Zelenszkij felszólította Olaf Scholz német kancellárt, hogy látogasson Kijevbe

•  Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította pénteken Olaf Scholz német kancellárt, hogy tegyen egy „erőteljes lépést”, látogasson el Kijevbe május 9-én, a második világháború győzelmének évfordulóján.

MTI

2022. május 06., 20:552022. május 06., 20:55

2022. május 06., 20:572022. május 06., 20:57

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az elnök ezt a Chatham House brit agytröszt képviselői előtt mondott beszédében jelentette ki. Mint fogalmazott, a német kancellár meghívása érvényben van, és nagyon erőteljes politikai lépésnek tekintené, ha május 9-én látogatna Ukrajnába.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy Berlin és Kijev viszonyában az utóbbi időben zavart okozott, hogy nem kapott meghívást Ukrajnába Frank-Walter Steinmeier német államfő, mert Kijev szerint évek óta túlzottan jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A hírportál hozzátette, hogy Barbel Bas, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke várhatóan vasárnap érkezik Ukrajnába és hamarosan a német külügyminiszter is Kijevbe látogat.

Az orosz erők által körbezárt és csaknem teljesen megszállt Mariupollal kapcsolatosan Zelenszkij kijelentette, hogy semmiféle tárgyalás nem lehet Oroszországgal, ha hadserege megöli a kikötővárosban maradt ukrán katonákat és civileket, miközben szabadon is engedhetné őket.

„Az oroszok nem hiszik el, hogy a háborús bűnökért vádat emelhetnek ellenük, mert az országuk atomfegyverrel rendelkezik. Ez a 72. napja az Ukrajna elleni teljes körű háborúnak, és még mindig nem látjuk a végét, nem érzünk készséget az orosz oldalon arra, hogy véget vessenek neki” – fejtette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta „nem volt olyan nap”, hogy az ukrán fél ne vetette volna fel az oroszoknak a humanitárius folyosó létesítésének szükségességét az ostromlott Mariupolban rekedtek távozásának biztosítására.

Kifejtette, hogy Ukrajna a háború mielőbbi megnyerésére, területi integritásának és a megsemmisült vagyon helyreállítására törekszik, egyebek mellett az Oroszországtól elkobzott pénzeszközök segítségével.

Zelenszkij kiemelte, hogy az orosz-ukrán háborúnak sok területen globális következményei lesznek.

„Mindenekelőtt az emberek százmillióinak élelmezésbiztonsága előtt álló kihívásokról beszélünk” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a világ vezetői kezdik felismerni a globális következményeket, bár a kezdeti időkben pesszimista várakozásaik voltak Ukrajna képességével kapcsolatban az orosz agresszió visszaverésére. Arra buzdította a világot, hogy határozottabban és gyorsabban lépjen fel, mert a háború minden napjával növekszik a károk mértéke nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon. Példaként hozta fel az Oroszországgal szembeni olajembargó kérdését: úgy vélte, ennek bevezetésével a világ még mindig késlekedik, de kedvező, hogy most már szerepel az Európai Unió újabb szankciós tervezetében, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig már meg is hozta a döntést az orosz olaj és olajtermékek importjának leállításáról.

korábban írtuk

Putyin ukrán háborús bűnöket emlegetett a Scholzcal folytatott telefonbeszélgetésben
Putyin ukrán háborús bűnöket emlegetett a Scholzcal folytatott telefonbeszélgetésben

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellárral. Erről a Kreml sajtószolgálata számolt be.

Közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre az orosz erőkkel. Szavai szerint 41 ukrán – köztük 28 katona és 13 civil – térhetett haza. Arról nem szólt, hogy cserébe értük hány orosz foglyot engedtek el.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy a keleti országrészben lévő Harkiv megyében az ukrán csapatok visszavettek öt, orosz megszállás alá került települést.

Olaf Scholz német kancellár pénteken Hamburgban tartott beszédében kiemelte, hogy Oroszország nem nyerheti meg az Ukrajna ellen indított háborúját, amelynek tétje nemcsak Ukrajna szuverenitása és polgárainak szabadsága, hanem a nemzetközi közösség szabályokon alapuló rendjének jövője.

A volt hamburgi polgármester a tartományi rangú nagyváros egyik legtekintélyesebb egyesülete, az Übersee-Club alapításának századik évfordulója alkalmából elmondott ünnepi beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja „korunk legnagyobb katasztrófája”.

Mint mondta, Putyin „gyűlölete” a szabad Ukrajnával szemben erősebb, mint az elkötelezettsége saját országának gazdasági és társadalmi fejlődése iránt, és az Oroszország „hatalmáról és nagyságáról szóló imperialista és revansista ideológiája” fontosabb neki, mint saját népének jóléte.

Putyin a háborúval „szándékosan kilép a nemzetközi közösségből”, támadása Ukrajna ellen egyben „támadás a nemzetközi békerend és alapja, az ENSZ Alapokmánya és az egyetemes emberi jogok ellen”, és ha sikerrel jár, a „szabálynélküliség” válhat uralkodóvá a világban. Ezért sem szabad megengedni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút – jelentette ki a német kancellár.

Németország így nemcsak pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget nyújt az agresszió ellen védekező Ukrajnának, hanem azért is mindent megtesz, hogy „ne keletkezzenek repedések a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett szilárdan kiálló globális szövetségben”

– húzta alá Olaf Scholz.

Azzal összefüggésben, hogy Hamburg a világ nyitottságának, a nemzetközi kereskedelem szabadságának köszönheti évszázadok óta tartó virágzását és gazdagságát, kifejtette, hogy az 1989 óta még inkább szorossá vált nemzetközi kapcsolatok miatt „nagyon sok okos ember” tartott lehetetlennek olyan súlyos konfliktust, mint az ukrajnai háború. Racionális alapon szemlélve azt lehetett látni, hogy „a nemzetgazdaságok szoros kölcsönös függősége miatt már régóta annyira költséges a háborús konfliktus, hogy egyetlen szereplőnek sem juthat eszébe, hogy ehhez az eszközhöz folyamodjék”.

Azonban Vlagyimir Putyin háborúja „szembemegy minden gazdasági racionalitással, és ellentétes a békés, és kölcsönösen előnyös együttműködéssel és az orosz nép érdekeivel”.

Az orosz elnök így „radikálisan új valóságot hozott létre Európában és az egész világon". Ez azonban nem jelenti azt, hogy vissza kell fordítani az utóbbi évtizedek folyamatait, mert a bezárkózás és a protekcionizmus nem megoldás – mondta Olaf Scholz.

Kiemelte, hogy hazája is profitál a globalizációból, hiszen a kereskedelem világszerte, így Németországban is munkahelyeket teremt. Ezt mutatja, hogy a munkavállalók negyede az exportra termelő ágazatokban dolgozik. Ezért ki kell mondani, hogy „a deglobalizáció nem működik, nem jó ötlet”, és nem vált be, ahol megpróbálkoztak vele.

A világot átszövő gazdasági hálózatok lebontása helyett „okos” globalizáció szükséges, amelyben erős szabályok és intézmények határozzák meg a folyamatokat.

Deglobalizáció helyett továbbá „fenntartható globalizációra van szükségünk, amely figyelembe veszi a természeti erőforrások végességét és a jövő nemzedékeit”, és „szolidaritáson alapuló globalizációra van szükségünk, amely mindenhol és minden polgár által mérhető és megtapasztalható” eredményekre vezet – fejtette ki a német kancellár.

korábban írtuk

Németország „szó szerint szegényebb lesz” az ukrajnai háború miatt a német alkancellár szerint
Németország „szó szerint szegényebb lesz” az ukrajnai háború miatt a német alkancellár szerint

Németország „szó szerint szegényebb lesz” Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt a háború előtt készített előrejelzésekhez képest, de az állam nem vállalhatja át a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő összes költséget.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban

Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban
2025. július 18., péntek

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban

Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban
2025. július 18., péntek

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök

Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök
2025. július 18., péntek

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen

Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen
2025. július 18., péntek

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt

Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt
2025. július 18., péntek

Külügyminiszter: Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben

Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.

Külügyminiszter: Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben
2025. július 18., péntek

Washington felgyorsítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat

Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.

Washington felgyorsítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat
2025. július 18., péntek

Air India-tragédia: úgy tűnik, hogy a kapitány leállította az üzemanyagellátást

Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.

Air India-tragédia: úgy tűnik, hogy a kapitány leállította az üzemanyagellátást
2025. július 17., csütörtök

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek

Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek
2025. július 17., csütörtök

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését

Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését