Zelenszkij: sikerült csökkenteni az oroszok támadópotenciálját Donyeckben – Putyin: tízszer annyi drónunk lesz, mint tavaly

Ígéret. Putyin szerint az orosz hadsereg idén 1,4 millió drónt kap •  Fotó: Orosz elnöki hivatal

Ígéret. Putyin szerint az orosz hadsereg idén 1,4 millió drónt kap

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Az ukrán hadseregnek sikerült lecsökkentenie az orosz erők támadópotenciálját a donyecki régióban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében.

Hírösszefoglaló

2024. szeptember 20., 09:062024. szeptember 20., 09:06

Katonai vezetőkkel tartott megbeszélését követően azt mondta, hogy a hadsereg minden tőle telhetőt megtesz „a harci dandárok ellenállóképességének erősítése érdekében”.

Mindemellett elismerte, hogy a helyzet továbbra is „rendkívül nehéz, naponta vívott súlyos harcokkal” a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében.

Az augusztus elején indított kurszki betöréssel kapcsolatban azt mondta, hogy

a műveletnek köszönhetően Oroszország kénytelen volt erőket átcsoportosítani oda a keleti frontvonalakról, s hadifoglyokat is ejtettek egy későbbi fogolycsere érdekében.

„Arra a harcszíntérre sikerült csaknem 40 ezer orosz katona átirányítását elérni” – hangsúlyozta.

Zelenszkij beszélt arról is, hogy légitámadásban egy ember életét vesztette Szumi városának egyik idősek otthonában. Volodimir Artyuh, a régió kormányzója egy tévéműsorban egy halottról és kilenc sebesültről számolt be. Az idősek otthonában több mint kétszázan tartózkodtak.

Eközben Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadiipari bizottságnak a különleges rendeltetésű pilóta nélküli repülőgéprendszerek fejlesztéséről csütörtökön megtartott tanácskozásán kijelentette: idén a tavalyi drónmennyiség tízszeresét fogja megkapni az orosz hadsereg.

Putyin szerint

az orosz fegyveres erők 2023 végéig 140 ezer pilóta nélküli repülőeszközt kaptak, a tervek szerint 2024-ben a szállítások mennyisége a tízszeresére, 1,4 millió darabra nő.

Közölte, hogy a drónok tervezésével, tesztelésével és sorozatgyártásával speciális kutatási és gyártási központok fognak foglalkozni. Mint mondta, 2030-ig Oroszország régióiban 48 ilyen létesítmény fog megépülni.

„A kulcsfeladat a légi drónok széles választékának előállítása, ezen ígéretes technikai sorozatgyártásnak a mielőbbi megteremtése” – hangoztatta Putyin.

Egyúttal

rámutatott a drónok leküzdésére szolgáló eszközök párhuzamos fejlesztésének fontosságára a katonai és polgári objektumok védelme érdekében.

Az orosz elnök csütörtökön Szentpéterváron látogatást tett a drónokat gyártó Különleges Technológiai Központban, ahol megtekintette a robottechnikai komplexumok modelljeinek kiállítását és egy antennákat gyártó üzemegységet is.

Eközben Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár csütörtöki búcsúbeszédében kijelentette: minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke. Stoltenberg egyúttal kiállt Kijev NATO-tagsága mellett.

Az ukrajnai háborút a leggyorsabban úgy lehet lezárni, ha az ukránokat legyőzik, ez azonban nem békét, hanem orosz megszállást hoz

– mondta. „Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van” – tette hozzá a „Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről” című beszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.

Stoltenberg felidézte, hogy tízéves ciklusa alatt kulcsfontosságú változások történtek a világban – például az ukrajnai háború, a koronavírus-járvány, egyre nagyobb versengés Kínával, valamint a kibertámadások gyakoribbá válása –, azonban

e tíz év alatt a NATO is „példa nélküli változáson ment át”.

Sürgette a védelmi kapacitásokra fordított összegek növelését, hozzátéve, hogy míg korábban abban állapodtak meg: a tagországok a GDP-jük két százalékát fordítják védelemre, mára ez az arány „a minimum”, a jövőben „jelentősen többet” kell szánni a védelemre.

Az Oroszországgal folytatott kereskedelemre kitérve leszögezte: „a szabadság a szabadkereskedelemnél is fontosabb”. Mint mondta, míg régen a tagállamok egyszerű kereskedelmi ügyletként tekintettek az orosz gáz vásárlására, ma már tudják, hogy

„Oroszország a gázt fegyverként használja annak érdekében, hogy eltántorítsa a vásárlókat Ukrajna támogatásától”.

„Nem szabad ugyanezt a hibát elkövetni Kínával kapcsolatban” – szögezte le, hozzátéve, hogy bár nem ellenzi az ázsiai országgal folytatott kereskedelmet, „nem szabad a rövidtávú üzleti előnyökért feláldozni a hosszútávú biztonsági szükségleteket”.

Mindazonáltal aláhúzta azt is: a biztonság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok egymás ellen vezessenek be korlátozó intézkedéseket, ugyanis „az országaink közötti vámok és a határok növelik a költségeket, miközben csökkentik a minőséget; és mivel ez gyengíti gazdaságainkat, aláássa biztonságunkat is”.

„A katonai erőnek vannak határai” – mondta, amire példának a NATO afganisztáni misszióját hozta fel. Ezzel kapcsolatban aláhúzta:

a NATO határain kívüli bármely katonai művelet során fel kell mérni, mely célokat lehet az adott térségben elérni és melyeket nem.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között, „a párbeszéd csak akkor működik, ha erős védelmi kapacitás is jár vele”. „Meg kell győzni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnököt), hogy nem éri meg folytatnia a háborút” – hangsúlyozta.

Mint mondta,

a béketárgyalásokba Oroszországot is be kell vonni, ám ennek idejét és mikéntjét az ukránoknak kell eldönteniük.

„Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket” – tette hozzá.

„Nem létezhet valódi biztonság Európában stabil Ukrajna nélkül, Ukrajnának pedig nincs hosszútávú biztonsága NATO-tagság nélkül”

– jelentette ki, leszögezve: „a NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt”.

A főtitkár egyúttal

óva intett attól, hogy bárki magától értetődőnek vegye az Észak-Amerika és az Európai Unió között jelenleg szilárd kapcsolatokat.

Mint mondta, „a NATO nincs kőbe vésve”, és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik.

Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: „az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak – bármelyik legyen az – túl nagyok”.

Kiemelte, hogy

a NATO-tagállamok „mindig az Egyesült Államok mellett álltak a koreai háborútól kezdve az afganisztániig, és nagy árat fizettek, nem potyautasok”, mégis jogosnak nevezte az utóbbi három amerikai elnök ama bírálatát, amelyben kevesellte a tagállamok által befizetett hozzájárulást.

„Bármely olyan politika, amely alá akarja ásni ezt a szövetséget, elherdálja Amerika legnagyobb javait” – jelentette ki.

Beszédében a főtitkár méltatta utódját, Mark Rutte volt holland miniszterelnököt mint olyan embert, aki egyebek között „tudja, mikor kell kompromisszumot kötni, de azzal is tisztában van, hogy az alapvető értékekből nem szabad engedni”.

Orosz házelnök: Nukleáris világháborúhoz vezet az EP állásfoglalása
Nukleáris fegyverek bevetésével járó világháborúhoz vezet az Európai Parlament (EP) felhívása, hogy oldják fel a korlátozásokat az orosz területre nyugati fegyverekkel mérendő csapások ügyében – írta Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön Telegram-csatornáján.
„Az, amire az Európai Parlament felszólít, nukleáris fegyverekkel vívott világháborúhoz vezet” – fogalmazott Vologyin.
Az Állami Duma elnöke egyben felszólította az EP-t, hogy az állásfoglalás elfogadása után oszlassa fel magát. Emlékeztetett rá, hogy a fasizmus elleni küzdelem során 27 millió szovjet állampolgár vesztette életét és azt írta, hogy éppen az ő országa szabadította fel „egész Európát”.
Szerinte a nyugati fegyverekkel mélyen az ország belsejében végrehajtott csapások esetén Oroszország kemény választ fog adni „erősebb fegyverek alkalmazásával”. Hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban senkinek ne legyenek illúziói és rámutatott, hogy a Szarmat rakéta repülési ideje Strasbourgig 3 perc 20 másodperc.
Az Európai Parlament csütörtöki ülésén 425 szavazattal 131 ellenében és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban arra kérte az uniós tagállamokat, tegyék lehetővé, hogy Kijev a nyugati országoktól kapott fegyverrendszereket használhassa „legitim katonai célpontok” támadására Oroszországban. A dokumentum szerint a korlátozás feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és így lakossága és infrastruktúrája továbbra is ki van téve a támadásoknak. Az EP továbbá síkra szállt amellett is, hogy valamennyi uniós ország és NATO-szövetséges közösen és egyénileg is vállalja, hogy évente a GDP-je legalább 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Hét kutyát mentettek ki a pénzügyőrök egy román furgon forró rakteréből

Hét kutya – hat kölyök és egy felnőtt tacskó – került életveszélybe egy furgon zárt rakterében víz és levegő nélkül a nyári hőségben.

Hét kutyát mentettek ki a pénzügyőrök egy román furgon forró rakteréből
2025. június 29., vasárnap

Trump levélben „vámolja meg” kereskedelmi partnereit

Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi megállapodások megkötésére korábban szabott július 9-i határidő előtt levélben szándékozik tájékoztatni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.

Trump levélben „vámolja meg” kereskedelmi partnereit
2025. június 29., vasárnap

Budapest Büszkeség: szeretet, szabadság, feljelentés és ellenzéki „egyesülés” a betiltott Pride-on

A szeretetről, a szabadságról és a sokszínűségről beszéltek többek között a Budapest Büszkeség elnevezésű rendezvény szónokai szombaton, miközben a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, feljelenti a rendőrséget.

Budapest Büszkeség: szeretet, szabadság, feljelentés és ellenzéki „egyesülés” a betiltott Pride-on
2025. június 28., szombat

Erdő Péter aranymiséjét ünnepelték a Szent István-bazilikában

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.

Erdő Péter aranymiséjét ünnepelték a Szent István-bazilikában
2025. június 27., péntek

Putyin: Oroszország kész tovább tárgyalni Ukrajnával

Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.

Putyin: Oroszország kész tovább tárgyalni Ukrajnával
2025. június 27., péntek

Elfogtak egy csalás miatt körözött székely férfit Budapesten

Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.

Elfogtak egy csalás miatt körözött székely férfit Budapesten
2025. június 27., péntek

Nicușor Dan Brüsszelben: le kell nyelni a keserű pirulát

Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.

Nicușor Dan Brüsszelben: le kell nyelni a keserű pirulát
2025. június 27., péntek

Von der Leyen szerint Ukrajna kiérdemelte az uniós csatlakozást, Orbán ezt „zárójelbe teszi”

Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.

Von der Leyen szerint Ukrajna kiérdemelte az uniós csatlakozást, Orbán ezt „zárójelbe teszi”
2025. június 26., csütörtök

EU-csúcs: kulcsfontosságú öt év előtt áll az európai védelem

A következő öt év döntő jelentőségű lesz az Európai Unióban a védelmi készenlét megerősítésében – hangsúlyozták az EU-tagállamok vezetői csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozójukon kiadott nyilatkozatukban.

EU-csúcs: kulcsfontosságú öt év előtt áll az európai védelem
2025. június 26., csütörtök

Több iskolás kisgyermeket gázolt el egy férfi Pekingben

Több kisgyermeket gázolt el autójával egy kínai férfi csütörtökön Peking külvárosának egyik általános iskolája mellett – közölték a hatóságok és a kínai állami média.

Több iskolás kisgyermeket gázolt el egy férfi Pekingben