Fotó: Pixabay.com
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója beismerte, hogy hibáztak, ennek nyomán élhetett vissza a Cambridge Analytica több tízmillió felhasználó adataival. A cég romániai fiókintézményét egyébként egy erdélyi magyar üzletember vezeti.
2018. március 22., 16:582018. március 22., 16:58
2018. március 22., 17:012018. március 22., 17:01
Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és elnök-vezérigazgatója beismerte a Facebook tévedését és teljes körű vizsgálatot ígért a Cambridge Analytica ügyében. Zuckerberg – aki először nyilatkozott nyilvánosan a brit–amerikai politikai elemző és tanácsadó cég botrányának kirobbanása óta – saját Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját szerdán.
Nyilatkozatában kijelentette: a Facebook „követett el hibákat”, de mostantól az egyik legfontosabb feladatuknak tekintik annak biztosítását, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Ennek érdekében
A felhasználók adataihoz történő hozzáférést pedig ezentúl korlátozzák: csupán a nevek, a profilképek és az e-mail-címek lesznek nyilvánosak, minden további adat csakis akkor lesz elérhető, ha a fejlesztő előzetesen írásos szerződést köt a Facebookkal, megszerzi a felhasználó jóváhagyását is – hangsúlyozta Zuckerberg.
Az ügy előzménye, hogy sajtójelentések szerint a londoni székhelyű, de New Yorkban is irodát fenntartó Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket tudtuk nélkül. A botrány kirobbanása után letiltották a közösségi oldalról a Cambridge Analyticát, amelynek alapítói és befektetői között van Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök egykori tanácsadója, aki egy ideig a cég alelnöke volt és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója.
A Facebooknak „megvan a felelőssége felhasználói adatainak védelmében” – fogalmazott a közösségi fórum alapítója, s hozzátette, hogy ha e felelősségnek nem képes eleget tenni, akkor „nem is érdemli meg, hogy szolgálja” a közösséget. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egyaránt vizsgálatot indítottak a hatóságok a Cambridge Analytica ellen, a Facebook adatainak feltételezett nem megfelelő felhasználása miatt.
Az Egyesült Államokban vezető kongresszusi politikusok, köztük Dianne Feinstein, a szenátus igazságügyi bizottságának vezető demokrata párti politikusa, már a hét végén sürgették Zuckerberg kongresszusi meghallgatását.
Mindeközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) cáfolta, hogy kapcsolatban állt volna a Cambridge Analyticával, és megpróbált volna támogatást kérni a cégtől a 2016-os választási kampányban. A párt hivatalos közleményben reagált az ezzel kapcsolatban szerdán megjelent hírekre. A közlemény szerint nem működtek együtt és nem is kezdeményeztek együttműködést a céggel, sem a 2016-os parlamenti választások idején, sem azt megelőzően, sem azt követően. A párt elnöke, Liviu Dragnea is leszögezte: szó sincs róla, hogy együttműködtek volna a Cambridge Analyticával. „Én úgy értesültem, hogy máshol voltak érdekeltek” – mondta a politikus.
Az AP hírügynökség arról írt, hogy a cég egyik befolyásos vezetője, Mark Turnbull megkeresett egy brit tanácsadót, Rupert Wolfe Murrayt, és felajánlotta neki, hogy egy stábbal két-három hónapon át lássa el kampánytanácsokkal a pártot. Murray azonban visszautasította az ajánlatot, mondván, nem dolgozik pártoknak.
A RISE Priject oknyomozó portál szerint az SCL Group nevű brit starégiai tanácsadócég, amelynek a Cambridge Analytica is része, 2011-ben nyitott Romániában irodát. Az SCL a New York Times szerint ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, mint a Cambridge Analytica, csak az Egyesült Államok határain kívül. A két cég vezetősége szorsan összefonódott.
A cég romániai honlapján olvasható bemutatkozó szerint az SCL Group vezető pozíciót tölt be a világban az adatalapú kommunikáció terén. Szolgáltatásait a magas szintű adatelemzés és a nagyközönség mozgósítása terén ajánlja. Tavalyi sajtóhírek szerint az SCL Group olyan, titokban tartott kilétű parterekkel kötött szerződést, akiknek célja gátat vetni a korrupcióellenes harcnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!