Fotó: Facebook/Antony Blinken
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy egy szélesebb körű konfliktus megelőzésére összpontosít a közel-keleti „mély feszültség” pillanatában.
2024. január 08., 08:022024. január 08., 08:02
Ezt Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnökkel és külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján mondta vasárnap Dohában.
Ez állt a középpontjában az Erdogan elnökkel és Micotakisz miniszterelnökkel tegnap, ma reggel Abdullah jordániai királlyal folytatott megbeszéléseknek, valamint az emírrel és a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseimnek” – mondta.
A miniszter a hétvégén Jordánia vezetőivel is találkozott, ahol az ország királya, II. Abdullah figyelmeztette Blinkent a „folytatódó gázai háború katasztrofális következményeire”, és felszólított „a szörnyű humanitárius válság megszüntetésére”.
Abdullah király megismételte az Egyesült Államok szerepének fontosságát az azonnali gázai tűzszünet érdekében kifejtett nyomásgyakorlásban és a megfelelő és fenntartható segélyszállítmányok, humanitárius és orvosi segélyek Gázába történő eljuttatásának biztosításában – áll a közleményben.
Eközben Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari miniszterelnök és külügyminiszter szerint
Korábban egy amerikai tisztségviselő a CNN-nek azt mondta: Izrael hajtotta végre múlt kedden Bejrútban azt a csapást, amely megölte a Hamász magas rangú vezetőjét, Száleh al-Arúrit. Izrael viszont nem vállalta a felelősséget.
Az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel vasárnap Dohában tartott közös sajtótájékoztatón Al-Thani-t arról kérdezték, hogy Arúri halála hatással lehet-e az október 7-i támadások után a Gázai övezetben még mindig fogva tartott több mint 100 túsz kiszabadításáról szóló tárgyalásokra.
– mondta Al-Thani.
Katar központi szerepet játszott a túsztárgyalások közvetítésében, és a kihívások ellenére a tárgyalási folyamat folytatódik, mondta Al-Thani.
„Nem adjuk fel; haladunk előre. Folytatjuk a tárgyalásokat a felekkel, és igyekszünk minél hamarabb olyan megállapodást elérni, amely segítséget nyújthat a humanitárius segítségnyújtáshoz és a túszok szabadon bocsátásához” – mondta.
Egyébként Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője még szombaton arról beszélt:
és nagyjából 8 ezer fegyveressel végeztek azon a területen.
Az izraeli hadsereg több tízezer fegyveren túl dokumentumok millióit foglalta le a művelet során. A Gázai övezet északi részén a háború kezdetekor mintegy 14 ezer terrorista lehetett. Az izraeli katonáknak sok parancsnokkal is sikerült végezniük – hangoztatta a szóvivő.
A hadműveletek során számos alagutat találtak, amelyeket leromboltak. Csak a dzsabalíjai menekülttábor alatt 8 kilométer hosszú alagút rejtőzött, amelynek mintegy 40 bejárata volt.
Az övezet északi részén a Hamász már nem tud szervezett módon működni – jelentette ki Hagari. Dzsabalíjában még vannak terroristák, de már szervezettség és parancsnokok nélkül tevékenykednek – tette hozzá, megjegyezve ugyanakkor: továbbra is számítanak arra, hogy rakétákat lőnek majd ki Izrael felé ebből a térségből.
Hagari az online tájékoztatón közölte: mostantól arra összpontosítanak, hogy megsemmisítsék a Hamász hálózatát a Gázai övezet középső és déli részén is.
Izraeli elnök: nem Izrael hivatalos álláspontja a palesztinok kitelepítése
A palesztinok Gázából való kitelepítése „egyenesen, hivatalosan és egyértelműen” nem Izrael álláspontja – jelentette ki vasárnap Jichák Hercog izraeli elnök.
Az NBC tévécsatorna egyik műsorában Hercogot arról kérdezték, hogy az izraeli kormány hivatalos álláspontját tükrözik-e az egyes kormánytagok által nemrégiben tett megjegyzések, amelyek a palesztinok Gázából való erőszakos kitelepítését szorgalmazták. Hercog azt mondta, hogy ez „egyáltalán nem az izraeli kormány, az izraeli parlament vagy az izraeli közvélemény” álláspontja, de hozzátette: „Egy olyan társadalomban, ahol a szólásszabadság nemzeti DNS-ünk alapja, az emberek azt mondhatnak, amit akarnak”.
Az izraeli elnök azt mondta, hogy kollégái „a Gázai övezet szándékos elhagyásáról beszéltek, de... én nyíltan, hivatalosan és egyértelműen azt mondom, hogy ez nem az izraeli álláspont”.
Hercog arról is beszélt, hogy Izrael eltökélt szándéka, hogy „aláássa a Hamász terrortevékenységének képességét az egész világon és természetesen Izraelben”.
Elmondta, hogy országa „teljes mértékben hálás” Joe Biden amerikai elnöknek az Izrael támogatásában tanúsított „rendíthetetlen álláspontjáért”, és hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter közelgő izraeli látogatása „újabb kifejezése annak a hatalmas hatásnak és fontosságnak, amelyet az Egyesült Államok a konfliktus irányát és a konfliktusból való kilépést illetően tulajdonít”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!