Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította pénteken Olaf Scholz német kancellárt, hogy tegyen egy „erőteljes lépést”, látogasson el Kijevbe május 9-én, a második világháború győzelmének évfordulóján.
2022. május 06., 20:552022. május 06., 20:55
2022. május 06., 20:572022. május 06., 20:57
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az elnök ezt a Chatham House brit agytröszt képviselői előtt mondott beszédében jelentette ki. Mint fogalmazott, a német kancellár meghívása érvényben van, és nagyon erőteljes politikai lépésnek tekintené, ha május 9-én látogatna Ukrajnába.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Berlin és Kijev viszonyában az utóbbi időben zavart okozott, hogy nem kapott meghívást Ukrajnába Frank-Walter Steinmeier német államfő, mert Kijev szerint évek óta túlzottan jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A hírportál hozzátette, hogy Barbel Bas, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke várhatóan vasárnap érkezik Ukrajnába és hamarosan a német külügyminiszter is Kijevbe látogat.
„Az oroszok nem hiszik el, hogy a háborús bűnökért vádat emelhetnek ellenük, mert az országuk atomfegyverrel rendelkezik. Ez a 72. napja az Ukrajna elleni teljes körű háborúnak, és még mindig nem látjuk a végét, nem érzünk készséget az orosz oldalon arra, hogy véget vessenek neki” – fejtette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta „nem volt olyan nap”, hogy az ukrán fél ne vetette volna fel az oroszoknak a humanitárius folyosó létesítésének szükségességét az ostromlott Mariupolban rekedtek távozásának biztosítására.
Zelenszkij kiemelte, hogy az orosz-ukrán háborúnak sok területen globális következményei lesznek.
„Mindenekelőtt az emberek százmillióinak élelmezésbiztonsága előtt álló kihívásokról beszélünk” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a világ vezetői kezdik felismerni a globális következményeket, bár a kezdeti időkben pesszimista várakozásaik voltak Ukrajna képességével kapcsolatban az orosz agresszió visszaverésére. Arra buzdította a világot, hogy határozottabban és gyorsabban lépjen fel, mert a háború minden napjával növekszik a károk mértéke nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon. Példaként hozta fel az Oroszországgal szembeni olajembargó kérdését: úgy vélte, ennek bevezetésével a világ még mindig késlekedik, de kedvező, hogy most már szerepel az Európai Unió újabb szankciós tervezetében, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig már meg is hozta a döntést az orosz olaj és olajtermékek importjának leállításáról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellárral. Erről a Kreml sajtószolgálata számolt be.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy a keleti országrészben lévő Harkiv megyében az ukrán csapatok visszavettek öt, orosz megszállás alá került települést.
A volt hamburgi polgármester a tartományi rangú nagyváros egyik legtekintélyesebb egyesülete, az Übersee-Club alapításának századik évfordulója alkalmából elmondott ünnepi beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja „korunk legnagyobb katasztrófája”.
Mint mondta, Putyin „gyűlölete” a szabad Ukrajnával szemben erősebb, mint az elkötelezettsége saját országának gazdasági és társadalmi fejlődése iránt, és az Oroszország „hatalmáról és nagyságáról szóló imperialista és revansista ideológiája” fontosabb neki, mint saját népének jóléte.
Putyin a háborúval „szándékosan kilép a nemzetközi közösségből”, támadása Ukrajna ellen egyben „támadás a nemzetközi békerend és alapja, az ENSZ Alapokmánya és az egyetemes emberi jogok ellen”, és ha sikerrel jár, a „szabálynélküliség” válhat uralkodóvá a világban. Ezért sem szabad megengedni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút – jelentette ki a német kancellár.
– húzta alá Olaf Scholz.
Azzal összefüggésben, hogy Hamburg a világ nyitottságának, a nemzetközi kereskedelem szabadságának köszönheti évszázadok óta tartó virágzását és gazdagságát, kifejtette, hogy az 1989 óta még inkább szorossá vált nemzetközi kapcsolatok miatt „nagyon sok okos ember” tartott lehetetlennek olyan súlyos konfliktust, mint az ukrajnai háború. Racionális alapon szemlélve azt lehetett látni, hogy „a nemzetgazdaságok szoros kölcsönös függősége miatt már régóta annyira költséges a háborús konfliktus, hogy egyetlen szereplőnek sem juthat eszébe, hogy ehhez az eszközhöz folyamodjék”.
Azonban Vlagyimir Putyin háborúja „szembemegy minden gazdasági racionalitással, és ellentétes a békés, és kölcsönösen előnyös együttműködéssel és az orosz nép érdekeivel”.
Az orosz elnök így „radikálisan új valóságot hozott létre Európában és az egész világon". Ez azonban nem jelenti azt, hogy vissza kell fordítani az utóbbi évtizedek folyamatait, mert a bezárkózás és a protekcionizmus nem megoldás – mondta Olaf Scholz.
Kiemelte, hogy hazája is profitál a globalizációból, hiszen a kereskedelem világszerte, így Németországban is munkahelyeket teremt. Ezt mutatja, hogy a munkavállalók negyede az exportra termelő ágazatokban dolgozik. Ezért ki kell mondani, hogy „a deglobalizáció nem működik, nem jó ötlet”, és nem vált be, ahol megpróbálkoztak vele.
Deglobalizáció helyett továbbá „fenntartható globalizációra van szükségünk, amely figyelembe veszi a természeti erőforrások végességét és a jövő nemzedékeit”, és „szolidaritáson alapuló globalizációra van szükségünk, amely mindenhol és minden polgár által mérhető és megtapasztalható” eredményekre vezet – fejtette ki a német kancellár.
Németország „szó szerint szegényebb lesz” Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt a háború előtt készített előrejelzésekhez képest, de az állam nem vállalhatja át a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő összes költséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.
Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.
Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta korábbi közeli szövetségesét, Elon Muskot, amiért a multimilliárdos új politikai pártot akar indítani.
Izrael az izraeli-iráni tűzszünet óta először mért csapásokat jemeni húszi célpontok ellen, hétfőre virradóra kikötőket és egy erőművet támadott.
Drónok támadták meg vasárnap éjjel az orosz fekete-tengeri flottát a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette az Astra orosz portál.
A Hezbollah nem szándékozik feladni fegyvereit, amíg Izrael nem hagyja el teljes egészében Dél-Libanont, és nem szünteti meg légicsapásait – mondta Náim Kászem, a libanoni síita Hezbollah radikális szervezet vezetője.
Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.
Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!