Fotó: Ukrán elnöki hivatal
A Bucsában történt bűncselekményeknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki tekintettel arra, hogy Ukrajna más régiói még mindig orosz ellenőrzés alatt állnak – jelentette ki vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
2022. április 04., 08:132022. április 04., 08:13
Mint mondta, azokon a helyeken „még több halott lehet és bántalmazás történhetett”. „Mert ez az orosz hadsereg természete, amely az országunkba jött. Olyan embertelen teremtmények, akik nem tudnak másként cselekedni” – hangoztatta Zelenszkij.
Beszélt arról is, hogy Ukrajnának elvileg nem is kellett volna külföldi partnereitől fegyvereket kérnie. „Mert
– tette hozzá az ukrán elnök.
Ukrán hivatalos közlések szerint a településen tömegsírra is bukkantak, amelyben 280 férfi holttestét találták meg. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket, míg Kijev az orosz csapatokat vádolja ártatlan civilek lemészárlásával.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap este közölte a Twitter-oldalán közzétett videóüzenetében, hogy elégtelennek találja a bucsai atrocitások nyomán tervezett újabb uniós szankciókat.
– mondta a tárcavezető, miután alkalma volt megvizsgálni a büntetőintézkedések tervezetét.
„Szigorítani kell az uniós szankciókat” – jelentette ki Kuleba. Különös tekintettel az orosz olaj, gáz és szén embargóját szorgalmazta, az európai kikötők lezárását az orosz termékek előtt, valamint újabb orosz bankok kizárását a SWIFT globális fizetési rendszerből. Ugyanezt követelte a világ legfejlettebb ipari államait összefogó, az Európai Uniót is magában foglaló G7 csoporttól is.
Visszautasította az orosz védelmi minisztérium vasárnap az ukrán kormánynak azt a vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg a Kijev megyében lévő, az ukrán erők által visszafoglalt Bucsa városban.
A szatellit képek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég közlése szerint a térségről készült műholdfelvételek egy 13,5 méter hosszú árkot mutatnak egy ukrán templomhoz tartozó telken, ahol a tömegsírt találták. A Maxar Technologies szerint az első ásatási munkálatoknak március 10-én látták jeleit a szatellit felvételeken. A Reuters globális hírügynökség nem tudta független forrásból ellenőrizni a felvételek hitelességét.
Az Ukrajinszka Pravda című helyi hírportál Szerhij Nadal polgármesterre hivatkozva robbanásról számolt be a nyugat-ukrajnai Ternopil városában. Sajtójelentések szerint robbanások zaját lehetett hallani a déli Herszonban és Odesszában is.
Dmitro Sivickij, Szumi körzeti irányításának vezetője szerint az orosz csapatok megkezdték a kivonulást az északkeleti város térségéből. Ugyanakkor még korai lenne a térség felszabadításáról beszélni – mondta hétfőre virradóra közzétett videóüzenetében.
Sivickij, akit az UNIAN hírügynökség idézett, arról is beszámolt, hogy a múlt héten nagy számú orosz erőket észleltek a térségben és sok támadás is érte a civileket. Hozzátette, hogy orosz katonai járművek oszlopa haladt az észak-ukrajnai Csernyihiv és Kijev térségéből Oroszország felé, s mostanra több megsemmisült orosz harckocsit és egyéb hadfelszerelést látni a régióban.
Ki kell vizsgálni „az orosz hadsereg bűncselekményeit”, amelyeket a Kijev melletti Bucsában követtek el – közölte vasárnap Olaf Scholz német kancellár.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának (OHCHR) legfrissebb összesítése szerint
A világszervezet ezen felül 2038 sebesültet számlált, akik közül 171-en gyerekek.
Az OHCHR hangsúlyozta, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek, mivel az olyan helyszíneken, mint Mariupol és Irpiny, ahol súlyos harcok folynak, még nem lehetett hitelt érdemlően megerősíteni a civil áldozatok számát. A legtöbb polgári áldozatot, több mint 1500 halottat Luhanszk és Donyeck térségéből jelentették. Hozzátette, hogy a legtöbb áldozatot a nagy hatótávolságú robbanófegyverek követelik, így nehéztüzérség, rakétasorozatvetők, valamint rakéta- és légicsapások.
„Mi lehet ellentétesebb a zenénél? Lerombolt városok és meggyilkolt emberek csendje. Töltsétek meg zenétekkel a csendet. Töltsétek meg ma, hogy elmeséljétek történetünket. Támogassatok, amiben csak tudtok. Csak ne legyen csend” – fogalmazott az ukrán elnök.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
1 hozzászólás