Zelenszkij szerint hiba volt, hogy az ország a Szovjetunió felbomlásakor, több mint 30 évvel ezelőtt lemondott a területén tárolt atomfegyverekről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Tartós béke Oroszországgal csak az Egyesült Államok segítségével érhető el – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban, amelynek videofelvételét hétfő este közölte az ukrán elnöki hivatal.
2025. január 28., 14:502025. január 28., 14:50
Donald Trump amerikai elnökkel beszélve az ukrán elnök egy jövőbeni tűzszünethez erős katonai támogatást és biztonsági garanciákat kért, mivel ez az egyetlen mód arra, hogy Oroszország ne tudja később újrakezdeni a 2022-ben kirobbantott háborút – mondta Zelenszkij az Il Foglio című olasz lapnak adott interjúban, amelynek részleteit az ukrán média is közölte.
Úgy vélte, hogy ez volt az alapja a Moszkva által Ukrajna ellen indított háborúnak.
Harkivban ketten, Odesszában négyen megsebesültek a kedd éjszakai orosz dróntámadás következtében, lakóházakat, üzemeket, infrastrukturális objektumokat ért találat a helyi hatóságok vezetőinek beszámolói szerint, amelyeket az Ukrajinszka Pravda idézett.
Az 1994-es budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország erős biztonsági garanciákat adott három volt szovjet köztársaságnak, Ukrajnának, Fehéroroszországnak és Kazahsztánnak, cserébe azért, hogy a területükön lévő összes atomfegyverről lemondanak. Ez „ostoba és felelőtlen” engedmény volt – mondta Zelenszkij –, mert később minden másképp alakult: amikor Oroszország 2014-ben megszállta a Krím félszigetet, valamint a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egyes területeit, Kijev beavatkozásra szólította fel a garanciát vállaló országokat, de ők nem reagáltak.
A fegyvereinket konkrét biztonsági garanciákra kellett volna cserélnünk, ami akkoriban egy dolgot jelentett: a NATO-t. Ma is egyetlen dolgot jelent: a NATO-t” – szögezte le.
Volodimir Zelenszkij azzal érvelt az interjúban, hogy NATO-országok ellen nem indult invázió, Ukrajna ellen pedig már a második zajlik, mivel megbízott a gyenge garanciákban.
Az Európai Unió összesen több mint 134 milliárd euróval támogatta már Ukrajnát, de világos, még több lőszerre, légvédelemre, kiképzett katonákra van szüksége – jelentette ki Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Brüsszelben.
„A közelmúltunk történelme miatt már nem vagyunk hajlandóak feladni azt, ami a miénk, anélkül, hogy cserébe komoly biztosítékot kapnánk a békére. Az atomfegyvereink átadásáért cserébe háborút kaptunk” – mondta.
Zelenszkij felidézte, hogy a Trumppal folytatott megbeszélésen a budapesti memorandumra, valamint a 2019-ben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozójára hivatkozva arra figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy „Putyin gyakran megszegi a szavát”.
„Ha a másik fél nem tartja be az ígéreteit, és gyakran hazudik, akkor kivételes körülményekre van szükség ahhoz, hogy Putyin megértse: az ígéretek megszegése és a háború újraindítása már nem opció” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök az interjú szerint a budapesti memorandummal kapcsolatban azt mondta Trumpnak: „ha visszamehetnék 1994-be, csak olyanra cserélném el a nukleáris fegyvereinket, ami valóban elrettent minden agresszort, függetlenül a politikai hatalmától, területének nagyságától vagy katonai erejétől”. Mire az amerikai elnök Zelenszkij szerint azt válaszolta: „Igen, értem, amit mondasz. Nem lehet háromszor elkövetni ugyanazt a hibát”.
A Kreml hétfőn közölte, hogy még nem kapott jelzéseket az Egyesült Államoktól Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump elnök esetleges találkozójának megszervezéséről, de továbbra is készen áll egy ilyen találkozó megszervezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.
Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!