Fotó: NATO
A drónok, tüzérségi lövedékek és katonai járművek növekvő mértékű hazai gyártása szó szerint Ukrajna szabadságát jelenti – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videoüzenetében.
2024. január 31., 14:142024. január 31., 14:14
Külön említette a nagyobb hatótávolságú drónok ukrajnai előállítását, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
Hozzáfűzte: a jelenlegi háborús helyzetben csak erőszak árán lehet kivívni a szabadságot. Oroszországot, amely háborút indított Ukrajna ellen, a harcmezőn kell legyőzni – ismételte meg gyakran hangoztatott meggyőződését.
Beszámolt arról, hogy Kijevben találkozott az ukrajnai látogatásra érkezett Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkárral, aki bemutatta az Ukrajna euroatlanti integrációjával foglalkozó új nemzetközi munkacsoport terveit. Zelenszkij idézte Rasmussen kijelentését, mely szerint Ukrajna nemcsak a saját, hanem mindenki szabadságáért is küzd.
Zelenszkij a fronton kialakult helyzetet nehéznek nevezte.
A Mikolajiv megyei Sznihurivkában drón okozott tüzet egy raktárépületben és egy üzletben, egy ember súlyosan megsebesült – írta szerdán Vitalij Klim, a dél-ukrajnai megye katonai kormányzója a Telegramon.
Oleh Szinyehubov katonai kormányzó arról számolt be, hogy az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban három ember könnyebben megsebesült.
Az éjszakai támadásban az orosz erők 20 drónt és három Iszkander típusú ballisztikus rakétát vetettek be – közölte az ukrán légierő, amelynek állítása szerint
Eközben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán arról beszélt: ki kell pótolni az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a tűzképesség tekintetében mutatkozó rendkívüli aránytalanságokat, Ukrajnának sürgősen lőszerekre van szüksége.
Az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális tanácskozását megelőzően Josep Borrell hangsúlyozta:
Fontos tisztázni a katonai támogatásra, valamint a lőszertámogatásra vonatkozó uniós ígéretek teljesítésének állását, és áttekinteni, hol tartunk most, hol leszünk márciusra és az év végére – közölte.
A mostani tanácsülés fő célja tehát áttekinteni az elkötelezettség és a vállalások megvalósításának állását – húzta alá Borrell, majd hozzátette:
Fontosnak nevezte az európai lőszergyártás kapacitásainak bővítését az ukrajnai fegyver- és lőszerszállítás mellett a tagállami raktárak feltöltése szempontjából is. A szakminiszerek ezen elvárásoknak megfelelően az európai védelmi ipar megerősítését célzó tervet tekintenek át – tájékoztatott.
Lavrov: Volodimir Zelenszkij békeformulája ultimátumot jelent Moszkva számára
Ultimátumot jelent Oroszország számára a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által előterjesztett „békeformula” - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a BRICS-államok vezetőinek személyes képviselőivel (serpákkal) szerdán tartott moszkvai találkozóján.
„Az Egyesült Államok és szövetségesei a hírhedt Zelenszkij-formulát(…) erőltetik, és úgy próbálják bemutatni a nemzetközi közösségnek, mint a rendezés egyetlen lehetőségét. Az, hogy ez a lehetőség nem más, mint ultimátum Oroszországnak, hogy egyszerűen kivitelezhetetlen, és nem válik becsületére azoknak, akik külpolitikai döntéshozóként és hatékony irányítóként próbálják magukat feltüntetni, mindenki számára világos” – mondta Lavrov.
Rámutatott: Kína, Brazília és Dél-Afrika kezdeményezéseire az ukrajnai rendezésben nincs szüksége a Nyugatnak.
„Megkérdeztem azokat, akik részt vettek a békeformuláról rendezett davosi találkozón, hogy a világ többsége ezekre a kezdeményezéseire mennyi figyelmet fordít. Azt mondták nekem, hogy semmi figyelmet nem kapnak. Nincs szükségünk kezdeményezésekre tőlük, egyáltalán nincs szükségünk semmire tőlük, csak arra, hogy eljöjjenek, beüljenek és megszámolják őket, majd egy új rekordszámot mutassanak be a világnak. Mindezt a Zelenszkij-féle békeformula aktívumába fogják felírni” – hangoztatta.
A miniszter úgy vélekedett, hogy ez a sajátjuktól eltérő véleménnyel szembeni teljes tiszteletlenség és annak semmibevétele.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádiónak nyilatkozva megdöbbentőnek és sokkolónak nevezte, hogy Josep Borrell európai uniós külügyi főképviselő a francia l’Obs című lapban kedden megjelent cikkében hibának nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti megbékélés lehetőségét. Úgy vélekedett, hogy ez a gondolat csak nagyon nehezen foganhat meg egy diplomata fejében, mivel ellentmond a diplomáciai munka lényegének.
Az Ukrajna győzelme az európai biztonság legjobb garanciája című cikkében Borrell hangot adott azon álláspontjának, hogy az Oroszországgal való megbékélési kísérletek ma ugyanolyan elhibázottak, mint a háború 2022-es kezdetén voltak. Azt írta, hogy Európának ehelyett fel kell szerelnie Ukrajnát a területének felszabadításához szükséges eszközökkel, beleértve a nagy hatótávolságú rakétákat és más fejlett rendszereket, és el kell köteleznie magát amellett, hogy mindent meg fog tenni, „ami csak szükséges lesz”, hogy Ukrajna győzni tudjon.
„A mi segítségünkkel Ukrajna a történelem szemétdombjára küldheti Oroszország birodalmi ambícióit. Ennek kell vezérelnie tetteinket és gondolatainkat” – írta Borrell.
Michel: Az uniós pénzügyi keret félidős elfogadása létfontosságú az ukrajnai támogatás szempontjából
Az uniós többéves pénzügyi költségvetési keret (MFF) félidős felülvizsgálatáról szóló megállapodás véglegesítése létfontosságú az Európai Unió hitelessége és nem utolsó sorban az Ukrajnának nyújtott támogatás iránti elkötelezettsége szempontjából – szögezte le Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a másnapi rendkívüli uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében.
Az egynaposra tervezett brüsszeli csúcsra szóló, az interneten is közzétett meghívólevelében Michel emlékeztetett: a legutóbbi, decemberi találkozón 26 tagországi vezető határozottan támogatta a kiegyensúlyozott tárgyalási keretet, amely világosan figyelembe veszi a fő prioritásokat, köztük Ukrajna támogatását, a migráció kezelését és annak külső dimenzióját, a Nyugat-Balkán támogatását és a természeti katasztrófákra adott európai választ. Ez a tárgyalási keret „véglegesítési terepként” szolgál a 27 tagország megállapodásához – emelte ki.
„A megállapodás megkötése létfontosságú a hitelességünk és nem utolsó sorban az Ukrajnának nyújtott támogatás iránti elkötelezettségünk szempontjából. Egyértelműen ránk hárul a feladat, hogy megoldást találjunk és teljesítsünk” – fogalmazott.
Szavai szerint sürgősen foglalkozni kell az Ukrajnának nyújtott katonai segítség minden vonatkozásával, egyebek mellett a lőszerszállítással, valamint a vonatkozó uniós eszközök kiigazításával kapcsolatban a támogatás felgyorsítása érdekében. Folytatni kell az uniós támogatást, módosítani kell és fel kell gyorsítani a katonai eszközökre vonatkozó megrendeléseket, és újakat kell leadni, ami egyben az európai védelmi ipar fellendítését is szolgálja – közölte.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!