmények között éltek és alkottak abban az időben, amikor az ideológiai irányzat a művészetet eszköznek tekintette, politikai célokra használta.
Hangsúlyozta, nem mindegy, hogy milyen áron lett a művész szolgává és a művészet eszközzé, annak idején ugyanis olyan emberek irányították a művészetet, akiknek hatalmuk volt, de hozzáértésük nem. „Minden ilyen kiállítás példa arra, hogy a művészeink nagy lelkierővel tudtak ellenállni ennek a nyomásnak, megpróbálták – a legtöbb esetben sikerrel – saját művészi egyéniségüket képviselni. Sok művész megtalálta az utat, hogy a maga realizmusát képviselje” – méltatta a tárlatot Szilágyi Júlia. Ennek a generációnak Negulescu György alkotása: egy fal előtt hintázni vágyó copfos kislány lehetne a szimbóluma, aki a fal miatt nem tud lendületet venni, vagy Ioan Horvath Bugnariu Bokszolók című műve, amely az elnyomó rendszerrel folytatott küzdelem allegóriája is lehet.
A kiállítás, amely augusztus 21-éig látogatható a Jókai (Napoca) utcai galériában, egyelőre 32 grafikusművész munkáiból mutat be válogatást, de a galéria hosszú távú tervei között szerepel bemutatni a korszak teljes termését.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
szóljon hozzá!