Zelenszkij szerint hiba volt, hogy az ország a Szovjetunió felbomlásakor, több mint 30 évvel ezelőtt lemondott a területén tárolt atomfegyverekről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Tartós béke Oroszországgal csak az Egyesült Államok segítségével érhető el – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban, amelynek videofelvételét hétfő este közölte az ukrán elnöki hivatal.
2025. január 28., 14:502025. január 28., 14:50
Donald Trump amerikai elnökkel beszélve az ukrán elnök egy jövőbeni tűzszünethez erős katonai támogatást és biztonsági garanciákat kért, mivel ez az egyetlen mód arra, hogy Oroszország ne tudja később újrakezdeni a 2022-ben kirobbantott háborút – mondta Zelenszkij az Il Foglio című olasz lapnak adott interjúban, amelynek részleteit az ukrán média is közölte.
Úgy vélte, hogy ez volt az alapja a Moszkva által Ukrajna ellen indított háborúnak.
Harkivban ketten, Odesszában négyen megsebesültek a kedd éjszakai orosz dróntámadás következtében, lakóházakat, üzemeket, infrastrukturális objektumokat ért találat a helyi hatóságok vezetőinek beszámolói szerint, amelyeket az Ukrajinszka Pravda idézett.
Az 1994-es budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország erős biztonsági garanciákat adott három volt szovjet köztársaságnak, Ukrajnának, Fehéroroszországnak és Kazahsztánnak, cserébe azért, hogy a területükön lévő összes atomfegyverről lemondanak. Ez „ostoba és felelőtlen” engedmény volt – mondta Zelenszkij –, mert később minden másképp alakult: amikor Oroszország 2014-ben megszállta a Krím félszigetet, valamint a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egyes területeit, Kijev beavatkozásra szólította fel a garanciát vállaló országokat, de ők nem reagáltak.
A fegyvereinket konkrét biztonsági garanciákra kellett volna cserélnünk, ami akkoriban egy dolgot jelentett: a NATO-t. Ma is egyetlen dolgot jelent: a NATO-t” – szögezte le.
Volodimir Zelenszkij azzal érvelt az interjúban, hogy NATO-országok ellen nem indult invázió, Ukrajna ellen pedig már a második zajlik, mivel megbízott a gyenge garanciákban.
Az Európai Unió összesen több mint 134 milliárd euróval támogatta már Ukrajnát, de világos, még több lőszerre, légvédelemre, kiképzett katonákra van szüksége – jelentette ki Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Brüsszelben.
„A közelmúltunk történelme miatt már nem vagyunk hajlandóak feladni azt, ami a miénk, anélkül, hogy cserébe komoly biztosítékot kapnánk a békére. Az atomfegyvereink átadásáért cserébe háborút kaptunk” – mondta.
Zelenszkij felidézte, hogy a Trumppal folytatott megbeszélésen a budapesti memorandumra, valamint a 2019-ben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozójára hivatkozva arra figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy „Putyin gyakran megszegi a szavát”.
„Ha a másik fél nem tartja be az ígéreteit, és gyakran hazudik, akkor kivételes körülményekre van szükség ahhoz, hogy Putyin megértse: az ígéretek megszegése és a háború újraindítása már nem opció” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök az interjú szerint a budapesti memorandummal kapcsolatban azt mondta Trumpnak: „ha visszamehetnék 1994-be, csak olyanra cserélném el a nukleáris fegyvereinket, ami valóban elrettent minden agresszort, függetlenül a politikai hatalmától, területének nagyságától vagy katonai erejétől”. Mire az amerikai elnök Zelenszkij szerint azt válaszolta: „Igen, értem, amit mondasz. Nem lehet háromszor elkövetni ugyanazt a hibát”.
A Kreml hétfőn közölte, hogy még nem kapott jelzéseket az Egyesült Államoktól Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump elnök esetleges találkozójának megszervezéséről, de továbbra is készen áll egy ilyen találkozó megszervezésére.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!