Az ukrán elnök felszólalt az észt parlamentben
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák. Ezzel egy időben a kijevi parlament visszaküldte átdolgozásra a kormánynak a mozgósítás javítását célzó, parázs vitákat kiváltó törvényjavaslatot.
2024. január 11., 17:582024. január 11., 17:58
2024. január 11., 18:082024. január 11., 18:08
Erről az államfő csütörtökön beszélt Tallinnban, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak. Zelenszkijt arról kérdezték, hogy véleménye szerint Észtországnak át kell-e adnia Ukrajnának a hadköteles korú ukránokat mozgósítás céljából. Zelenszkij azt válaszolta, hogy az orosz invázió kezdetén különböző nemű és korú emberek hagyták el Ukrajnát, mert senki sem tudta, mi következik, ezért ukrán állampolgárok elmenekültek, Ukrajna szomszédai pedig megnyitották határaikat.
„A háború elején visszafoglaltuk a megszállt területek ötven százalékát. Fiaink két éve harcolnak, miközben vannak olyanok, akik jogellenes lépték át a határt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt. Kiemelte, hogy jelenleg egy ukrán katonára mindössze 6-8 adófizető állampolgár jut. „Ha meg akarjuk menteni Ukrajnát, Európát, akkor mindannyiunknak meg kell értenünk: vagy állampolgárok vagyunk, akik a fronton vannak, vagy olyan polgárok vagyunk, akik dolgoznak és adót fizetnek. Mert nem lesz pénz a katonáinkra. Ha pedig nincs pénz, nem lesz katona, és nem lesz senki, aki megvédje Ukrajnát” – hangsúlyozta.
Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot. „Az ukrajnai csatatéren Ukrajna területén egy tűzszünet nem jelentené a háború végét, és nem vezetne politikai párbeszédhez az Oroszországi Föderációval, vagy bárki mással” – hangsúlyozta az ukrán államfő.
David Arahamija, a törvényhozási többséget alkotó Nép Szolgája párt frakcióvezetője csütörtökön a Telegramon közölte, hogy ezzel egyidejűleg a képviselőknek az előterjesztéssel kapcsolatos javaslatait is megküldték az illetékes parlamenti bizottságoknak és munkacsoportoknak. Arahamija közölte, hogy csütörtökön a parlament egyeztető tanácsa zárt ülésen tárgyalt a katonai vezetéssel. A tanácskozáson Valerij Zaluzsnij főparancsnok, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, valamint a törvényhozás vezetése, frakcióvezetők és bizottsági elnökök voltak jelen.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy a mozgósításról, a katonai nyilvántartásba vételről és a katonai szolgálat javításáról szóló törvényjavaslat sok vitát váltott ki. A Nép Szolgája párt frakcióvezetője szerint a képviselők megértik a katonai vezetés kérését, és készek teljesíteni, de nem minden részét tudják támogatni az előterjesztésnek. Egyes rendelkezések – mint írta – közvetlenül sértik az emberi jogokat, míg mások rosszul vannak megfogalmazva. Arahamija ugyanakkor megerősítette, hogy minden politikai erő megértette és támogatja a mozgósítás szükségességét.
A kabinet azt javasolta, hogy a mozgósítási kötelezettséget nem teljesítő állampolgárokkal szemben korlátozásokat vezessenek be, a katonai nyilvántartásba vételi szabályokat és a honvédelmi jogszabályokat megsértőket sújtsák pénzbírsággal, az orvosi vizsgálaton való megjelenés megtagadásáért és a mozgósítás bármilyen módon történő kijátszásáért pedig szabjanak ki szabadságvesztést. Dmitro Lubinec, a parlament emberi jogi biztosa ezzel szemben kijelentette, hogy a mozgósításról szóló törvénytervezet egyes rendelkezései ellentmondhatnak az alkotmánynak. Mihalo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy tévéműsorban azt ígérte, hogy a törvényjavaslatot csakis bizonyos módosítások után bocsátják szavazásra a törvényhozásban. A parlament korrupcióellenes bizottsága január 8-i ülésén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvénytervezet korrupciós kockázatokat rejt magában.
A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
szóljon hozzá!